Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-06-19 / 136. szám

6 BÉKÉSMEGYEL KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 június 19 még élénk emlékezetében van a tavalyi Salamon est, ahol min­denki röviden szólva: kitűnően mulatott. Mostani gazdag műsora is minden tekintetben garancia erre, hisz az est középpontjában Tristan Bernardnak „A Tolmács" cimü darabja áll, melynek fősze­repét Salamon annyi ötlettel és elképzelhetetlen humorral alakítja. Liptai Imre : Romantika cimü da­rabjában Salamon egy házasságba kényszeritett vőlegény kétségbe­esett figuráját alakítja. A Sakk­matt, Delejes ember, Franktirőrök cimü darabok is Salamont juttat­ják szóhoz, mig a Magyar-német barátság ban Kőváry Gyula és Herceg Jenő mulattatják a közön­séget. A Szekrény, a Méltóságos asszony lelke és a Kossuth nóta cimü szellemes trilogusa járulnak még hozzá, hogy az est közön­sége egy pillanatig se hagyja abba a kacagást. Három órai szakadatlan kaca­gás, ez a Salamon kabaré ven­dégszereplese. A csabai kereskedők is állást készülnek foglalni a csehekkel szemben A mozgalmat vidékre is kiterjesztik (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi! számunkban megírtuk, hogy a szegedi kereskedők hosz­szas tanácskozások után határo­zatot hoztak, melynek értelmében érdekeikre a legteljesebb mérték­ben sérelmesnek tartják a cseh agrárvámtörvényt, legfőképen azért, mert biztos tudatában vannak, hogy a csehek ezen lépését fel­tétlenül követni fogják a magyar kormány retorziói. E retorziók bi­zonyára a cseh iparcikkek beho zatali vámjának felemelésében fognak megnyilvánulni, miért is már most kérik a kormány támo­gatását az őszi és téli rendelé­seiknek stronirozhatása céljából. Csabán szintén igen sok keres­kedő, különösen a textil szakmá­bóljvan érdekelve, miért is hasonló mozgalom megindítását vetlék tervbe. A csabai kereskedők a árurendeléseiknét számításaikat a jelenlegi állapotok alapján tették meg s éppen ezért, ha bármely oknál fogva ezek a szá­mitások nem válnának be, rend­kívül súlyos károsodás érné ke­reskedőinket. Azt pedig, hogy ezek a számitások tényleg nem állhat­nak fenn, senki sem vonhatja két­ségbe, minélfogva a csabai érde­kelt kereskedőknek csak két vá­lasztása lehet: vállalni a súlyos károsodás rizikóját, vagy pedig törölni a rendélést. Miután bizo­nyos, hogy jó kereskedő lehetőleg csak jo üzletet akar csinálni, vitán felül áll, hogy csak a második módot választhatja, ugyanakkor azonban már jo előre gondos­kodnia kell őszi és téli áruszük­ségletének más piacon való biz­tosításáról. Az értekezletei azért ekarják összehivni kereskedőink, hogy ott megbeszélvén a helyzetet, hatá­rozatot hozzanak, melynek értel­mében feltételes stornírozó leve­leiket elküldik mindazon cseh cé­geknek, melyek e szempontból számításba vehetők. Á helyi moz­galmat ki ekarják terjeszteni a vi­dékre is, különösen Gyulára, Oros­házára, Szarvasra. Mezőberényre, Békésre, Gyulára és a kisebb községekre, hogy ahol csak olyan kereskedő akad, aki cseh cégek­kel all összeköttetésben, ezok va­lamennyien küldjék el stornírozó leveleiket. Remélik, hogy már az a tény, hegy a stornírozó levelek töme­gesen megérkeznek Csehországba, olyan nyomás lesz, mely a cseh kormány telhetetlenségét alkalmas lesz alaposan ellensúlyozni, Hogyan került meg a Békésmegyétől ellopott ékszerhalmaz ? pénz is. Az ezüst pengő készíté­séhez is megtörténtek már az elő­készületek, ugy, hogy amikorra a pengő bankjegyek már forgalamba jönnek, elegendő váltópénz is forgalomba lesz hozható. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát : Kolarovszki András eladta 562 négyszögölnyi belteikes szántójá­nak V2 részét Gyurik Mihály és neje Gyebrovszki Zsófia és Pflóger Lászlónak 20 q búzáért. Frenkó Andrásné Palyusik Ilona eladta 1 hold 161 négyszögölnyi fényesi szőlőjének V2 részét Mich­ray Gyula és neje Zelenák Ro­záliának 40 q búzáért. Vidovenyecz György eladta III. Berényi-ucca 62. sz. házát Kere­pecki Andrásnak 350 q búzáért. Csicsely Pál és neje Zsilinszki Mária eladták 1431 négyszögölnyi felsőnyomási szántójukat Kuka Mihály és neje Martincsek Emiliá­nah 100 q búzáért. Salamon Béla-est Mint már korábbi híradásaink nyomán közöltük, hétfőn este fél 9 órakor lesz a Salamon Béla-est, mely a Terézköruti Színpad egész évi anyagának legjavából össze­állítva öleli fel azt a háromórás műsort, mely teljes egészében és minden számában a szüntelen ka­cagás és múlatás jegyében fog lefolyni. Nincs az a művészi gonddal összeállított színházi előadás,mely­nek színvonalával, finom ízlésé­vel és főleg csapongó kedélyével vetekedjen ez a kabaré-est, mely Salamon Béla mellett a rendezőt, Herczeg Jenőt, továbbá Kőváry Gyulát, Fenyő Árpádot, Keglevich Mariettát, Zahler Erzsit és Cuppon Sárit szerepelteti. Az est gazdag műsora, vala­mint Salamon Béla személye és szereplése (majd minden darab­ban) a közönség széles rétegének érdeklődését és kíváncsiságát kel­tette fel, ugy hogy egy hét óta az elővétel a jegyek iránt olyan mér­tékben nyilvánult meg, ami nem­csak a mai nehéz időkben, hanem normális viszonyok mellett is szo­katlan lenne. Ez a minden részről megnyil­vánuló érdeklődés azonban telje­sen indokolt, mert a közönségnek Kapható gyógyszertárakban drogériákban és háztar. tási üzletekben Láday István menekült Az utolsó A szomorú emlékezetű román ! megszállás idejére nyúlik vissza az a fordulatos delektivtörté­net, amelynek középpontjában egyfelől Bekésvármegye eltűnt értékei, másfelől pedig dr. Láday István menekült magyar népbiztos állanak. Mikor a sáskaraj elvo­nult, a nyomukban maradt letarolt mezőkön még felmérni sem volt lehetséges a károkat. Csak jóval később derült ki tehát az is, hogy a gyulai pénzügyigazgatóság épü­letéből eltűnt egy láda, amelyben a békésmegyei polgároktól a vö­rösök által elrakvirált ékszerek voltak letétbe helyezve. A megye, illetőleg a pénzügy­igazgatóság mindent elkövetett az eltűnt értékek visszaszerzéséért, de a megszállást követő első két esztendőben pozitív lépést nem tehettek, A véletlen sietett azután a kátyúba jutott szekér segítsé­gére. Egy esztendővel ezelőtt ugyanis egyik határmenti magyar község lakossága átiratban kisebb szívességre kérte Békésmegyét. A hatóságok a kérés teljesítését ahhoz a feltételhez kötötték, ha a népbiztos közbenjárása csoda , . . ! romén kormány visszaadja a bé­késmegyei polgárok eltűnt éksze­reit. Megindult hát a hajsza. A csodákban való abszolút hit volt szükséges ahhoz, hogy bíz­zanak egy ékszerrel telt láda meg­kerülésében, amelyet évekkel ez­előtt felelőtlen hivatalnokok, fele­lőtlenségük teljes tudatában tulaj­donítottak el és amely az erdélyi közigazgatási dzsungel sűrűjében már réges-régen feledésbe merült. Mégis megpróbálták. A láda utáni nyomozással Láday István dr.-t bízták meg, eki egyike Erdély legkeresettebb ügyvédjének s aki a román földbirtokrendező bizott­ság tagja is volt. Láday István el is vállalta az ügyet és ebből az a pikáns eredmény származott, hogy a volt népbiztos indított haj­szát olyan ékszerek után, melye­ket éppen az ő parancsára rekvi­ráltak. Több hónapig tartó, valóban detekfivregényekbe illő nyomozás utón végre Láday István az aradi pénzügyigezgatóségnál talált egy könyvelési adatot, amely szerint 1920. tavaszán néhány hétig le- ' tétbe helyeztek ott egy ékszerrel telt ládát. A láda azonban sehol sem volt. Még egy fél év telt ele­mikor Léday dr.-t a lugosi pénz­ügyigazgalósóg értesítette, hogy a pincében tényleg le van raktároz­va egy láda, amelynek tartalmát senki sem tsmeri és amely való­színűleg a keresett értékeket tar­talmazza. A volt népbiztos azon­nal érintkezésbe lépett Békésvár­megye illetékes hatóságaival es az innen kiküldött megbízott jelenlé­tében bontották fel a lugosi ládát, amelyben csodálatosképen leltári pontossággal minden darab meg, volt. Igy került vissza Békésvérme­gye pénzügyigaztjatósagához a sok milliárdot kitevő ékszerhalmaz, a sors szeszélye folytán éppen a volt népbiztos jóvoltából. Ugy látszik* még történhetnek csodák... Hajnal László. WWW. Csak ezt akarom mondani Idestova tiz napja, hogy először találkoztam vele. Az ut közepén kúszott, mint egy nagy, felfuval­kodott zöld béka. Néha megállt hangosan belekuruttyolt a bámuló uccák csöndjébe, még ritkábban utálatos, nyirkos folyadékot lövelt a gyanútlan járó kelők cipőjére nem tudtam elképzelni, mi lehe­tett. Később megtudtam, hogy a zöld szörnyeteg alapjában véve csak egy jámbor öntöző autő r Kissé megnyugodtam, mert előre szaladván a fantázia meredekén„ kevésbbé ártátlan szerszámnak­véltem. Azután napok teltek, po­ros és kevésbbé poros napok, de a zöld szörnyeteggel többet nem találkoztam. Isten látja a lelkem,, nem panaszképen mondom. El­végre tudom, hogy induló rovatot nem illik szemrehányással kez­deni ... Meg azután, őszintén szól­va, nagyobb gyönyörűséget is el tudok képzelni, minthogy gyanat­lanul jáioán az uton, egy hátam mögött settenkedő alkotmány im­ponáló pontossággal megcélozza a cipőmet és agyonlocsolja. De olyan sokáig nem volt öntöző­autónk, hogy most joggal tolako­dik ki a kérdés: édes jó köztisz­tasági hivatal, ha már van, hát miért nincs?! Miért kell titokban tartani 7 Nem: szégyen azl És ha már minden­áron szerénykednek, ha nem akar­ják felkelteni a szomszédok irigy­ségét, fogják rá, hogy csak ven­dégségbe van itt. De lássuk végrel És mindenütt lássuk! Vigye az ördög, inkább a cipőnk menjen tönkre, mint a tüdőnk! Ha már mind a kettőt nem óvhatjuk meg... - halló! — — A szerkesztőség köréből. Hajnal László író és hírlapíró, aki. fiatalkora ellenére mór több ver­ses kötetével és novellájával telte nevét ismertté s aki az erdélyi ifjú hírlapíró gárdában kitűnő nevet vívott ki magának, a Békésmegyei Közlöny munkatársai sorába lépett. — A kormányzó születése napját Békéscsaba összes fele­kezetei megünnepelték, ünnepi is­tentiszteleteket tartván templomaik­ban. Délelőtt fél 11 órakor az áiio­masparancsnokság tartotta meg tábori miséjét. A városnak majd­nem valamennyi nagyobb épüle­tén a kormányzó tiszteletére kitűz­ték a nemzeti zászlókat, csütörtö­kön este pedig zenés fáklyásmenet, volt.

Next

/
Thumbnails
Contents