Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-18 / 110. szám

2 Békéscsaba, 1926 május 18 mindezek dacára tovább folyik gerlai uton, ahol a töltés sok he­és jelenleg a gyula—kigyós—apá- lyen igen magas, az esetleges cai utat javítják, mely különösen szerencsétlenségek elhárítása cél­le volt romolva. jából a megye vasbeton korláto­A doboz—békési és békés— • kat állított. A frankper mai tárgyalása még nem dőlt el, mert a vármegye törvényhatósági bizottsága újból és újból élhet felirati jogával és kérheti hozott határozatának az érvényre juttatását. Mindaddig tehát, amig ez a kérdés függőben van, a magam részéről minden kombinációt, mely az alispáni állás betöltésével van összefüggésben, a leghatározottab­ban elutasítok. Szeghalom, 1926 évi május hó 15-én. Teljes tisztelettel: Kiss László, főszolgabíró, wwwwwwwwwwwwwww Cserkészelőadás a Városi Szinházban Vasárnap este tartotta a 239. sz. „Munkácsy" cserkészcsopat nagy­szabású műsoros estjét a Városi Szinházban. melynek igazán vál­tozatos, gazdag és lelkiismeretesen kidolgozott műsora méltán vívta ki a közönség őszinte elismerését. A műsort az iparos tanonciskola precíz énekkara nyitotta meg, majd Csorna Gyula áll. polg. isk. tanár, a Petőfi-cserkészek parancsnoka mondott logikusan felépített be­szédet a cserkészet nemzeti- és szociális szükségességéről. Thiesz Mária művészi melo­drámája után a Kanizsay Do­rottya leánycserkészek és a Mun­kácsy cserkészek pompás magyar tánca s a fiuk szebbnél-szebb komoly és vig jelenetei követ­keztek. Igazi jó munka volt a Mun­kácsy cserkészek előadása, mely egyaránt dicséri a fiuk törekvé­sét és Sebestyén Dénes parancs­nok hatalmas munkásságát. Kivetik a közúti adót Megindultak as útjavítások A folyó évi vármegyei közúti költségvetést a miniszter már jóvá­hagyta és most annak végrehaj­tása ügyében rendeletben intéz­kedik a vármegye alispánja, aki tegnap kiadott rendeletében elren­deli a közutadó és a közmunka­váltság előírását és kivetését, egy­ben pedig ismét a lelkére köti a községeknek a behajtás szorgal­mazását. A rendelettel egyidejűleg uta­sítja az államépitészeti hivatalt, hogy a költségvetésben felvett munkálatok végrehajtása ügyében sürgősen tegye meg az intézke­déseket. Mindez nagyon szép, azonban nagyon nem szabad örülni a ren­deletnek, mert hiába az alispán jószándéka, mikor a megyének pénze nincs, az esedékes adók meg végrehajtás utján is csak igen lassan és szinte nevetségesen csekély összegben folynak be és még a közúti adóra kért állami előlegről sincs semmi hir. A súlyos gazdasági válsággal karöltve járó pangás dacára a vármegye a megyei törvényható­sági utakra ez év folyamán 1900 vagon fedanyagot hordatott ki és ez év négy első hónapjában már lehengerelték az árviz által elmo­sott gyula—sarkadi útszakasz rend­behozatala utan a Szeghalom— füzesgyarmati, a füzesgyarmat— nagybajomi, a békéscsaba—do­bozi és a gyoma—körösladányi utat. . A munka — habár a pénz­hiány diktálta lassú tempóban — Budapest, máj. 17. A budapesti kir. büntető törvényszék ma dél­előtt 10 órakor folytatta a frank­per főtárgyalását. Töreky elnök megállapította, hogy a vádlottak valamennyien jelen vannak. Tanu­ként vannak megidézve Bónis Lajos, Lingauer Albin, aki beje­lentette, hogy holnap jelenik meg, Hir György, aki a Rókus kórház­ban fekszik. A törvényszék elren­deli, hogy az orvosszakértő vizs­gálja meg Hir György egészségi állapotát és állapítsa meg, hogy mikor állhat a törvényszék rendel­kezésére. A többi tanuk: Gróf Károlyi Imre, aki holnap jelenik meg, gróf Sigrai Antal, Jankovics Bésán Endre gróf, Mikes János gróf püspök. Pallavicini György őrgróf. Herceg Windischgrátz-nét is megidézte a biróság, ő azon­ban kérvényt nyújtott be, amely­ben bejelenti, hogy a tanuzás kö­telezettsége alóli mentességet tel­jes egészében igénybe veszi és nem hajlandó tanúvallomást tenni. A biróság ezt tudomásul veszi. Vass József szintén bejelenti, hogy a biróság rendelkezésére áll és meg fog jelenni. Ezután páter Bónis kihallgatását kezdi meg az elnök. Elnök: Tud-e főtisztelendő ur valami kövekről, amelyek állítólag kapcsolatban vannak a frank­üggyel ? Tanú: Méltóságos elnök ur 1 Tekintetes kir. törvényszéki En­gedje meg nekem, hogy ebben az ügyben tanúvallomást ne tegyek, mert az a meggyőződésem, hogy amennyiben tanúvallomást teszek, nekem ebből mérhetetlen erkölcsi károm származnék. Sztrache főügyész a 202. sza­kasz értelmében a vallomás alóli mentességét kéri, Telek védő pe­dig kéri a törvényszék intézkedé­sét arra vonatkozólag, hogy Bónis tanúvallomást tegyen. A biróság határozathozatalra vonul vissza, amely után az elnök bejelenti, hogy a törvényszék páter Bónist a tanuzás kötelezettsége alól fel­menti. szántójának V« részét Laczó Já­nosnak 80 q búzáért. Kiss Károly eladta 1 hold 50 négyszögölnyi nagygerendási szán­tóját Ancsin R. Jánosnak 110 q búzáért. Áchim János eladta alsóvégi közös legelőből járó V^so rész já­randóságát Filyó János és neje N. Orvos Ilonának 6 millió ko­ronáért. Vantara András és neje Viczián Tona, Balázs Jánosné Vantara Ilona és Benedek Károlyné Sajben Zsófia eladták V.. György-ucca 27. sz. házukat ifj. Gálik Györgyné Farkas G. Erzsébetnek 92 q bú­záért. Palyusik Ádámné Csulik Zsófia eladta 699 négyszögölnyi kisréti szántóját Szabó János és neje Hankó Zsófiának 48 q búzáért. Lipták L. György eladta 1159 négyszögölnyi fényesi szántóját Liker György és neje Kesjár Ilo­nának 2,071.000 koronáért. Leszkó Istvánné Szlancsik Judit eladta 5 hold 400 négyszögölnyi vandháti szántójának Vio részét Szlancsik János és neje Priskin Juditnak 45 q búzáért. Krizsán János, Krizsán Pál el­adták III., Prónai-ucca 53. sz. há­zuknak V 1 0 részét Suhajda János és neje Kitka Katalinnak 115 p búzáért. Pogány Ferenc képkiállitása Aki vasárnap ellátogatott a Kul­túrpalotába és megnézte Pogány Ferenc képeit, egy mélyen gon­dolkozó, a dolgokat komolyan néző, őszinte lelkű, müvészegyé­niséget ismert meg benne. Pogány nem eget vívó fiatal titán, hanem lehiggadt temperamentum, kontem­pláló természetű festő, aki azon­ban tele van idealizmussal, aki egyetlen ecsetvonást sem tesz, ami nem belső lelki szükségből fakad. És ez minden művészetnek a kritériuma, hiába minden tech­nikai bravúr, a szinek harsogása, ha a művész nem őszinte, igazi művészetet sohasem fog csinálni. Pogány Ferenc impresszionista, de nem abból a darabos fajtából való, amit már egy kissé unni kezdtünk. Festményeiben mindig van valami összefog'aló tenden­cia, nem esik anyira szét mint sok más impresszionista kép. Az a benyomásunk mintha vissza­nyúlt volna egészen a francia bar­bizoni iskoláig, vagy a manyar Paal Lászlóig. Van néhány dolga, éppen a legjobbak, amiben Corot ezüstös szinei je|enr,ek meg. Ál­talában nem dobálózik fölösleges módon a színekkel és éppen ezért tudja őket fokozni, amikor kell. A magyar puszta az eleme; a látszólag sivár, napégette tájba annyi hangulatot, érzést fud bele­vinni, hogy magunk is csodálko­zunk, hogy e szépségeket eddig nem vettük észre, de figurális képei is elsőrangú rajztudást és az ecset feltétlen biztos kezelését árulják el, pár igen szép interieur­jében t pedig biztos valőr érzékéről tesz tanúbizonyságot. Mindent összevéve, Pogány Fe­renc olyan müvészegyéníség, aki minden figyelmet megérdemel és remélhetőleg városunk mecenásai nem fogják elmulasztani, hogy egy pár szép képpel gazdagítsák gyűjteményüket, annál is inkább, mert a képek, tekintve Pogány elismert festői múltját, nem drágák. A megye egész iparossága és kereskedői résztvesznek és képviseltetik magukat a csabai megyei kiállításon és árumintavisáron A rendezőbizottság propagandautja a megyében A szeptember elején Békéscsa­bán megtartandó nagyszabású me­gyei ipari, kereskedelmi és mező­gazdasági kiállítás előkészületei serényen folynak, ugy hogy a ren­dezőségnek ez az intenzív mun­kája már maga garantálja a teljes sikert. Legutóbb a propaganda bizott­ság azt határozta, hogy a kiállítás és árumintavásár ügyének nép­szerűsítése érdekében agitációs körutat tesz a megyében. A pro­pagandaut egy része most vasár­nap került kivitelre. Két csoport indult el, amelynek tagjai voltak Könyoes T. Kálmán, Kocziha Mi­hály, Gálik János, Simon Béla az ipartestület és Szelner Antal, Sebestyén Lajos, dr. Gyöngyösi János a Kereskedelmi Csarnok részéről. A propaganda kiküldöttek Tót­komlós, Szarvas, Gyoma, Endrőd, I Mezőberény, Öcsöd, Békésszent- 1 Özv. Hursan Jánosné Kucsa Mária eladta III., Dombos-ucca 15. sz. házénak Vs részét Béres Mihály és neje Pikó Ilonának 52 q búzáért. Bohus Katalya János eladta 2 hold 1316 négyszögölnyi nagy­gerendási szántóját Styaszni Sá­muelné Lipták Dorottyának 180 q búzáért. Zahorán János és Zahorán György eladták 270 négyszögölnyi kereki szántójukat Imris György­nek 14 q búzáért. Laczó András Eladta 13 hold 1200 négyszögölnyi nagygerendási andrás, Kondoros, Csanádapáca, Újkígyós ipartestületeit látogatták meg, ahol mindenütt szép szám­ban egybegyűlt iparosok és keres­kedők fogadták őket. A kiküldöt­tek ismertették a kiállítás és áru­mintavásár célját és kereteit, azo­kat az erkölcsi és anyagi előnyö­ket, amelyek ebből a megye ipa­rosságára és kereskedő társadal­mára várhatók és a kiállítás ügyé­nek támogatását kérték. A tájé­koztató és propaganda beszédeket mindenütt a legnagyobb figyelem­mel kisérték s a kiállítás iránt oly nagyfokú érdeklődés nyilvánult meg, hogy alighanem a kiállítás eddig tervezett férőhelyeit és terü­letét ki kell bővíteni. Hogy egye­bet ne említsünk, az egyik tekin­télyes nagyközség külön pavillon felállítását kéri kiállítói számára. A bizottság rövid időn belül foly­tatja propagandautját Gyulára, Bé­késre, Orosházára, a Sárrétre s a többi még hátralévő községekbe. Ingatlanforgalom Békéscsabán az elmúlt héten a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Békészki Pál és neje Bielik Ilona eladták 700 négyszögölnyi nagy­réti szántójukat Leszkó Istvánné Szlancsik Juditnak 45 q búzáért. Ancsin Pál és neje Stefkovics Katalin eladták 667 négyszögölnyi nagyréti szántójukat Korcsok Pál" nak 14,800.000 koronáért. Krizsán Mátyás eladta 703 négy­szögölnyi nagyréti szántóját Leszkó Györgynek 42 q búzáért.

Next

/
Thumbnails
Contents