Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-03 / 2. szám

6 BflKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 január 3 Fájós lábuaknak, mértékszerint vállalom cipők készítését, a legjobb munkaerővel rendelkező műhelyemben. — Talpaiások, javítások, boritások legrövidebb idő alatt készülnek a Péter fi-cipőáruházban. Gazdasági tanácsadó növényvédelmi megjegyzések Irta : Stiff Oszkár. Mint a Békéscsabai Faiskola és Kertgazdaság Rt. üzletvezetői e, nap-nap után érintkezem gazdákkal, kerttulajdonosokkal és más. élő növényeket, magvakat, gyümölcsöt, stb. vásárló olyan egvénekkel, akik a többtermelés érdekét szolgáló különféle kérdéseket intéznek hozzám. A köznek vélek szolgálatot tenni azzal, ha azok közül a legfontosabbakat összegvüjfve, a növényvédelem egyik legfontosabb időszakában közreadom. A trianoni határoV következtében egyik legégetőbb kérdésünkké vált a gyümölcsellétás kérdése. Biztos adatok alapján állitom, hogy az utóbbi két hónapban csupán egvik legszükségesebb gyümölcsünkből, az almából városunkba 20 vagon érkezett idegenből melynek értékét aránylag olcsón számítva, másfél milliárd koronát városunk közönsége fizeti meg s ebből az összesből alig marad itt annak 20% a. Hol van a dióra, különféle izekre stb. kifizetett sok-sok száz millió még ? Azt hiszem nem tévedek, ha azt állitom, hogy Csonka-Magyarország — a déli gyümölcsöket nem számítva — cca 200 milliárd koronát fizet ki a külföldnek ezekért a közszükségleti gyümölcsökért, amelyeket pedig itthon is meglehetne termelni. Hogy ezt az összeget megtakaríthassuk, teendőink a következők volnának : Ültessünk a külföld példájára — ahova csak lehet — nemes gyümölcsfákat. Hány udvar, kert, tanyakörzet, tanyabejárat, utmente stb. van még nálunk, ahová gyümölcsfa illene s ahonnét néhány év múlva mázsaszámra hoznák piacra a jobbnál-jobb és a külfüldinél olcsóbb gyümölcsöt. Mennyi munkaalkalmat, az államnak pedig mennyivel több adót jelentene, ha ezt a kérdést mindenki lelkiismeretesen igyekezne megvalósítani. Csak gazdáink és kerttulajdonosaink ne vegyék a megbizhatatlak korcs fákat, hanem a talaj és éghajlati viszonyoknak megfelelő helyről szerezzék be szükségletüket. Nem elég azonban jó fát venni, hanem azt jól is kell elültetni és mint a gazdasági terményeket, állandóan védeni, gondozni kell. Szokjuk meg a gyümölcsfák őszi ültetését. Ne sajnáljuk a munkát a jó mély gödör megásásánál. Nyulak és egyébb kártevők ellen védjük meg a fiatal' gyümölcsfák törzsét. Ha nem értünk hozzá, kezdetben metszessük meg fáink koronáit szakemberrel, stb. Mind olyan sarkalatos igazság, melyek betartása törekvéseinket sikerrel koronázza. Határainkban van azonban sok régi, jól rosszul termő fa is. Unos untalan hangoztatjuk, hogy ezeket biztos termővé kell tenni s ezáltal rögtön megindul a nagvobb gyümölcstermés, a több jövedelem, a munkaalkalom. Csak ne sajnáljuk a munkát s a vele járó kis költséget. Télen vágjuk le a száraz gaIyakat. A fák sebhelyeit és vértetves ágait kenjük be az Almola vérletükátránnyal. Ugvanezt csináljuk a főbb törzs melletti gyökerekkel is. Fagymentes időben permetezzük meg a fákat Enda gyümölcsfa karboüneummal. És ne sajnáljuk a fáradságot, kérdezzük meg mindig a teendőket* szakvezetőink ingven adnak biztos és jó tanácsot. Csak mozogjunk kicsit. mert a tetlenség halál. Végezzük a gyomirtást. (Őszi szántás, gyomirtó, arankapusztitó szerek stb.) Földünket tartsuk jó erőben, a műtrágyát ne sajnáljuk mi sem. Csak a németek tudnak sokat és jót termelni, mi az istenáldott alföldön nem ? Ügyeljük a vetésforgóra. Termeljünk ittbevált gyógynövényeket. Ezer meg ezer teendő, mikről könyveket lehetne és kellene írni s apostol módjára naoonta reggeltől estig beszélni. Csak néhányan kezdiék meg a munkát, a többi majd utánuk megy. Mondom : szeressük a földet és áldozzunk rá munkát, mert ezáltal magunkat és fajunkat szeretjük. Több mint félszáz felvevő rádióállomás Békéscsabán Mit élv esnek a csabai rádiótulajdonosok ? — Hasznos útmutatások a helyi rádióamatőröknek Alighogy a rádióhasználat szabaddá vált, már is több mint félszáz rádiótulajdonos élvezi Békéscsabán az elektrotechnika legújabb, szenzációs diadalának áldásait. Ez a szám természetesen arányaiban is elenyésző csekély a fővárosi több ezer rádióamatőrhöz képest, aminek az a magyarázata, hogy Budapesten egyszerű és olcsó detektoros készülékkel is lehet a pesti rádióleadóállomás előadásait hallgatni, A csabai rádiósok is legszívesebben Budapestet hal'gatják, amelynek hangja egyszerű hangszóróval is oly erős. hogy egy egész szobát betölt. De nagy kedveltségnek örvend Bécs, Róma, Berlin, Lipcse és a többi németországi közép leadóállomások, főleg pedig London, amelynek hatalmas, 25 kilówatíos állomása Békéscsabán is erősen és főleg ideális tisztán hallható. A csabai rádiósok, mint már megirtuk, nemrégiben összeültek, hogy bizonyos kapcsolatot teremtsenek egymás küzött, tapasztalataikat kicseréljék és hogy kísérleteik eredményeivel egymást támogassák. Ugy véljük, magunk is szolgálatot teljesítünk a rádiósoknak akkor, amikor «a továbbiakban leközöljük a csabai Hirsch F. észleleteit és tanácsait a leggyakrabban előforduló zavarokról és azok kiküszöböléséről. A levél így hangzik: Sajnos, bár még alig 40—45 készülék működik, már is, különösen a pesti koncertek kezdetekor olyan fütyülés, nyávogás és ehhez hasonló hangok hallhatók, ami minden rádiókészüléktulajdonost gondolkodóba ejt. E pár sor célja az volna, hogy tanácsot adjon az olyan amatőröknek, akik a sajáí tudtukon kivül, tehát jóhiszeműen sugároznak és csatolnak vissza. A többieket, akiknek élvezetet okoz az, ha mások szórakozását elrontják, majd röviden elintézi a posta. Éppen a múltkor volt szerencsém a helybeli Magyar Távirati Irodánál egy ilyen „párbajt" élvezni. Egyik amatőr jóidéig fütyürészett, mire egy másik valóságos Morse-szerü jelekkel válaszolt, ugy hogy egy 5—6 percig lehetetlen volt a vétel. A sugárzás, amely a fent emiitett hangokat adja, kétféle. Egyik, amely a szoros csatolás által lép fel, ez a kellemetlenebbik, mivel sok esetben az illető tulajdonos maga sem tudja, hogy készüléke sugároz és igy másokat zavar a véletlen. A másik eset már enyhébb, mert nem állandó és csak akkor keletkezik, ha hibásan keresünk állomást. A szoros visszacsatolás oka többféle lehet. Egyik leggyakoribb oka az, ha készülékünkben hibás kondenzátorkapcsolás miatt káros kész Indukció lép fel. Ez arról ismerhető fel, hogy ha kezünket a kondenzátorhoz vagy a tekercshez közelitjük, ugy a hang rögtön, elvész és fütyülés lép fel. Sok amalőr ezt nemhogy hibának gondolja, de ezt hiszi, hogy készüléke nagyon is érzékeny, tehát kitűnő. Alkalmam volt egy rádióamatőrrel beszélni, ki dicsekedve beszélte el, hogy a maga készítette készülék oly kitűnő és oly érzékeny, hogy ha csak a fejhallgatót fogja meg kézzel, már akkor is hall fütyülést. Máig sem tudtam meggyőzni, hogy nem az az érzékenység, ha a készülék keze által torzítja a hullámot, hanem az, amely nagy távolságról nagy erővel vesz. E káros kéz indukciót megszüntethetjük az által, hogy az antenna kondenzátor forgó részébe mindig a földvezeték felőli rész, tehát a lámparács és antennatekercstől jövő drótot kapcsoljuk, mig az álló részbe jön kötve az antennadrót. Az anod áramkör kondenzátoránál pedig ugy, hogy a forgó részbe jön bekötve a 90 volt pólus, az állórészbe pedig az első lámpa anódlemeze. Ha még mindig fellépne valamely kézindukció, ugy azt egy a kondenzátorra borított, természetesen anélkül, hogy az érintse, egy bármilyen fémernyőt teszünk, melyet a közös negativhez, illetve a leföldelt pólushoz kötünk. Ez esetben semmiféle kézindukció nem lép fel. Másik visszacsatolás lép fel akkor, ha vagy a tekercs a lámpára, vagy az alacsony frekvenciájú transformátor valamelyik tekercse csatol vissza. Ez eset arról ismerhető fel, hogy ez állomások nehezen állíthatók be és inkább a tekercsek, mint a kondenzátorok, állításával kapható egy-egy állomás. Ez esetben természete sen az a teendőnk, hogy a káros visszacsatolást szüntessük meg az által, hogy a visszacsatoló trans* formátort vagy a tekercset tegyük távolabb. Sugároz még a készülékünk akkor is, ha nem pontosan állítjuk be a készülékünket, ugy hogy két állomást hallunk. Ez eselben interferál az antennánk rezgése az adóállomások egyikével (a gyengébbel), ugy hogy ha valaki más ezt a gyengébbik állomást hallgatja, ugy egy vékony, éles, de gyenge állandó erősségű sípolást hall a zene melleit. Ennek az elhárítása az, hos?y ismerve készülékünk szelektivitását, sohasem vegyünk olyan állomást, amelyiket tisztán, másik állomástól menlesen venni nem tudunk. Volna még sok szavam a zavarokról és azok kiküszöböléséről, de egyelőre elég ennyi. Ha a fenti tanácsomat csak részben is felhasználják amatőrtársaim, már azzal is sokat javul a helyzet, ami ezen cikknek a célja. A csabai piac A terménypiacon gyenge a felhozatal. Kereslet inkább magánosok részéről volt. Árak: Buza 375-380 Kukorica 155-160 Árpa 210-215 A sertéspiacon hasonlóan nem tulnagy felhozatal mellett valamivel élénkebb üzlet alakult ki, mint a terménypiacon, Az árak azonban a szerdai szinten mozogtak. Minőség szerint 9000—13500 K kilógrammonként. A baromíipiacon sem volt a mult piacokhoz hasonló felhozatal, Kövér liba 21—22 Kövér kacsa 21—22 ezer korona kilógrammonként. Csirke páronként 65—70 ezer korona. Eladó ház. Reviczky-ucca 45. sz. ház eladó. Bővebbet ugyanott. Biró Béla és Kun Jenő mélyen megszomorodott szivvel jelentik, hogy szeretett cégtársuk, cégük megalapítója rövid kinos szenvedés után munkás életének 64 ik évében Budapezten, 1825 december 30-án elhunyt. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni A Zeisler Lipót-cég tisztviselői és alkalmazottai mély fájdalommal jelentik, hogy szeretett főnökük: Zeisler Lipiit ir rövid kinos szenvedés után munkás és jótékony életének 64-ik évében 1925 december 30-án Budapesten elhunyt. Emiéit kegyelettel fogjuk megőrizni