Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-26 / 116. szám

Békéscsaba, 1926 május 26 Szerda 53 jk évfolyam, 116-ik síim BEKESME6YEI IOZLONY Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. POLITIKAI NAPILAP MWMMWWMMNMMMMI^^ Főszerkesztő : Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. MMWMIMVMMMIM^^ Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel A frankper tárgyalásának legdrámaibb napja Nádosy, W indischgrátz, Kurz, Gerő mindent magukra vállaltak — Gerő felszólalasakor a hallgatóság hangosan zokogott Budapest, május 25. A buda pesti kir. büntetőtöivényszék ma délelőtt 10 órakor folytatta a frank­per főlárgyalását- Töreky elnök megnyitja a tárgyalást és a követ­kezőket mondja : Felhívom a vád­lottakat, nyilatkozzanak, kívánnak e valamit védelmükre előadni. Mi­előtt errevonatkozó előterjeszté­süket megtennék, Nádosyt és vé­dőjét figyelmeztetem a perrendtar­tás értelmében, hogy a királyi tör­vényszék ugy látja, hogy Nádosy vádbeli cselekmenyét esetleg sú­lyosabban minőiitheii, mint azt a közvádló minősitette. Figyelmez­tetem a vádlottat, hogy jogában áll a védelem előkészítése szem­pontjából, amennyiben szükséges­nek látja, kérni a főtárgyalás el­napolását. Gál védő: Nem kívánok ezzel a jogommal élni. Nádosy szintén nem kiván élni ezzel a jogéval. Elnök: Nádosy Imre nyilatkoz­zék, kiván-e valamit védelmére előadni. Nádosy: Érzem, ezért állítom, hogy bünps vagyok. De érzem és ezért állítom azt is, hogy a királyi ügyész ur által a B.-t.-k. bői idé­zett büntetendő cselekményeket r.em követtem el. Mégis szüksé­gesnek tartom azt, hogy egy ké­réssel járuljak saját érdekemben a biróság elé. A főtárgyalás fc lya­mén meggyőződtem arról, hogy a vádlott társaim a legnagyobbrészt azért vállalkoztak ebben az akció­ban való részvételre, mert megnyug­tatta őket, hogy én állok az akció élén. Vádlott társaim ebben bízva követték el azt, amivel az ügyész ur vádolja őket, arra kérem a tekintetes bíróságot, méltóztassék azt a körülményt figyelembe venni, hogy tulajdonképen én vagyok a felelős és azt az Ítéletet, amelyet rám fognak róni, a legnagyobb keresztényi alázattal és türelem­mel fogom elviselni, de ha vád­lott társaimra súlyos ítéletet mél­tóztatnának kimondani, az alatt megrokkanna a testem és a lel­kem is. Tekinteles bíróság, végül azt a kérést terjesztem elő ugy a magam, mint vádlott társaim ne­vében, illetve érdekében, hogy méltóztassanak a védők által elő­terjesztett jogi fejtegetéseket, ame­lyekkel teljesen azonosítom ma­gam, megfontolás tárgyává tenni és nem az ügyész ur által felho­zott paragrafusok, hanem az ő általuk telt indítvány szerint bün­tetésemet kiróni. Ezután Windischgrátz Lajos a következőket mondja : Emelt fővel várom a büntetést, amelynek te­kintetében ugyanazokat mond­hatom, amit bajtársam, Nádosy Imre nemes szivének sugalmából mondott. Igaza van Hindy védő­nek, teljesen tudatában vagyok annak, hogy, mint politikusnak, nekem kellett volna áttekinteni a cselekedet következményeit, én vagyok tehát a legbünösebb. Ké­rem a tekintetes királyi törvény­széket, minthogy büntetésnek kell lennie, engem büntessenek meg a legszigorúbban, és amennyi­ben pedig lehetséges, vádlott társaim felelősségén könnyíteni és a felelősséget rám hárítani méltóztassanak, tegyék ezt tekin­tettel arra, hogy a vádlottak nagy része magyar katona. Haits Lajos a következőket mondja: Azt kívánom hangsú­lyozni, hogy egy percig sem állí­tottam azt, hogy ez az akció felülről jövő akció volt. 1919—1924. vezetője voltam a Térképészeti Intézetnek. Egy-két kivétellel isme­rem az összes urakat, akik velem most a vádlottak padján ülnek. Ismerem értéküket, becsületesség, teljes megbízhatóság, kötelesség­érzés és hazafisés jellemzi őket. Méltóztassanak lehetővé tenni, hogy ők visszatérjenek a Térké­pészeti Intézetbe, a helyükre, mert megérdemlik, hogy innen mint boldog emberek távozhassanak. Ezután Kurz Sándor főtanács­nok állott a bíróság elé: Mint volt katonát engem az ügynek inkább ethikai oldala érdekel. Tiszta lelkiismerettel állithatom, hogy soha olyan dolgot nem kö­vettem el, ami a becsület dolgá­val a legcsekélyebb ellentétben állott volna. Megvallom azonban, hogy egyes sajtóorgánumok kifa­kadósai következtében összerop­pant bennem valami, az, ami kisért míndezidieig, egész szolgá­lati időmön keresztül, a haza iránti áldozatkészség. Olyan jel­zőkkel iliettek, amelyek között a „gentlemen pénzhamisító" talán a legszelídebbek közé tartozik. Azóta azonban már visszanyertem lelki egyensúlyomat, most már csak sajnálni tudom azokat, akik egy mentő szót, enyhítő körülményt nem találnak azok számára, akik egy szerencsétlen kimenetelű, esz­ményi cél érdekében áldozták fel azt, ami mindenki számára a legdrágább, szabadságukat. Még jobban lesújtott az a több oldal­iéi jött szemrehányás, hogy ahe­lyet, hogy használtunk volna, ár­tottunk a haza ügyének. Sajná­lom, hogy nem akadt senki ebben a teremben, aki szembeszállt volna ezekkel az állításokkal és igyeke­zett volna azokat némileg letom­pítani. Több olyan kijelentés hang­zott el, mintha cserben hagytam volna embereimet, ez fájt legjob­ban. Idézi azokat a szavakat, amelyeket a főtárgyalás folyamán mondott, hogy emberei joggal té­telezhetnék fel, hogy az, ami a Térképészeti Intézetben történt, parancsra történt. A Térképészeti Intézetnek szüksége van ezekre az emberekre és őnekik is szük­ségük van az intézetre. Méltóztas­sanak lehetővé tenni egy igazsá­gos Ítélettel, hogy ez lehetővé váljék. Ezután Gerő áll a biróság elé: Családom és gyermekeim nevelé­sén kivül két életcélnak éllem. Az egyik a magyar karthographia reprodukciós technika és az álta­lam gyermekemnek tekintett Tér­képészeti Intézetnek magas szín­vonalra való emelése. A másik pedig egy magyarnál magyarabb, emberinél emberibb, jobb magyar jövőnek megalapozása volt. Ezért a két ideális célért vivtam csen­des harcomat, amíg fel nem szó litottak arra, hogy vegyek részt ebben az akcióban, amelyet 2 érzelem diktált, a mindenre kész hazaszeretet és feltétlen engedel­messég. Ez a két érzés foglalta le szivemet teljesen akkor, amikor egy hazafias, szentnek mondott cél érdekében feltétlen bizalom­mal és hűséges engedelmességgel követtem az én most is változat­lanul tisztelt volt parancsnokom­nak akaratját- Mindenemből ki­fosztva, mint koldus itt állok a magyar igazságszolgáltatás szent templomában, a magyar biróság előtt és mégis én, a koldus egy nagy kincset, utolsó kincsemet hozom a haza oltárára, a 21 évi állami tisztviselői becsületes mun­kával szerzett becsületemet. Ha kell, vegyék áldozatul azért a Nagymagyarországért, melynek elrablott földjében szegény szü­leim megnyugvást nem találnak... Mindent, mindent a hazáért.. . (A hallgatóság soraiban hangos zokogás hallható.) Virág, Parrag, Haála, Spannring, Kiss Béla Rába csak annyit mondanak, hogy ár­tatlanságuk tudatában kérik fel­mentésüket. Andor Endre, Schwetz Tibor, Winkler és Olchváry nem kívánnak élni a szólás jogával. Ezután Vargha Béla, majd Szört­sey szólal fel hosszabban, akit az elnök kétszer is figyelmeztet, hogy tartózkodjék a franciák és csehek sértegetésétől. Mankovics Béla é$ Velőssy nem kívánnak szólni. Kovács Gáspár kijelenti, hogy, akiknek kárt okozott ésakikgyer­gyermekeit mindenféle jóval el­halmozták, azoknak kárát meg akarja téríteni. Scharf és Hampel felszólalása után az elnök félbe­szakítja a tárgyalást és annak folytatását holnap délután fél 6 órára tűzte ki. Zürichben a magyar koronát 72-30- ai jegyezték. Kinek van ezüstpénze? Budapest, május 25. A pénz­ügyminiszter rendeletet adott ki, amelynek alapján a jelenlegi ezüst 1, 2 és 5 koronás érmeket, vala­mint a 20 és 10 filléreseket tény­leges pénzértékének megfelelően megvásárolja a Magyar Nemzeti Bank. A vásárlást május 26-ár» kezdik meg a nemzeti bank inté­zetei. Olasz Fiat autók képviselete Cordatic Pll itfSo 1! IITlik gyertyák, gyújtók, fényszórók stb. Automobil auiu^um m felszerelési cikkek gyári lerakata Telefon 144 Faragó Sándornál Békéscsaba F. S. golyós csapágyak Andrássy-ut 50

Next

/
Thumbnails
Contents