Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-24 / 19. szám

A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. igazgatósági jelentése és zárszámadása az 1925. évről Tisztelt Közgyűlés! Az 1925. év gazdasági szempontból kétségtelenül nehéz esztendő volt, bár nem kétséges többé, hogy nemcsak az ország belső helyzetéből folyó okok idézték elő a súlyos gazdasági viszonyokat, hanem világgazdasági okok voltak azok, amelyek az állapotok ilyetén való kialakulásának egyik fontos faktorát képezték. A gazdasági életben nemzetközi összetartozandóságánál fogva csak akkor remélhető erőteljesebb javulás, ha a velünk még mindig ellenséges indulatú államok részéről megnyilvánuló agressiv jellegű nemzetközi politika végre nyugvóponthoz jut és visszatérünk az egész vonalon a teljes gazdasági szabadsághoz, valamint visszaállítjuk azoknak a gazdasági törvényeknek teljes érvényét, amelyeket a háború és az azt követő inflációs korszak által beteggé tett mentalitás már elavultnak jelezett. Kétségtelen, hogy Locarno ebben a tekintetben nagy remény és nagyszerű igéret a mi számunkra és hogy az ott kötött megállapodások egész Európa gazdasági konszolidációja tekintetében hatalmas lépést jelentenek és így leromlott közgazdasági életünkre is kedvező hatással fognak járni. Hazánk közgazdasága szempontjából azon törekvések, amelyek még az 1924. évben megindultak és amelyek állomásai a külföldi kölcsön megkötése és a Magyar Nemzeti Bank felépítése voltak, sokkal előbb vezettek sikerre, sem mint gondoltuk volna. Általában azt mondhatjuk, hogy az egész elmúlt esztendőre a szanálási akció nyomta reá bélyegét. Az államháztartás egyensúlya véglegesen biztosítva lett, pénzünk értéke stabilizálódott és ekkép meg lett teremtve állami életünk és a magángazdaság további munkájának sziklaszilárd alapja. Nem kétséges már, hogy ez az akció a gazdasági élet minden ágában, a társadalom minden tényezőjétől súlyos áldozatot követelt. Míg az egyik oldalon az államháztartást sikerült egyensúlyba hozni, addig a másik oldalon a magángazdaság súlyos válsággal küzdött. De hiba volna a magángazdaság minden baját a szanálás terhére írni. A bajok gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, főoka, hogy a háborúban és az azt követő években az ingó tőke, különösen nálunk, csaknem teljesen elpusztult. Bár a pénzérték állandósulása folytán a takarékosság fellendült és a tőkeképződés megindult, mégis a belföldi pénzpiacon a tőkehiány az év legnagyobb részében érezhető volt. Mint kedvező körülményt regisztráljuk, hogy a külföldi tőke is elhelyezkedést keresett nálunk. Sajnos, termékenyítő hatását lecsökkenti azon körülmény, hogy a nyújtott hitelek rövid lejáratúak és csak az év vége táján mutatkozik a hosszú lejáratú mezőgazdasági hitelek elhelyezése iránt külföldi érdeklődés. A pénzpiac konszolidálódását nagyban elősegíti a Magyar Nemzeti Bank céltudatos politikája. Az év folyamán három esetben mérsékelte a bankrátát, márciusban 1272%-ról 11%-ra, május végén 9%-ra és október végén 7%-ra. A jegybank tendenciája világos. Törekvése a kamatláb mérséklésével az ideiglenesen elhelyezett külföldi tőkét visszaszorítani és a kamatviszonyokat a békebeli állapotokhoz közelebb hozni, az árszínvonalat lebontani és a megrekedt gazdasági életet a termelés előmozdításával újra megindítani. Jelentős eseménye az elmúlt esztendőnek a pengő-törvény megalkotása. Az 1926. év folyamán fog kibocsáttatni az új pengő pénzünk, ami után mindenki meg fogja ismét szokni reális értéket jelentő számokban kalkulálni, ami gazdasági életünkre feltétlenül termékenyítő hatással leend. Kötelező számítása 1927. évtől kezdődőleg lép életbe. Hasonlóan fontos újítás a mérlegvalódisági rendelet szerint már felállítandó mérleg közzététele. Ezen felértékelési lehetőség folytán ezúttal vállalatainkról és pénzintézeteinkről megközelítően igaz képet nyerendünk, mely körülmény lehetővé teszi egy komoly és a morális helyzetnek megfelelő osztalék-politikának inaugurálását, ami a normális viszonyok felé haladás egyik legfontosabb lépésének tekinthető. Mindezeket ismertetve, nem kétséges, hogy a világgazdasági helyzet remélhető kedvező alakulása nagy gazdasági rekonstrukciós munkánkat is előnyösen fogja befolyásolni és ha az inflációs idők minden maradványát eltüntettük útjainkból, akkor hamarosan el fog kezdődni az alkotásnak, az új termelésnek egészséges korszaka, mely után mindannyian oly hően vágyakozunk. Áttérve az üzletünket érdeklő eseményekre, örömmel mutatunk reá a t. közönségnek intézetünk irányában az év folyamán is mind fokozódó nagy bizalmára, mely ezúttal is betéteink nagyarányú gyarapodásában nyilvánul meg. Betétálladékunk az 1924. december 31-iki 15,251.254.215 korona álladékkal szemben 1925. december 31-én 26,620.423.436 korona álladékot mutat, tehát csaknem ll

1/a milliárd korona emelkedést ért el. Ezen összegben bennfoglaltatik a Békéscsaba r. t. város által beruházási célokra felvett külföldi kölcsönének mintegy 2.7 milliárd koronányi része, mely ideiglenes elhelyezést jelent. Az államháztartás szanálásával járó emelkedő adózások, az év folyamán mindinkább elhalódó gazdasági élet és az azzal járó szokatlan üzleti pangás iparost, kereskedőt, gazdát hitelének erőteljes igénybevételére szorítják, minek folytán kölcsönkihelyezéseink erős megnövekedést mutatnak. Feltűnő jelenségként kell reámutatnunk a gazdaosztály nehezedő helyzetére, mely a háború és azt követő nagy infláció alatt régi, nyomasztó terheitől megszabadulván — a gazdasági termények és állatok alacsony árai és kedvezőtlen értékesítési viszonyai, az igen drága iparcikkek és a fokozódó közterhek viselése miatt — feltűnő gyorsan halad ismét az eladósodás felé. Váltókihelyezéseink a tavalyi 21,253.825.442 K-ról 32,060.671.518 K-ra Folyószámlakihelyezéseink a tavalyi . . . 7,276.418.932 » 10,422 509.334 » ^ I I-1-i-I.Bl a- I.:L_I í "»- r. r — .

^ tartozunk. E helyt kötelességet vélünk teljesíteni, amidőn a Magyar Nemzeti Bank itteni fiókintézete vezetőségének és a Pénzintézeti Központnak mindenkor megértő támogatásáért hálás köszönetünket fejezzük ki. Külön meg kell emlékeznünk a velünk szerződéses viszonyban álló Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületről — mely messzeterjedő gondossággal őrködik intézetünk felett és nagy morális és anyagi erejével mindenkor oldalunkon állva — igyekszik nehéz közgazdasági hivatásunk teljesítésében hűséges segítőtársunk lenni. Igaz hálával viszonozzuk állandóan tapasztalt jóindulatát. A velünk szerződéses viszonyban álló: Orosházi Általános Takarékpénztár Rt. Gyomai Takarékpénztár és subaffiliált Endrődi Népbank Rt. Vésztői Gazdasági Takarékpénztár Rt. az év folyamán tapasztalt nehéz viszonyokkal sikeresen megkiizdve, eredményesen zárják üzleti esztendőjüket. A Medgyesegyházai Takarékpénztár Rt. és Eleki Takarékpénztár Rt.nál történt hibákat korrigáltuk, úgy hogy ezek további fejlődésének és előrehaladásuknak mi sem állja útját. Megemlítjük, hogy nevezett két intézetnek fiókjainkká való átalakítása miatti lépéseket folyamatba tettük. Alapításaink: A Békéscsabai Sertéshízlaló Rt. Földbirtokosok és Hizlalók Állatait Értékesítő Rt. Apolló Mozgóképszínház Rt. jó eredményt fognak felmutatni. Az érdekkörünkbe tartozó: Excelsior Textilművek Rt. a kezdet nehézségein átvergődve, gyártmányait ma már az egész országban plaszirozza. Kitartó, szorgalmas munkássággal, — a mi hathatós támogatásunkkal — hisszük, hogy jelentős iparvállalkozássá fog fejlődni. Anyagi eredménye még szerény. A Békési Mezőgazdasági Szeszgyár Rt. az évek óta fennálló, a szeszárak szabad kialakulását még mindig gátló akadályok miatt az elmúlt évben nem keresett. A most felsorolt vállalatokon kivül városunk legnagyobb gyáripari és kereskedelmi vállalataival és vármegyénk csaknem összes uradalmaival és pénzintézeteinek legtöbbjével élénk üzleti összeköttetést tartunk fenn, amelyeket ápolni mindenkor különös gondunkat képezi. Értékpapírtárcánk nagyobbszerű emelkedést mutat, főként a felértékelés eredményeként. Üzleti forgalmunk a tavalyi 1072 milliárd koronáról 1 billió 165.484 milliárd koronára emelkedett. Ezek után tisztelettel jelentjük, hogy az 1925. évben 1,007.020.468 koronányi tiszta nyereségetértünk el, melynek felosztását a következőképen javasoljuk: Fordíttassák a mérlegszerű tiszta nyereségből 1,007.020.468.— K-ból 1. Az alapszabályok 96. §-nak a) pontja szerint a tartalék alapra 108,337.466.— K 2. Nyugdijalapra 100,000.000.— K 3. bajczai Beliczey Géza ösztöndíj alapra .... 5,000.000.— K 4. Az igazgatóság jutalékára 12% 120,842.456.— K 5. Felügyelő-bizottság jutalékára 18,000.000.— K 6. Tisztviselők jutalékára 4% 40,280.819.— K 7. Jótékonycélra az igazgatóság rendelkezésére . . 10,000 000.— K 8. 200 000 drb. részvény osztalékára á 3000 koro

na 600,000.000.— K 1,002.460.741.— K míg a fennmaradó 4,559.727.— K az 1926. évi eredmányszámlára vitessék át. Mindezek előterjesztése után kérjük, hogy 1925. évi mérlegünket megállapítottnak nyilvánítani, a tiszta nyereség felosztását a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után előterjesztésünk értelmében elrendelni és az 1925. évre szóló felmentvényt úgy a magunk, mint a felügyelőbizottság részére megadni méltóztassék. Mély szomorúsággal teljesítjük kötelességünket, amikor tudatjuk, hogy intézetünk igazgató-főtisztviselője, Maczák Mihály úr, f. évi január 15-én rövid, de súlyos szenvedés után meghalt. Immár megboldogult, ritka becsületes és jellemes, nagy szorgalmú, odaadó tisztviselője volt intézetünknek, akinek emlékét őszinte kegyelettel fogjuk megőrizni. Jelentjük még, hogy dr. Weisz Frigyes úr igazgatósági tagságáról, dr. Forray Lajos úr más pénzintézethez jogtanácsosnak hivatván meg, igazgató-választmányi tagságáról, dr. Berthóty István úr a köztisztviselőkre hozott összeférhetetlenségi törvény folytán felügyelő-bizottsági tagságáról lemondott. Mindannyian, mint intézetünk hűséges és igaz barátai, annak felvirágoztatásában nagy égatemeket szereztek, amiért ÍI.ii i - a

] I ' " • • *