Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-11 / 105. szám

4 BfiKfiSMKÖIÍI KtoJil Békéscsaoa, 1926 május 11 4. Fürdő igazgatóság lemondás folytán megüresedett két tagsági helyének betöltése. 6. Kérelem a kéményseprő kerületek szaporítása tárgyában. 7. Siketnémák szegedi intézetének segélyezése. 8. Ö,zv. Ferencz Andrásné kérelme bérfizetés szüneteltetése iránt. 9. Boritaladó ügyében hozott tanácsi határozat elleni felebbezés. 10. Pataki Jenő gyógykezelési segély iránti kérelme. 11. Petrovszky József volt nyilvántartó szolgálati idő beszámítását kéri. 12. Fajó János kérelme a gyepmesteri telep házhelyekül való szétosztása iránt. 13. Szabadságidő iránti kérelmek. 14. Illetőségi ügyek. 15. Póltárgysorozatba felveendő ügyek. A „Bujdosó királyfi" szombat-vasárnapi előadása As óriási sikerű, gyönyörű mesejátékot a fővárosban is szeretnék előadatni A „Bujdosó királyfi" Gajda Béla bájos mesejátékának páratlan sikerét végérvényesen megerősítette a /asárnapi előadás, mely ismét zsúfolt nézőtér előtt folyt le s az uj publikumból is ugyanazokat az érzéseket váltotta ki, a sziv érzelmeinek ugyanazt a felviharzását, a léleknek ugyanazon mámoros örömbe sülyedését hozta meg, mint az előző előadások. Ez az előadás immár csalhatatlanul mérte meg a „Bujdosó királyfi" értékét, odatüzvén benne nemzeti irodalmunk köntösére az egyik legbájosabb, legsugarasabb drágakövecskét. A mesejáték hallatlan sikerét pedig köszönheti annak, hogy minden raffinéria, minden mesterséges hatásvadászat nélkül, a mese varázsveszőjével hivja elő lelkünk tudattalan gondolatait, ébreszti fel szivünk szunnyadó érzéseit, melyeknek ilyen megismerése, könnyes öröme, bizakodó bánata minden magyaroknak, mert bár arcunkon még könny pereg, szivünkben hatalmas hittel tüz könynyes tekintetünk a nemzeti megváltás drága szimbólumára: a Magyar Szent Koronára. E drága szimbólum sugaras fénye ugy hatol lelkünkbe, mint játszi napsugár a tengerszem mélységeibe — mely fájón háborog, ha felhős az ég, de a fellegek elvonultával újra kacagón simul szét. Ez a fény sugározta be az író lelkét és ihlette meg hasonlóan a mesejátek színpadra előkészítőjének, Gajda Bélánénak lelkét is. Csak a sziv áhítatos kegyelete sugalmazhatta Gajdánénak azokat a mindent kifejező, a szöveghez szervesen, hiányozhatatlanul simuló táncokat, a jelmezek mesesajátosságait és ez adhatott ilyen biztos megérzést, megértést a kivitel mikéntjéhez s áldozatos erőt a kivitelhez. Ez az áhítat zsonghatott a kisérő zene szerzőjének, ifj. Gajda Bélának lelkében is és igy lett lehetséges, hogy a bájos muzsika ugy tapadt a színpadi történéshez, mint virághoz a szirma. És végül ugyanez 8Z áhitat ölelte egybe a játszó gyermekművészeket és a közönséget, hogy elmondhatjuk: A „Bujdusó királyfit" lélekben együtt játszotta szinpad és nézőtér. Es ez a legnagyobb dicsérete valamennyinek. Amilyen hivatott érzéssel és művészettel történt a táncok, jelmezek megtervezése, épp oly pompásan sikerült a mesejáték szereposztása. Minden szerep annak a kezébe került, aki interpretálására mondhatnánk száz százalékig képes is volt. Margócsi Magda a Gonosz Tündér szerepében meggyőző, megdöbbentő drámai erőről tett tanúságot ; a Fehér Tündér bájos szerepe pompásan illett Debreczeny Ellához, végt-ilen szimpatikus Királyfi volt Bónis Emma. hangja és kitűnően érvényesült; Muntyán Izabella maga volt a kacacó napsugár Mihók szerepében ; Várady Kató remekül beszélt; jól csinálták szerepüket Uhrin Klára, Farkas Ella és N. Czirok Gabriella; kitűnő előadó Pntay Mária a Dani bácsi szerepében. Berényi Emma, Faludi Sári, Thisz Magda, Koppányi Irma és a lidércek Körmendy Irén, Gálik Erzsébet, Varga K. Margit, Weisz Lili, meg az ördögfiak Schwézner Lenke, Wilim Klára, Kurtág Emma külső megjelenésben is teljes illúziót keltők voltak. Igen jók voltak még szerepükben Matis Ilona, Uhrin Sári, Kocsiss Sári, Gyémánt Erzsébet, ügyes kis tündérek voltak Peiser Mária, Fehér Piroska, valamint Kocsiss LiliGyönyörűen táncoltak a Kremeczky nővérek, Komis Irén, Gesmey Borcsa, Tóth Irén és Karácsonyi Baba. De hiszen felsorolhatnánk valamennyit, mert valamennyi megérdemelné oly bájosak és ügyesek voltak. A táncok közül csodaszép és kifejező volt a Lidércek tánca, az Alkonysugarak tánca és kedves volt a törpéké. Mind e táncokat részleteiben is Gajdáné tervezte és tanította be ; mint érdekes kuriozumot említjük meg, hogy azok egyes jeleneteinél klasszikus mesterek képeit jelentette meg. A gyönyörű kosztümöket is Gajdáné tervezte s ezek között is szenzációsan szép a lidérceké. Debreczeny Ella remek mentéjét Propperné készítette a régi stílusnak megfelelően. A zene egy jó részét ifj. Gajda Béla, három más zenét Irsa Béla zenetanár szerezte és ifj. Gajda Béla adta igaz megértéssel a pompás zongora kíséretet is. A szép diszletet, mely a szinpad hátteréül szolgál, Jámbor Márta és Mázén László rajztanárok készítették. A nagyszerű előadás mintegy 40 millió koronát jövedelmezett. Szenzációja az előadásnak az, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szeretné Budapesten is bemutatni a mesejátékot s a bemutatás lehetővé tétele céljából megtették az intézkedéseket. A magyar állampolgárság fenntartására opciós nyilatkozatot tett egyének házasságkötése A vármegye alispánja tájékoztatást kérte arra nézve, hogy vájjon attól a házasulótól, aki a magyar állampolgárság fentartásának tett opciós nyilatkozatról a 6500/ 1921. M. E. sz. rendelet 19. §-a értelmében kiállított igazolványt mutat fel, követelhető-e az igazságügyminiszter felmentésének felmutatása az alól, hogy az illető házasulónak házassága hazájának törvényei szerint nem ütközik akadályba. A feltelt kérdésre a belügymi miniszter leiratában a következő értesítést adta : Azt a házasulót, aki a magyar állampolgárság fen tartására nyilatkozatot tett s erről igazolványt kapott; aki ezenfelül az 1879. L. t.-c. értelmében a trianoni békeszerződés életbelépésekor, vagyis 1921. evi julius 26 án kétségtelenül magyar állampolgár volt s akinek állandó lakóhelye Magyarországnak a trianoni békeszerződés alapján megállapított területén van, annak az illetékes megállapítása, hogy magyar állampolgársága a békeszerződés értelmében megvóltozott-e, vagy nem, a 6500-1921. M. E. sz. renddet 21. § a értelmében házasságkötési szempontból is ideiglenesen továbbra is magyar állampolgárnak kell tekinteni. Az ilyen házasuló házasságkötésére tehát a H. T. 113. § ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés nem nyer alkalmazást, de csak akkor, ha az opciós nyilatkozatáról kiállított igazolvány a belügyminisztérium részéről oly értelmű, ujabb keletű följegyzéssel van kiegészítve, hogy opciós nyilatkozata felett még döntés nem történt. A husipari kongresszusra féljeggyel lehet utazni A háború előtti években igen szép fejlődést elért magyar húsipar a háború után súlyos válságba jutott. Az a jelentékeny állattenyésztés, ameiy Magyarországon folyik, nemzeti érdekké teszi, hogy az élőállat értékesítés ne csak külföldi export utján történjék, hanem a húsfeldolgozás benn az országban foglalkoztasson munkáskezeket és a kész husipari termékek kerüljenek ki külföldre. Ha nincs meg a belföldön a felvevőképesség, ha nincs megfelelő belső fogyasztás és ipari feldolgozás, ugy kizárólag a külföld vásárlására vagyunk utaiva és az általunk teremtett nagy kinálat folytán állattenyésztésünk ki van szolgáltatva a külföldnek. Az ország belső felvevő képessége ma kis hányadára csökkent a békebelinek, a háztartások csak redukált mértékben fogyasztanak hust s igy lassanként előáll az a helyzet, hogy a valamikor virágzó, kiváló hírnévnek örvendő húsfeldolgozó ipar ma mór anyagilag teljesen legyengülve, minden tekintetben visszaesést mutat. A magyar húsipar ezen nagy kérdésének megoldása készteti arra az ország husiparosságát, hogy országos kongresszus keretében foglalkozzon mindazokkal a bajokkal, amelyek orvoslásától várják ezen fontos nemzetgazdasági ügy jobbrafordulását. Az országos kongresszust pünkösd másodnapján tartják Szegeden a kereskedelmi és iparkamara székházának nagytermében, amelyre a kereskedelemügyi és földmivelésügyi minisztériumok is meghívást nyertek és ahol azok meg is fognak jelenni. A kongresszus előkészítését a Dunántuli, Felsőmagyarországi, Tiszántúli és Délmagyarországi Husipari Szövetségek végzik és az egyes kérdések előadáséra a szövetségek tisztikari tagjait és a kereskedelmi és iparkamarák egyes titkárait kérték fel. A kongresszus meghívójának szétküldése után az ország minden részéből történtek már jelentkezések olyan nagy számban, hogy előreláthatólag a városoktól kezdve a legkisebb községig, Magyarország minden helyéről együtt lesznek a husiparosok a kongreszszuson. Mint értesülünk a kereskedelemügyi minisztérium a kongreszszusra utazók részére az oda és visszautazáshoz féláru vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat fog engedélyezni, ezáltal is módot nyújtva ahhoz, hogy a húsiparnak a mezőgazdaságot is érintő nagy kérdéseit előbbre vigye a megoldáshoz. Gyermeküdülőhely Gyopáros fürdőn Penziót vásárolt a Stefánia Szövetség Gyopáros fürdő fejlesztése és Orosháza község ezirányu nemes buzgalma, melyet a vármegye is honorál többek között azzal, hogy a gyógyjelleg ügyét erősen szorgalmazza, az illetékesek figyelmét mindjobban a nagy arányokban fejlődő fürdő felé fordítja. A Békésvármegyei Stefánia Szövetség már régen felismerte Gyopáros nagy jelentőségét és ez az egyesület az első, amely kulturmissziójához hiven nagyobb anyagi áldozattal egy gyermeküdülőtelep felállítását határozta el. A szövetség már hónapok óta tárgyalt ebben az ügyben és azok eredményeképpen a napokban írták alá azt a szerződést, amely szerint a Stefánia Szövetség békésmegyei központja megvásárolta a gyopárosi Gertrúd penziót, ahol azután gyermeküdülőtelepet rendeznek be s ahol majd a vármegye területéről kiválasztott gyermekeket helyezik el. Az üdülőtelep berendezésére és a további tervekre vonatkozólag legközelebb visszatérünk. — Pogány Ferenc festőművész kiállítása Csabán. Pogány Ferenc festőművész, Rudnay Gyula legjobb tanítványa folyó hó 16-án nyitja meg kiállítását a Kultúrpalotában. A kiállítás, amit az Aurora kör rendez, május hó 24-éig marad nyitva.