Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-29 / 96. szám

2 Békéscsaoa, 1926 április 23 Fenyegető méreteket ölt a veszettség Békéscsabán Az óvóintézkedések szigorú betartását kell követelni 1. A husiparosok társadalmi helyzete. A szabadforgalom és árdrágító visszaélésekről szóló 1920. évi XV. t.-c. viszonya. Előadó: Szabó Mihály dr., a Tiszántúli Husiparosok Szövetségének elnöke. 2. A vidéki husiparosok érdekeinek megvédése és a vidéki husiparosok szövetségeinek közös irodája felállítása. Előadó: Karikó Imre dr., kereskedelmi és iparkamarai titkár, Győr. 3. A husipari kontárügy. Előadó : Csokonai Vitéz Mihály, Győr. 4. Kereseti adó. A felszólamlási bizottságok eljárása a husiparosok kereseti adójának megállapításánál. Előadó: Landesberg Jenő dr., kamarai ügyvezető titkár, Szeged. 5. Tanoncügy. A munkásbiztositó kérdése. Előadó: Csáthy Dezső dr., a Tiszántúli Husiparosok ügyésze, Debrecen. 6. Állatforgalmi és forgalmi adó. Előadó: Mayer Berci, kormánytanácsos, Kaposvár. 7. Szatócsok zsir és hentesáruk árusítása. Vendéglősök házivágása. Előadó: Kovács Lajos, a Felsőmagyarországi Husipari Szövetség titkára, Miskolc. 8. A vasárnapi munkaszünet és az üzleti zárórák kérdése. Előadó : Kiss Géza, a Délmagyarországi Husipari Szövetség elnöke, Szeged. 9. A hazai nyersbőr kivitelének felszabadítása. Előadó: Vámos Jenő dr., a Mészárosok Egyesülése R.-T. vezérigazgatója, Budapest. 10. Vágóhídi és szemledijak kérdése. Előadó: Varga Bálint, a Dunántuli Husipari Szövetség elnöke. 11. A hatósági üzemek ügye. Előadó: Cserzy Mihály dr., kamarai s.- titkár, Szeged. 12. Indilványok. A kongresszusra vonatkozó érdeklődések a szegedi kereskedelmi és iparkamarától szerezhetők be. Bolgár gazdaifíak Békéscsabán A Magyar Gazdaszövetség a bolgár földmivelésügyi kormánynyal karöltve a magyar lóexport és általában a tenyészállat, valamint nemesitett vetőmagjaink kiviteli lehetőségét óhajtja megszervezni. Elsősorban az Alföld lótenyésztő vidékeit kapcsolják be a szervezetbe a gazdasági egyesületek támogatásával. A bolgár kormány gazdaifjakat küldött Magyarországra tanulmányi útra. A bolgár ifjak Orosházán, Szentesen, Békéscsabán és Vásárhelyen lesznek elhelyezve, különösen lótenyésztő gazdáknál. A bolgár gazdaifjak május 3-án érkeznek Békéscsabára és beosztási helyükön október 15 ig maradnának. Azon gazdák, kiknél elhelyezik a bolgár fiatalembereket, csak nyernek velük, mert a bolgár nép szorgalmas s igy az ellátásukat munkájukkal ki fogják érdemelni. — Épitészek figyelmébe. Építészeknek szükséges cikkek, fénymásolók, rajzpapirok, vázlatpapirok, Günther-Wagner tusok, szines tenták, legfinomabb rajzirónok kaphatók dr. Gyöngyösi főtéri könyvéé papirkereskedésében. Napról-napra halljuk, hogy most itt, majd amott irtottak ki veszeti ségre gyanús ebeket és egyéb állatokat s az embereket csoportosan szállítják fel a Pasteurintézetbe. A hatóság a legnagyobb erőfeszítéssel igyekszik gátat vetni ennek n szörnyű következményű járványnak, de ugy látszik, hiába. A kiadott óvóintézkedéseket célzó rendeleteket is ugy látszik, nem tartják be az emberek és akkor, amikor tulajdonképpen kutyát nem lenne szabadon járkálni látnunk az uccákon, lépten-nyomon utunkba akadnak kószáló ebek. Az ember már messze igyekszik elkerülni még a legártatlanabb ebecskét is, mert nem tudhatja, hogy nem éppen annak révén kerül esetleg a Pasteurbe. Még rosszabb a helyzet kinn a mezőn, ahol hatalmas kuvaszok járnak szabadon kényük-kedvük szerint, miátal megkönnyítik a járvány terjesztését, mert természetszerűleg könnyen marakodhatnak össze elkóborolt veszett ebekkel. Éppen azért a hatóságnak a legszigorúbb eszközökkel kellene érvényt szereznie a rendeletnek, és azt az ebtartót, aki elmulasztja az ebet megkötni, súlyosan meg kellene büntetni, másrészt pedig minden szabadon kóborló ebet, akár a városban, akár a mezőn, Balázs Árpád A magyar dal, amely a hetvenes évek óta egy csapóson mozgott, ujabb csillogó köntösben lép most elénk. Az egyszerű dalok, amelyek ugy muzsikában, mint szövegben semmi ujat sem produkáltak, most lirai formát öltöttek és ugy hatnak, mint egy-egy szép lirai versnek a strófái Ezek a Balázs dalok és ebben rejlik Balázs Árpád varázsa, titka és művészete. Balázs Árpád letért a megszokott, sablonos útról és amikor magyar nótákat komponál, egyedül a szivétől kér tanácsot. És valóban ez a legjobb tanácsadó, mert a nagyközönség, melynek megtetszik egy magyar dal, amely felkap egy-egy nótát: a maga sorsára, a maga érzéseire, örömére, bánatára ismer benne és éppen azért, mert oly egyszerű és természetes, nem veszi észre, hogy ez a legnagyobb művészet, aminthogy a kinyílott rózsában sem a természeti csodát látjuk, hanem egyszerűen élvezzük annak szinét és illatát. Balázs Árpád dalköltői pályája a fejlődés, a felfelé haladás szép vonalát mutatja. Mikor a „Gyere velem akáclombos falumba", a „Rácsos kapu, rácsos ablak", „Két apró kis szoba" sikere tombolt, azt hittük, hogy ezt a népszerűséget mór fokozni nem lehet. És ime, úgyszólván minden esztendőnek meg van a maga nóta-sikere. Hogy csak egy párat említsünk meg: „Két babonás szép szemednek", „Az alispán leánya", „Ahogy én szeretlek", „Leievem. levelem", „Pirospettyes ruhácskádbah", ,.Sárga rózsa", „Lemondás", stb, no meg a legújabb Petőfi dalok... szebbén beszélnek mindéh méltatásnál, minden magasztaló cikknél. Balázs Árpád dalai égy egy nagy csokor szines ki kellene irtani. A veszély a legkomolyabban fenyegető és ismerve a köznép nem túlságos elővigyázatosságra való hajlamát, komoly katasztrófáknak lehetnek még az ebek okozói. Mindenki tartsa kötelességének az ebet megkötni és a hatóságnak azonnal bejelenteni, ha akár közvetlenül, akár közvetve tudomására jut, hogy akár saját, akár idegenek ebét, vagy egyéb jószágát, vagy pláne embert mart volna meg akármifele eb. Tehát semmiesetre sem szabad azzal a vigasztalással és megnyugtatással, hogy „úgysem veszett a kutya" — elhallgatni az eseteket, mert amint a tapasztalatok mutatják, az ilyen magatartás már sokszor keservesen megbosszulta magát. Ujabban egyébként azt is mondják, hogy nem lehetetlen az a feltevés sem, mely szerint a nagyméitékü járványt a patkányok is terjesztik s azért nem szereznek egyes gazdák tudomást állatjaik fertőztetiséiől, inert a patkány az óiban, istállóban marja meg azokat. Mindenesetre alaposan neki kellene lótni a dolognak és ha kell, drákói szigorral érvényt szerezni az ezirányban fennálló rendelkezéseknek. virág, magyar virág. Benne van az akácvirág mellett a viola, a rozmaring, a sárga rózsa, az orgona virág, a piros rózsa, a bazsa rózsa ... váratlan ajándék ebben a mi sivár életünkben, kedves disze szomorú házaink ablakainak. Az országoshirü dalköltő hosszú és többszöri igéret és készülődés után végre lejön Békéscsabára és egyetlen magyar nóta-estélyét Purcsi Pepi kísérete mellett hétfőn tartja a Városi Színházban,amelyre a jegyek Gesmey könyv- és papirkereskedésében már kaphatók. A csabai piac* A terménypiac árai az üzlettel párhuzamosan lanyhuló. Buza 380-400 Árpa 190-210 Tengeri 165—175 ezer korona mázsánként. A sertéspiac változatlanul lanyha. Arak 14—17 ezer koronáig kilogrammonként. A baromfi piacon lanyha a tojás kereslet. Tyúk 24-26 Csirke 30—32 Kövér liba 26— 28 ezer korona kilogrammonként Tojás 10000-1100 K darabja. A halpiac teljesen üzlettelen, még 30.000 K-ért sem kellett a hal kilója. A húspiac hasolóan üzlettelen. Árak változatlanok. Marhahús 14-18 Borjú 20-24 Juh 18 Sertés 28-32 Háj 28 Zsirszalonna 26 Zsir 28 Virstli 40 Csabai kolbász 90 ezer korona kiligramonként, A tejpiacon is változatlnnok az árak. Uradalmi vaj 96 Sajt fajták szerint 48—56 Turó 12-14 ezer korona kilója Tejföl 20-24 Tej 4 ezer korona literje. A zöldségpiacot olcsóbbodásjellemzi. Saláta 800-1000 ezer korona darabja Retek 4000-5000 Hagyma 800-1500 Spárga 16—18 ezer korona csomónként Spenót 12—15 Karfiol 25-30 Zöldborsó (csöves) 18—20 Óburgonya 1— 2 ezer korona kilogrammonként. lilUEK — Egy év óta 20 százalékkal emelkedtek a nyomdai munkabérek s a Békésmegyei Közlönyt mégis változatlanul 1000 koronáért juttatjuk olvasóink kezébe, meggyőző bizonyítékául annak, hogy a Békésmegyei Közlöny nem üzleti vállalkozás, hanem a közérdekének önzetlen, bátor, becsületes szószólója. A Békésmegyei Közlöny ezzel a várossal es a megyével épen azért forrott össze, mert ismeri a város és a megye népének minden bajét, minden óhaját és célját és azért küzd, hogy azok orvosolása és érvényesítése révén része legyen Magyarország újraépítésének emberfeletti, áldozatos munkájából. — Az Előre MTE pályáján csütörtökön és szombaton 5 órakor atlétikai tréninget tart. — A vármegyei Vitézi Szék tábori miséje. A Békésvármegyei Vitézi Szék Gyulán május 2-án, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdetlel a Kossuth-téren (Gimnázium elölt) a megyei vitézi testület, társadalmi és levente egyesületek, cserkészcsapatok, iskolai ifjúság stb. jelenlétében tábori misét tart. Sorrend: 1. Törzskapitány, törzskörlet székkapitányai és más vármegyék vitézi küldöttségeinek fogadtatása. 2. Tábori mise. Celebrálja báró Apvr Vilmos dr. plébános, a mise alatti szentbeszédet: Brém Lőrinc prelátus kanonok mondja. Az Erkel Ferenc Dalkör és a katonazenekar egyházi dalokat ad elő. A tábori mise befejezése Himnusz. (Katonazene, dalárda. közének.( 3. Harsányi Pál békésbánáti reíormátus egyházmegyei esperes beszéde. 4. VL dovszki Kálmán evangeiikus lelkész beszéde. 5. Hiszekegy. Előadja a7 Erkel Ferenc Dalkör. 6, Diszelvonulás zenével. — Mezőgazdasági tanulmányi kirándulás Breslauba. A Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarától vett értesülésünk szerint a Deutsche Landwirtschafts Gesellschaft által Breslauban tartandó mezőgazdasági vándor kiállítás megtekintésével kapcsolatban az Országos Mezőgazdasági Kamara négy napra terjedő tanulmánykirándulást rendez. Az indulás ideje május 30-án reggel fél 9 órakor van a nyugati pályaudvarról. A kiállítás megtekintésén kivül — mely két napot vesz igénybe — a Sziléziai Mezőgazdasági Kamara egy néhány nagyobb gazdaság megtekintését is tervbe vette. I. és II. osztályú közvetlen Pullmann