Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-26 / 20. szám

2 SfSlSffiEÖYEl " K0ZIAOT BékéscsaDa, 1926 január 26 szavazott meg a Békésmegyei Egyetemi Ifjak körének szegény diákok támogatósára. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. Diákbál Hangulatot, derűt, friss életkedvet és vidámságot fogadni magába jelent meg a közönség szombaton este a gimnázium tornatermében, ahol az intézet tanulóifjúsága rendezte szokásos diákbálját. S a közönség soraiban első báljukat kipirulva váró gyönyörű, feslő rózsabimbók, mosolygó diákkisasszonykák tündököllek, akikről a diáksereg öntudatlan elragadtatással, az öreg legények tudatos irigységgel állapították meg,, hogy nincs nagyobb erény a fiatalságnál és nincsen végzetesebb hiba, mint a kegyetlen öregség. A bálát ősi szokás szerint előadás vezette be. Először az énekkar énekelt, majd egy vonós né' gyes ambiciózus előadása következett. Utánna régi, igénytelen, de kedves diákszindarabot adtak elő, melyet a kitűnő műkedvelők fiatalságukkal és természetes üdeségükkel ellenállhatatlanul vittek sikerre. Várady Kató közvetlensége, szép artikulációja, Bónis Irénke bájos megjelenése a legkitűnőbb színpadi ható erők. Á deákélet egy-egy felcsillanó típusát elevenítették meg nagyon ügyesen : Réthy Dezső, a rajongót, Zahorán Gyula a jószívű csélcsapot, Kósa Pál a pesszimistát. De nagyon jók voltak a többiek is: Kupecz Benedek, Horváth Jenő, Saja Emil. A függöny legördülte után zugó taps honorálta a szereplők dicséretreméltó teljesítményét. Végül még az énekkar adott elő néhány derűs, régi dalt. Ezután tánc következett, amely hamisítatlan diákjókedvvel reggelig tartott. A kitűnő estééit az agilis rendezőséget, élén Székely Vilmos tanárral, illeti teljes dicséret. A miskolci iparosok két érdekes határozata A lábbeli készítők szövetkezetbe tömörülnek — A női szabók külföldi tanulmányi alapot létesítenek A szomorú gazdasági viszonyok erősen foglalkoztatják az egész ország iparos társadalmát is. A tőkehiány, az általános szegénység, az anyagbeszerzés nehézségei végül is arra birták a miskolci lábbeli készítőket, megmentendő régen szerzett javaik még megmaradt töredékét, hogy anyagi és termelő erejük egyesítésével oldják meg a lábbelikészitő ipar súlyos kérdését. A hosszadalmas tárgyalások eredményeként végül megszületett a miskolci lábbelikészitők termelőés anyagbeszerző szövetkezete. A legutóbbi taggyűlés mondta ki létesítését egy olyan szövetkezetnek, amely elsősorban alkalmas a közmunkák lebonyolítására és biztosítja az érdekelt szakmák kooperatív együttműködését. A termelőszövetkezet előkészítésére bizottságot küldenek ki. Hasonlóan az általános szegénység miatt a nőiszabóság is nem képes lépést tartani a divattal, mert évek óta nem bir külföldi tanulmányutakra menni. Hogy ennek az elengedhetetlen szükségességnek mégis megtudjanak felelni egyesült erővel alapot létesítenek, mely lehetővé teszi, hogy a nőiszabók évenként külföldi tanulmányútra mehessenek. Rövidesen egy-két nőiszabót Párisba küldenek, kit aztán, ha hazajönnek előadás keretében számolnak be a nőiszabóknak tapasztalataikról. A miskolci iparosok kezdeményezése alkalmas arra. hogy a mi hasonló nehézségekkel küzdő iparos társadalmunk is levonja a miskolciak akciójának tanulságait. Az Országos Orvosszövetség Békésmegyei Fiókjának kongresszusa örömmel értesült, hogy a szövetség taglétszáma gyarapodik, s az ma már 130 tagot számlál. Dr. Szalay pénztári jelentése szerint a tagdijak rendesen folytak be a pénztárba. Kisebb jelentőségű folyó ügyek letárgyalása után került a sor a békési orvosok beadványának tárgyalására. A békési orvosok ugyanis beadványban kérték a szövetséget, hogy az Országos Orvos Szövetséget kérje fel a fiók arra, hogy minden eszközzel törekedjen községi orvosok rendelési és látogatási nevetségesen kicsiny dijainak felemelésére. Kimutatja a beadvány, hogy a jelenlegi községi orvosi dijak csak töredékét adják a békebelinek, melynek felemelése az orvosi kar nehéz és áldozatkész munkássága után joggal várható. A beadványt az ülés egyhangúlag magáévá tette és azt az Országos Szövetséghez felterjesztette. Vasárnap délután tartolta az Országos Orvosszövetség Békésvármegyei fiókja ez évi kongresszusát Békéscsabán a városháza kis tanácstermében. Az ülésre a megye minden részéből úgyszólván testületileg jelentek meg az orvosok, kivéve Szeghalom és Szarvas orvosait, kik a nehéz közlekedési viszonyok miatt maradtak távol. Nagyon sokan jöttek Gyuláról, de különösen Békésről, melynek teljes orvosi kara itt volt. Délután 4 órakor nyitotta meg az ülést dr. Remenár. Üdvözölvén a megjelenteket arra figyelmeztette a megye orvosi karát, hogy a súlyos helyzetre való tekintettel az egyesült munka, az összetartás sohasem volt indokoltabb, mint most, amikor még súlyosabb jövőnek és válságoknak nézünk elébe. Az elnöki megnyitó után dr. Szórády tartotta meg titkári jelentését, melyből a kongresszus A szegedi kamarai választások Érdekes miniszteri döntés a tagok választó és választhatósági jogaira A kereskedelemügyi miniszter tudvalevően még 1925 legvégén elrendelte a szegedi kereskedelmi és iparkamarai kerületben az uj választások megtartását. A választások előmunkálatai már az egész kerületben folyamatban vannak és a kamarához beérkezett jelentések szerint már a kerülethez tartozó négy megyei és három városi törvényhatóság megalakította a központi bizottságokat és ott, ahol erre szükség van, az albizottságok is kiküldettek. Ezek a bizottságok végzik a névjegyzekek átnézését és fognak a választás alkalmával választási bizottságok gyanánt szerepelni. A választás napját a törvényhatóságok különkülön állapítják meg.de minthogy a munkálatokkal körülbelül egyformán haladtak előre, az időpont tekintetében alig lesz különbség és előreláthatóan március közepén az egész kerületben a választásokat meg lehet tartani. A szegedi kamarai választásokkal kapcsolatban a kereskedelemügyi miniszter különben éppen tegnapi kelettel egy igen érdekes elvi döntést is hozott. A legutolsó kamarai illetékek fizetésére kötelezettek a tantiémadó alapján a részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatósági és felügyelőbtzottsági tagjai. így egészen természetszerűen felmerült az a kérdés, hogy ezek mennyiben választók és választhatók. Ezt a kérdést most a kereskedelemügyi miniszter 51259—1926. sz. rendeletével ugy döntötte el, hogy tekintet nélkül a nevezettek illetékfizetési kötelezettségére, az 1868. évi VI. t.-c. intézkedése van érvényben, mely szerint az aktiv vagy passzív választói jogosultsággal csak azok birnak, akik valamely kereskedelmi vagy ipari vállalatnak nyilvános társai, kereskedelmi vagy technikai fővezetői vagy pedig valamely részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek igazgatói. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok vagy napibiztosok tehát e minőségükben sem akliv, sem passz.v választói joggal nem birnak. A fürdőbizottság ülése A városi önálló fürdő építése előtérben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A fürdőbizottság szombaton ült össze és az ülésen az a vélemény alakult ki, hogy mégis csak egy teljesen független, monumentális hatású fürdő építése szolgálná leginkább igy a város higiénikus és közegészségei érdekeit s leginkább lenne alkalmas a városi épületek számának egy ujabb monumentális épülettel való szaporítására, Evégből, most egyrészt az építési költségek, valamint a kezelés, karbantartás, jövedelmezőség stb., másrészt a vízszolgáltatás megoldhatóságának tanulmányozása céljából a bizottság kiküldte Ádám Gusztáv műszaki tanácsnokot és Lipták János építőmestert a szegedi városi fürdő tanulmányozására. Hétfőn a kiküldöttek el is utaztak Szegedre. Ezúttal csak az a megjegyzésünk, hogy mind igaz, szép és helyes, ami a fürdőbizottság ülésén elhangzott, de attól félünk, hogy Csabának ez a szégyenletes hiánya, még sokáig nem fog megoldást nyerni. , Anélkül, hogy a bizottság szép tervét kritizálni akarnók, egyet sürgetünk, hogy addig is, mig ez a terv megvalósul : gondoskodni kell egy átmeneti jellegű intézményről, mert az már még sem kívánható a város közönségétől, hogy fürdőtlenségének 25 éves jubileumát is megünnepelni legyen kényleien. Ha aztán egy átmeneti jellegű fürdő némileg pótolja a mulasztottakat, mégis csak könnyebben fogjuk tudni kivárni a szép és szükséges városi fürdő felépítését, Mert az bizonyos, hogy mig az felépül, még a csabai Körösön is nagyon, nagyon sok viz fog lefolyni. Öcsöd el akar szakadni a megyétől Rendkívüli közgyűlést hívtak egybe az elszakadás kimondására (A Közlöny eredeti tudósitása.) Csendben, de annál nagyobb propagandával erős mozgalom indult meg Öcsödön, hogy a közság Békésvármegyétől elszakadva Jasznagy - Kun - Szolnokvármegyéhez csatlakozhassák. Egyelőre annyit sikerült megtudnunk, hogy Öcsöd a vármegye mostoha gyermekének tartja magát és a mostoha bánásmód okát abban látja, hogy túlságosan messzire esik a vármegye szivétől s igy gazdasági és politikai fejlődését jobban biztosítottnak látja Szolnokvármegyében. E ritkán előforduló esemény érdemes arra, hogy gondolkozzunk felette. Nézzük meg a térképet. Hát bizony az öcsödieknek igazat kell adnunk, csakugyan messze esnek a szívtől, sőt a község tényleg mintegy beékelődik Szolnok vármegyébe. Ez az egyetlen körülmény az, mely indokolná Szolnok megyéhez való csatolását. Ami egyéb panaszát illeti, mi nem látjuk azokat indokoltaknak. Hiszen kapott kövesutat, söt forgalmának további javítása programon van. Sámson például több joggal panaszkodhatna. A megye kikerekités már sokszor foglalkoztatta egyrészt a törvényhozást, másrészt főként egyes politikusokat. MA ESTI a Fiume éttermében iaticsuzik a JAZZBAND