Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-20 / 137. szám

2 llSŰföJSSffIFÉI KÖZJ/jEI Békéscsaoa, 1926 junius 2 Az ipartestület tárgy sors játékot tervez a házalap javára Hogy sikerült az első sorsjáték 1892-len ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A gyömrői álíalános Ipartestület egy köteg sorsjegyet küldött a napokban a csabai ipartestületnek értél.esités céljából. Kovács Mihály, a csabai ipartestület elnöke a gyömrői példán felbuzdulva felvetette egy az ipartestületi székház alapja javára rendezendő tárgysorsjáték gondolatát. Akadnak persze sokén, akik látva a manapság szinte túltengő sorsjegylázt, eleve is lemondanak a siker minden reményéről, mert hiszen a lapasztalatok is azt mutatják, hogy mór társadalmunk teljesen kimerült az egyre-másra következő pumpolások következtében. Pedig a gondolat nem is olyan rossz és ha akad megfelelő ember, aki a dolgot kezébe veszi, mindenesetre fekintélyes öszszeggel lehetne gyarapítani a testületi házalapot. Éppen azért nem lesz érdekesség nélkül való, ha felelevenítünk régi emlékeket a csabai ipartestület első tárgysorsjátékával kapcsolatban. Az 1890-es évek végén történt, hogy a Csabai Népbank bukásával az ipartestület pénzecskéje is elúszott, érthető bánatára a csabai iparostársadalomnak, hiszen nemes célokra nagyon nehezen összekuporgatott kis tőkéről volt szó. Egy két év múlva uj elnököt választott az ipartestület Rosenthal Ignác gőzmalmos személyében. Az uj elnök első teendői közé tartozott az is, hogy az ipartestületnek elvesztett tőkéjét valahogyan viszszaszerezze, vagy pótolja. Miután visszaszerzésről szó sem lehetett, arra kellett gondolnia, hogy valamilyen módon olyan be /ételekhez juttassa a testületet, melyek az elveszett tőkét pótolják. Így jutott a térgysorsjáték gondolatára Rosenthal és nyomban hozzá is fogott a megvalósításhoz. Abban az időben — 1892-ben — az egész országban óriási szárazság pusztított, ugy hogy a gazdák is a legnagyobb kétségbeeséssel néztek az aratás elé, a gazdasági viszonyok alig voltak tehát különbek a mostaniaknál, mégis neki fogtak a dolognak. Mikor eztán 100 csabai leánynak kiosztották elárusitás céljából a sorsjegyeket, türelmetlenül várták az eredményt, úgyannyira, hogy végül Rosenthal Ignác saját kocsijón útnak indította Horváth Miska bátyánkat, aki már akkor is tevékenykedett az ipartestületben, hogy járja be a lányos házakat és szerezzen tudomást a sorsjegyek eladása felől. A körutazás a legjobb eredménynyel végződött, a sorsjegyek szépen fogylak. Amikor aztán az ugyanakkor megrendezett kiállítás bezárása után megcsinálták az elszámolást, kitűnt, hogy a sorsjegyakcióból kereken 2000 pengő volt a tiszta haszon. Nagy pénz volt ez akkoiiban. Igaz, hogy bátran belemehetlek a sorsjegyakcióba, mert Rosenthal Ignác kije'entette az aggodalmaskodóknak : Ha veszteség lesz, az az enyém, ha haszon, az a tietek. Számtalan hasonló kezdeményezésének elismeréseképen az ipartestület Rosenthal 10 éves elnökségének évfordulóján háláját azzal rótta le elnökével szemben, hogy egy rend remekbe készült magyar ruhával ajándékozta meg. Azaz, hogy csak ajándékozta volna, mert a meghatott elnök — ki előzőleg semmit sem tudott a készülődésről — nem engedte meg az ipartestületnek a ruha kifizetését, hanem azt ő maga cselekedte, mondván, hogy ő boldog a szeretet megnyilvánulása miatt, de nem engedi meg, hogy az ipartestület pazaroljon. Az idők ime találkoznak a szereplőkkel egyetemben. Akkor is egy áldozatkész malmos volt az elnök és a sorsjáték kezdeményezője, ma is. Bárcsak ez is ugy sikerülne, mint az első. A strandjürdőnek nagy károkat okozott a hűvös időjárás (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerkesztőségünket számosan keresték fel az utóbbi időben, azért, hogy a strandfürdő jegyeinek szerintük tulmagas ára miatt felszólaljunk. A panaszok meghallgatása után felkerestük a Fürdő Rt igazgatóságat, hogy egyrészt információkat szerezzünk a strandfürdő jelenlegi látogatottságára vonatkozólag, másrészt, hogy az igazgatóságnak is tudomására hozzuk az elhangzott panaszokat. A Fürdő Rt-ban Schey János igazgató érdeklődésünkre elmondotta, hogy a kedvezőtlen időjárás igen nagy károkat okozott a fürdőnek. A mult esztendőben ilyenkor már 70—80 millió körül volt a bevétel összege a mostani 12 millióval szemben s ebből is fürdő jegyekért mindössze 6 millió korona folyt be, a töboi kabin bérletért. Féjdalom — mordja az igazgató — nálunk még mh.dig sok ellensége van a fürdőnek s az emberek itt csak akkor mennek iürdeni, amikor mér kibírhatatlan a meleg. Moslmár a hűvös időjárás után örvendetesen nő a fürdőzők száma, bár igen nagy baj, hogy a gazdatársadalom érthetetlenül húzódik a strandfürdőtől, a tisztviselők meg mennének, de ezek meg viszont a mindennapi fürdőzés költségeit nem bírják. Éppen azért az igazgatóság maga is gondolt arra, hogy a fürdődijakat revideálja, de bizony az a legjobb akarattal sem lehetséges, mert a mai árak napi 500 látogatóra alapitatfak. Hol van ma nem 500, de csak napi 100 fürdőző is ? Ha a napi fürdőzők száma a tavalyi 500-as átlag fölé fog emelkedni, akkor az igazgatóság maga fog gondoskodni arról, hogy ármérsékléssel még lótogatottabbá tegye a strandfürdőt. Addig azonban, fájdalom, mérséklésről szó sem lehet." Eddig tartott az igazgató felvilágosítása, amelyet bizony teljes egészében helyesnek kell elfogadnunk, mert akkor, amikor az időjárás ilyen kellemetlenül lépett közbe, csakugyan nem lehet ármérséklésről beszélni. Megszavazták a nyugdijvalorizációs javaslatot Budapest, junius 19. A nemzetgyűlés mai ülésén Bud János pénzügyminiszter szólalt fel hosszassabban és reflektált a nyugdijvalorizációs vita során elhangzott felszólalásokra. Kijelentette, hogy a javaslatot, ha törvényerőre emelkedik, később a gazdasági viszonyok javulása esetén bármely kormány novelláris uton megváltozlaihatja. Ő maga meg van győződve arról, hogy a javaslat a mai adott helyzetben a legjobb megoldás, amit majd a gyakorlat A házasságok az égben köttetnek de a tek, törvényszék előtt bontatnak fel is meg fog mutatni. Kijelentette még, hogy ez eddigi birói ítéleteket nincsen szándékában megváltoztatni. A pénzügyminiszter beszédét a Ház minden oldalán tetszéssel fogadták és a miniszter után felszólaló Györki Imre is kijelentette, hogy a miniszter mai beszéde nagyban hozzájárult a kedélyek megnyugtatásához. A nemzetgyűlés nagy többsége ajavaslatot általánosságban elfogadta. A háború utáni erkölcsök... bizony vastagra hizott közhely ez már, de mégis minduntalan hozzá kell menekülnünk, amikor olyan társadalmi jelenségeket kell indokolnunk, melyeknek epidémia jellegű megnyilatkozását régebben elképzelhetetlennek tartottuk. Az öngyilkossági járvány katesztrófális hullámai valósággal keresztül hömpölyögtek a legyőzött országokon, mint ijesztő velejárói a fékezhetetlen nyomornak. Ezúttal a gazdasági összeomlással járó másik erkölcsi defektusról, a válóperek végtelen sorozatéról lesz szó. Bizonyos, hogy az élet minden megnyilatkozását gazdasági okok motiválják, de százszorosan áll ez, ha a válóperek tömöttsoru statisztikáját kisérjük figyelemmel. Ha csak békésmegyei relációkban figyeljük is ezt az ijesztő jelenséget, pontos képet nyerünk a házasság megkötöttségétől való pánikszerű menekülés valódi okairól. A gyulai törvényszék csak ebben a megkezdett esztendőben is több válóperben hozott Ítéletet, mint három-négy békeesztendőben együttvéve. A válóperek több, mint 90 százalékát gazdasó^ifokok determinálják. A férjek képtelenek eltartani családjukat, ehez hozzájárul még a nyomasztó lakáshiány, aminek egyenes következménye a családi viszálykodás, a válóper. Legérdekesebb, de egyben legmeggondolkoztatóbb jelenség, hogy a valóperek nagy hányada olyan társadalmi osztályból kerül ki, ahol ezelőtt csak a legritkább esetben fordult elő. Igy a munkások és földmivelők osztályából. Nem véletlen és szorosan azonos okokra vezethető vissza a gyermektartási perek hihetetlen elsza- , porodása. Nagyfokú naivság, de legalább is a dolgok meg nem értése szükséges ahoz, hogy a szomorú statisztika eredőit az erkölcsök meglazulásában vagy pedig egyéb demagóg meghatározásban keressék. Egyszerű, bér mélyen leverő oka ennek is az általános gazdasági ziláltság, amely szinte elviselhetetlen béklyót rak az ifjúság vállaira is. A magyar törvények a legnagyobb védelmet biztosítják a törvénytelen gyermekek számára. Amíg válóperekben, melyeknek legnagyobb részét házasságtöréssel motiválnak, mert a magyar tö'vény nem ismeri a megegyezéses elválást, a legteljesebb bizonyítékot követeli meg, addig gyermektartási perekben elegendő a legcsekélyebb utalás a gyermek apjára. Nem véletlen, ha a gyermektartási perekben legnagyobbrészt háztartási alkalmazottak, vagy munkásnők voltak a kereseletlbenyujtó felek. Ez azt jelentette, hogy más társadalmi osztályokban békés megoldást találhattak. Ma már ez is megszűnt. A nyomasztó gazdasági helyzet fölébe kerekedett az ösztönös szeméremérzetnek és nem kelt feltűnést, ha a magasabb társadalmi osztályok hölgytagjai jelennek meg a biróság előtt ilyen ügyekkel. Igy legutóbb egy békési uriteány citálta bíróság elé csabai lovagját. Nem célunk, de talán nem is szükséges meghatározni ebből az egészségtelen és feltétlenül demoralizáló állapotból kivezető utat,, annyira nyilvánvaló. Csak konstatáljuk és keserű mosollyal ide iktatjuk: ha igy megy tovább, a házasságok csak megköttetnek azí égben, de bizony legnagyobbrészben a tek. kir. törvényszék előtt fel is bonlalnak ... —hallót. Ti f)élföi közgyűlés póffárgysorozafa 1. Jelentés a 40.000 svájci frank kölcsön felmondásáról. 2. AEGV kérelme vágány áthelyezés költség hozzájárulás iránt,, 3. Közkórhóz 1927. évi költség? vetése. 4. Községi óvodák állami kezelésbe vétele s ezzel kapcsolatban Lizsákyné Gally Gizella óvónő kórpótlás iránti kérelme. 5. Törvényhatósági biz. leirat & közs. polg. leányiskola státusrendezése tárgyában. 6. Petőfi cserkészcsapat zenekaE segélyezése. 7. Magyar Cserkész Szövetség kérelme szegénysorsu cserkészek táborozási költségeihez hozzájárulás iránt. 8. Magyar Vörös Kereszt Egylet átirata évi szubvenció irónt. 9. Illetőségi ügy. m^wwwwwwwwwwwwwww* Csehország belsejében Ijamisiíolíák a hadikölcsön höl vérit] l Budapest, junius 19. A hadikölcsönkötvények hamisításának teknikai részét végző személyek nagyrészét mér ismeri a rendőrség. A hamisítás székhelye minden valószínűség szerint Csehország belsejében van, de az első főállomás minden kétséget kizáróan Pozsony volt. Ennek a csoportnak az élén egy Szedlák nevű tőzsdebizományos állott, aki többször megfordult Budapesten. Sokat érintkezett Jáger Mihállyal és felkeresték Szedlákot Weingarten Jeromos és Bécsben letartóztatott társai is.