Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-05-01 / 98. szám

ESTES SZÁM ARA 1UVU KORONA Békéscsaba, 1926 májns 1 Szombat 53-ik évfolyam, 98-ik szám BÉEÉSMEGYEI EÖZLÖNT POLITIKAI ISPILIP Olasz Fiat autók képviselete Cordati c BOSCH F.S. golyós m autógumik csapágyak lEaragó Sándornál Békéscsaba 56 Nem rossz a helyzet Smith főbiztos ur, aki eddig is erősen rózsás szemüvegen át nézte a magyar állapotokat e havi jelentésében ő mondja, hogy a helyzet nem rossz. És Smith urnák a maga szem­pontjából igaza van. Azok a horribilis adóterhek, amelyeket a költségvetés megszabott, pro­gramms^erüen folytak be s az ellenőrzés alatt álló kiadásokat egy fillérrel se lépték tul, kel­lett légyen az bármennyire életbevágó és halaszthatatlan kiadásokra. Smith ur optimizmusát mi megértjük, azonban érthetetlen a kormány hallgatólagos hozzá­járulása ehhez a jelentéshez, amely bár számszerű adatokon alapszik, de egy borzalmasan torz, kifordított tükörképe gaz­dasági helyzetünknek. Mert ha nem a tükröt, hanem a való életet tekintenék, akkor minde­nekelőtt a gazdasági nyomorú­ság súlya alatt összeroppanó öngyilkosokat, az elkeseredetten útnak induló és éhező bányá­szokat, a leállott vagy stagnáló üzemeket, a vevő nélkül tátongó boltokat, az állás- és munka­tiélkül ődöngő embereket s .azokat a súlyos redőket kel­lene meglátni, amiket a meg­élhetés bizonytalansága és a kétségbeesés szánt a Csonka­ország polgárainak homlokára. Tiltakozunk ellene, hogy bárki is ezt a borzalmas helyzetet — bár teljesen jóhiszeműen — egyszerűen nem rosznak minő­sítse és a leghatározottabban követeljük, hogy a kormány a legteljesebb nyíltsággal és a legmelegebb együttérzéssel tárja fel az európai közvélemény előtt, hogy a trianoni béke által ha­lálraítélt Magyarország erkölcsi (lásd: frankügy) és anyagi (lásd: köznyomor) agóniáját éli. Mprt ezzel a mepszéoitéssel a jóhiszemű és idegen Smith nagy károkat okoz, de a kor­mányunk óriási felelősséget vál­lal magára. Halálraítélt nemzet vagyunk, de a kormány, amely kénytelen-kelletlen a porkoláb szerepét vállalta, legalább a' kétségbeesett sikoltásunkat en­gedje hallatni. Nem hogy itt tűrhető volna a helyzet, de a mi borzalmas helyzetünknek az egész világ még megmaradt emberi érzését mozgásba kel­lene hoznia. Ami természetesen nem is várható akkor, ha a de­rék Smith ur azt mondja ró­lunk, hogy a helyzetünk alap­jában nem rossz és a kormány­nak ez ellen a jelentés ellen nincs kifogása. Az Ev. Nőegyesület háziipari és iparművészeti kiállítása A kiállítás szenzációs értékű etnográfiái szempontból is Csendben, de hangya szorga­lommal már napok óta dolgoznak a Rudolf-reálgimnázium torna­csarnokában. Semmi zaj, semmi reklám. Ám, ha az ember vélet­lenül benyit a nagyterembe, a valóságos ezeregyéjszaka kincses halmaza tárul káprázó szemünk elé és igazi szivdobogással járjuk körül a termet gyönyörködve, de bánatba süllyedve is a tegnap ragyogó művészetén. Mert — fáj­dalom — minden, amit ott látunk, igazán a legnap művészete, a múlté tehát, amelyet mi már csak vissza sóhajthatunk. Nagyanyáink leikükből sarjad­zott virágokkal szórták tele ezeket a teritőket, függönyöket, törülkö­zőket csendes téli napokon, ami­kor még elmélázó szövögetéssel valóságosan a szövőszékkel való szívből meghitt beszélgetéssel töl­tötték ki az időt, napok múlását. Nagyanyáink, kiknek dolgos keze ebben a müvészkedésben talált csodálatos pihenői, hogy csillogón bájos emlékét hagyják verejtékes, vagyonszerző, nemzetet fenntartó munkájuknak — azokban példát is szolgáltattak. Ugvan hányan köveljük ma őket ? . . . És ezt a szenzációs örömet — hogy ime bokrétába kötve látjuk nagyanyáink lelkének drága vi­rágait — köszönhetjük dr. Dzurik Józsefnének. Az, amit ez a lelkes úriasszony produkált, minden re­ménységet felülmúlt. Egy hét óta kora reggeltől késő estig többször egyhuzamban, gyűjtötte és kötötte csokorba azzal a kitűnő Ízléssel és meleg szeretettel, mely a re­mek munkák kitervezőinél és ké­szítőinél is a léleknek egyazon tövéről sarjadzott. Csak mélységes hálával mond­hatunk neki köszönetet pzért a ritka örömért, melyet a kiállítás megszervezésével és bemutatásá­val nekünk szerzett. De köszönet illeti hűséges segitő társait a rendezésben és gyűjtés­ben s itt is elsősorban dr. Simkó Józsefnét, továbbá Andó Dórát, Andó Bogyát, Berbekuc Mancit s a kiállítás technikai rendezésének főmunkatársait, Horn Lajost és Falta Jenőt. Dicséret illeti azonban a kiál­lítókat is, mert az a megértő igye­kezet, mellyel féltve őrzött drága­ságaikat a kiállítás rendelkezésre bo­csátották, valóban dicséretre méltó. A kiállilás, mint már mondot­tuk, egyszeri látogatásra annyi ragyogást tár a szemlélő elé, hogy bele káprázik a szem. Egy láto­gatás után nem is lehet kellően méltatni a kiállított tárgyakat ugy, hogy ez alkalommal csak meg­említjük a kinc9rengetegnek vélet­lenül szemünkbe ötlő egyes da­rabjait. Dr. Dzurikné remek perzsasző­nyege, dr. Horváth Lászlóné ki­tűnő gobelinjei, dr. Simkó Józsefné szőnyegei, dr. Wagner Dánielné téritője,Kőváry Jenőné álomszerű szeszfestésü sálja, Andó Dóra pompás párnái és spanyolfal be­tétje, Pocsubay Jánosné, Jankó Ilona, Koppányi Irma lehellet finom kendőcskéi, Falta Jenőné, Dzurik Ica két remek párnája, Izsó La­josné csipkéi, Podsztrelen Peta szép teritője, Rákóczy Ida ma­gyaros függönye és Péterfy Lajosné csipkéi, párnái, a modern kézi­munka technikák remekei. A szövés technikában Fehér Károlyné a rr.ult és a jövő mes­gyéjén a ma művészetét csinálja végtelenül egyszerű és ízléses szőtteseivel. Ez az úriasszony nagyanyáink példaadásét követi. És aztán a régiek virágos kertjel A Máté nővérek.Vandlikné, Áchim Fr. Mária, Botyánszky Györgyné, Bohus M. Györgyné, Medovarszky Mihályné, Zahoran Györgyné szőt­tesei és a többi, kiknek nevét mind közölni fogjuk, mert meg­érdemlik, hogy a város közönsége a népművészet valamennyi hi­vatott művelőjét megismerje. A kiállítás legnagyobb része szőttes és csipke, de van bőr­munka is, melyekből ügyes dol­gokat mutatott be Gálik János, sőt van egy intarzia remek is, egy egész kollekció, mely páratlan a maga nemében és készítője Tury Lajos ny. ezredes. Egyelőre így sebtiben ezek a dolgok azok, melyekről ez alka­lommal beszámolunk. A megnyi­tás után különösen a házi szőt­tesekkel fogunk még bővebben foglalkozni, mert ezek azok, me­lyek a nép lelkéhez és nemzeti művészetünkhöz legközelebb álla­nak, ezek az a forrás, mely­ből a magyar nemzeti művészet fakadt és melyből még ma is kell táplálkoznia. Felmentették Jakabfjázíj Lászlónét Budapest, április 30. A biroság felmentette a vád és következmé­nyei alól a férjgyilkos Jakabházy Lászlónét, mert nem látta beiga­zoltnak, hogy az asszony részéről szándékos emberölés történt volna. Hágában döntenek a fel­vidéki magyar bankok ügyében Budapest, ápr. 30. A napokban Hágában ülést tart a magyar-cseh döntőbíróság. A csehek által el­szakított Felvidéken a magyar ban­koknak igen sok függő ügyük maradt, melyeket a csehek egy­oldalúan akarlak rendezni. Ezek az ügyek kerülnek a döntőbíróság elé, amelynek két magyar és két cseh tagja van, az elnök pedig a semleges Svédország állam­polgára.

Next

/
Thumbnails
Contents