Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) április-június • 74-144

1926-04-25 / 93. szám

2 iMtfóSffiSföYM ASSra Békéscsaoa, 1926 április 25 ÁDÁM ÁRUHÁZ Cl PORAKTARA Békéscsaba, Andrássy-ut 25. szám alatt a Nagy választék elsőrendű kézimunka férfi, női és gyermekcipőkben Divatcipők a legújabb fazonban. Erős strapacipők olcsó árban. Mérték szerinti rendelések és javitások felelőség mellett a legrövidebb időn belül készülnek Polgári ruhás csendörök teljesítenek ezután detektivszolgálatot a csendőri nyomozásban Most késsitik az átszervezés tervét — A rendőrségnek a kisebb városokból való kivonulásával kapcsolatban merült fel a terv A Békésmegyei Közlöny már régebben megirta, hogy a belügy­miniszter az államrendőrség át­szervezésének gondolatával fog­lalkozik. A belügyminisztérium­ban hónapokkal ezelőtt az a terv merült fel, hogy ez államrendőr­séget kivonják a kisebb városok­ból és csupán a törvényhatósági városokban hagyják meg szolgá­latban. A kisebb városok közbiz­tonsági szolgálatát csendőrségre biznák rá. A rendőrség fentartása ugyanis olyan horribilis összeget emészt fel, amelyet a belügyi tárca nem bir el. A terv keresztül­vitelének ellenzői azzal érveltek, hogy a csendőrség nyomozó szol­gálata a komplikáltabb bűnügyek­ben illuzórius, mert az egyenruhás csendőrök jellegzetes felszerelé­sükkel csak megfigyelői szolgá­latra alkalmasak, de a dolog mé­lyére éppen a közismert öltözetük miatt nem igen vagy csak a leg" iitkább esetben haladhatnak. An­nak pedig, hogy államrendőrségi detektivekkel nyómozzanek együtt, nagyon sok szabályzati akadálya van. Értesülésünk szerint a csendőr­ségnek a kisebb városokba való bevonulásával kapcsolatban felve­tődött a csendőrség olyan átszer­vezésének kérdése, amely nagy­ban elősegítené a csendőrség nyo­mozó szolgálatét. Arról van szó, hogy a csendőrségnél éppen ugy, mint a rendőrségnél kiépítik a detektivtestületet. Ennek a tagjai polgári ruhás csendőrök lesznek, akik hosszabb csendőri szolgálatra tekintenek vissza. A csendőrség átszervezésének ügye most van feldolgozás alatt, de rövidesen már ennek megfele­lően kezdik meg a csendőri szer­vezetek kiépítését. A városok természetesen tilta­koztak az eredeti terv ellen s mint hírlik, nem is eredmény nél­kül, mert a belügyminiszter hono­rálta a városok kívánságát és az államrendőrséget a nagyobb ren­dezett tanácsú városokban to­vábbra is meghagyja. El kell zárni a Horthy Miklós-utat Éjjel életveszélyes a közlekedés a felssaggatott kövezet miatt Annak ellenére, hogy igazén nincs szándékunkban egy dolgot hánytorgatni, melyről már egyszer véleményt mondolíunk, mégis visz­sza kell térnünk rá, mert a köz­érdek szolgálatában teljesített kö­telességünk azt parancsolja, hogy szót emeljünk a Horthy Miklós-uti kövezet állapota miatí. Már megírtuk, hogy a Horthy Miklós-ui kövezete bomlóban van és rövidesen szükség lesz annak helyreállítására. Tegnapelőtt és tegnap aztán özönével jött hoz­zánk a panasz, hogy most ez, majd amaz a jármű ragadt bele a kövezetbe. Jol tudjuk, hogy na­gyon sokszor az iiyen panaszok túlzottak s ennéltogva magunk mentünk ki megállapítani, hogy a panaszok mennyiben felelnek meg a valóságnak. Fájdalom, azt láttuk, hogy bi­zony azok a valóságot fedik, sőt még nem is tüntetik fel a bajok­ból eredő lehetőségeket sem, me­lyek éjjel bizony lehetnek komoly szerencsétlenségek is. A Zlehovszky gyártól kezdve ugyanis mintegy 800 lépesen a Horthy Miklós-ut valósággal fel van dúlva. A kövezet egymás hegyén-hátón, itt ott veszedelmes barrikádokat alkot. Künnlétünk alatt éppen egy cukorral megra­kott jármű feneklett meg a gyenge kövezeten. Megállapítható, hogy a jelzett útszakaszon nem az al­talaj a hibás, mert az ucca egyéb területe állandó szintben, állandó megmozdittatlanságban volt és van. Itt tehát vagy a kövezet lera­kása volt rossz, illetőleg hibás, vagy pedig az a körülmény okozta a rombolást, hogy jármüveket hamarabb engedtek rá, mint sza­bad lett volna. Mindezektől azonban eltekintve, nem lehet szó nélkül hagynunk azt, hogy a feldúlt kövezet elle­nére, az úttest éjszakára nincs elzárva, ugy, hogy az a jármű, legyen az akár fogat, akár gép, melyet sorsa erre az útszakaszra kényszerit, feltétlenül szerencsét­lenül jár. Az egymáson heverő kövek eltörhetik a lovak lábait, vagy pedig felborulással fenyege­tik a gyanutlanul ráhajtó auto­mobilt. Anélkül tehát, hogy ezúttal ku­tatnánk a felelősség kérdését, a legnyomatékosabban felhívjuk a vá/os vezetőségének figyelmét ezekre a lehetőségekre és kérjük, hogy a Horthy Miklós-ut forgal­mát legalább éjszaka idején zárja le, még mielőtt ott szerencsétlen­ség adódhatnék elő. Igaz, hogy az elzárás most azt fogja ered­ményezni, hogy az egész forgalom a Szarvasi-útra fog terelődni, de inkább tegyenek meg a jármüvek hosszabb utat, mintsem, hogy gyanutlanul — szerencsétlenségbe rohanjanak. Szervezzen a város küzuti rendőrséget Erzsébethelyen meg kell tiltani a nyári ut használatát A napokban megírtuk, hogy a vármegye második helyen áll a tiszáninneni valalamennyi várme­gye között a tuberkulózist illetőleg. De megírtuk most, hogy Békés­csabán is az elhalálozottak 70% a tüdővészben történt s megírhat­juk azt is, hogy ezt a számot is túlnyomóan Erzsébethely adta. Erzsébelhely, mint köztudomásu, nagyobbára munkások Jakóhelye s tegyük mindjárt hozzá, hogy meglehetősen mosloha lakóhelye. Az erzsébethelyiek eddig is sokat panaszkodtak a talajvíz, a tömeg­lakások, a világítási mizériák stb. mialt. E panaszok tárgyilagos vizs­gálat után valóban jogosaknak találtattak. Gazdasági összeomlásunk, a nagy munkanélküliség, a megél­hetési lehetőségek folytonos su­lyosodása termeszetszerüleg okoz­zák azt is, hogy mind több és több kór, de mindenekfelett a tü­dővész tömegesen szedheti áldó zatait. A rossz táplálkozás, rossz lakásviszonyok okai annak is, hogy a csecsemőhalandóság olyen szörnyű méreteket öltött, mint amilyen az mostanában. Elsőrangú kötelesség háremlik tehát mindezekkel kapcsolatban az egész közönségre, hogy ezt az általanos nyomorúságot, ahol csak lehet, enyhíteni igyekezzen. Az erzsébethelyiek egy jogos panaszának valóságáról győződ­tünk meg a napokban, mely ab­ban áll, hogy az Erzsébethelyen álvonuló Orosházi-uton a jármü­vek által felvert por már most az ott lakókra elviselhetetlen. Tavasz van, mi lesz még később ? I Jól tudjuk, hogy egész Csaba, de valamennyi alföldi városnak is rég közismert réme a portenger, mely ellen védekezni is alig lehet a legiöbb esetben. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy ahol csak lehet, ezt a védekezést meg­tegyük. Ez épen az erzsébethe­lyiek esete. Itt ugyanis a védeke­zésre meg van a mód s nem is kell hozzá egyéb, mint egy kis figyelem és egy kis jóindulat. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy az erzsébethelyi útszakaszon a hidról lejövet az autók nagy se­bességet vesznek, a fogatos jár­müvek meg előszeretettel a ki­kövezetlen, ugynezezett nyári utat használják. Mindkét alkalommal hihetetlen portenger lepi el Erzsé­bethelynek nemcsak az úttest mel­letti házait, hanem tovább be, egész a szélekig hatolnak a por­felhők. Azt hisszük, nem kell kü­lönösebben magyarázni, hogy az amúgy is legyengült munkásnép tüdejének ez a portenger adja meg a kegyelem döfést. Arra kérjük tehát nemcsak az elöljáróságot, hanem az ott köz­lekedő jármüvek tulajdonosait, hogy egyrészt szabályoztassék a hajtás mikéntje, másrészt pedig a rendelet tarlassék is be. Álljon azr útvonal mentén egy-két rendőr­őrszem és anélkül, hogy fellépé­sével sértené a közlekedés szabad voltát, figyelmeztesse a gépjár­müveket a lassú hajtásra, a foga tos jármüveket meg a kövesut használatára. Bizonyosak vagyunk abban, hogy közönségünk van olyan jó­lelkű, hogy azért a kis kerékráí és patkókopásért, amit a rövid kövesuton való hajtás jelent és azért a pár percnyi késedelemért, amit az autók lassúbb hajtása je­lent, nem fogja kockáztatni az ott lakók egészségének épségét. A csabai piac A terménypiac ez alkalommal sem hozott nagyobb mértékű kí­nálatot, igaz, hogy a kereslet sem mutatkozott valami nagynak, mert főképpen az amerikai tőzsde hirei nem nagyon ösztönözték a vásárló­• kat, akik árlemorzsolódásra szá­mítanak. Buza 380—400 Árpa 200—210 Tengeri 165— 170 ezer korona métermázsánként. A sertéspiacon lanyha üzlet volt 14—17 ezer koronás árakon. A húspiacon folytatódott a már hetek óta tartó üzlettelenség s az árusoknál csak panasz hallható. Az árak a jószágárak miatt vál­tozatlanok. Marha hus 14—18 Borjú „ 20—24 Juh 18 Sertés „ 28—32 Zsirszalonna 26 Háj 28 Zsir 28 Virsli 40 Csabai kolbász 90 ezer ko­rona kilónként. A halpiacon ma hatalmas poty­kákát árultak nemcsak darabon­ként, hanem kétfele hasítva is 35< ezer koronárt kilónként. A tejpiac árai változatlanok. Uradalmi vaj 96 Sajt fajták szerint 48—56 Turó 12—14 ezer korona kilója. Tejföl 20-22 Tej 4 ezer korona literje. A zöldségpiacon folytatódott az olcsóbbodás, ami a növekedő fel­hozatal eredménye. Zöldborsó csöves 18—20 Spenót 12—15 Kelbimbó 10-12 Karfiol 25—30 Ó-burgonya 1—2 ezer korona kilója Saláta 800-1500 K fejenként Retek 5000-6000 Hagyma 500—1500 Spárga 12—20 ezer korona csomónként. *

Next

/
Thumbnails
Contents