Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-24 / 19. szám

Békéscsaba. 1926 jannár 24 Vasárnap 53-ik évfolyam, 19-ik mm BEIÉSKE&YEI EQZLONT POLITIKAI MAPILAP Könnyitenek a terheken A2; árvízkatasztrófa lesújtó és a frankhamisitó botrány felháborító robaja után jólesik végre valami vigasztaló és okos dologról hallani. A pénzügyminiszter a tegnapi pártközi értekezleten az appropriációs javaslat zavartalan letárgyalása érdekében több igen fontos bejelentést tett: kincstári házhaszonrészesedést többé nem kell fizetni; a cukoradót mintegy 20 százalékkal csökkenti, tehát a cukor olcsóbb lesz; a forgalmi adónak előlegképen való beszedését megszünteti; a borfogyasztási adót leszállítja, mind csupa olyan üdvös dolog, ami végre már nem ujabb gondokat, hanem egy kis fellélegzést jelent s az utóbbi időben lenyelni kényszerült sok ürömbe végre egy kis öröm is cseppen. Lapunkban éppen tegnap számoltunk be arról, hogy a tönk szélére került üzletek, műhelyek és iparvállalatok után immár a sokáig irigyelt föld is dobra kerül. A szegény elstrapált adóalanyok roskadoznak a terhek alatt s a pénzügyminiszter által bejelentett könnyítések a talpraállitáshoz ha nem is elegendők, de legalább egy kis lélegzetvételre adnak időt. Annál fontosabbnak tartjuk a beígért hitelakciót és a kilátásba helyezett épitési beruházásokat, amelyek hivatva volnának kissé felfrissíteni a vérkeringést az agyonerőltetett gazdasági szervezetben. Az államot mi, a polgárok valahogy csak talpraállitottuk, de a nagy erőkifejtésben magunk véreztünk el. Ma már, ami a panaszokat és a nyomorúságot illeti, igazán nincs különbség iparos, kereskedő vagy gazda között. A magángazdaság verejtékén helyreállott államháztartásnak most már igazán elsőrangú kötelessége, a roskadozó és mégis államfenntartó polgároknak segítségére jönni. Egyrészt ugy, hogy a rárakott terheket leveszi róluk, másrészt, hogy a tőlük elszedett erőmennyiségekből viszszajuttal valamit a legyengülteknek. Az első utat már megnyitja a házhaszonrészesedés eltörlése és mi bizakodunk, hogy ezután a tennivaló második fejezete sem marad el az állam részéről. Az elerőtlenedett magángazdaságnak az állam kezdeményező és erőtnyujtó pénzinjekcióira már elengedhetetlen szüksége van és amint a latin példabeszéd mondja, kétszer ad, aki gyorsan ad. Az egész gazdasági életben nagy örömet kelíett a pénzügyminiszternek legutóbbi bejelentése, hogy rövidesen sor kerül a forgalmiadórendszer reformjára és a jövedelmiadó megkönnyítésére. A forgalmiadó reformja már rövidesen megvalósul, az u. n. egyfázisos forgalmiadó rendszert léptelik életbe, elsősorban a szénnél, majd egész sereg árucikknél. A jelenlegi adó reformjánál a kisebb jövedelműek teljesitőképességét veszi figyelembe s a reform lényege az lesz, hogy a mammut jövedelmeknél erős mértékben progresszív jövedelmi adót hoznak be. Kedden fogja benyújtani Bud János pénzügyminiszter a két hónapra szóló indemnitási törvényjavaslatot, amelynek letárgyalására még aznap összehívják a bizottságot. Bíaf)árié Már dedós gyermekkoromban tudtam a nevét. Aradi házunk kedves, meleg otthona volt mindig a szinésznépnek. Ha pesti vendég játszott, ünnepet ültünk. Prielle, Blaháné, Hegyi Aranka, Újházi, Nádai, Halmi Ferenc, Felekyék, Mándokyék, két Kovács sok kedves órát töliöttek ebédlőnk kerek asztalánál és a zöld ripsz garniturás vizitszobánk intimus egyszerűségében. A szép nénik, mint megelevenedett mesetündérek izgatták kora érett gyerekfantáziámat. Színházba nem vittek. Talán 4 esztendős voltam, amikor az első előadást láttam. Szinte magamon kivül ragadott Krecsányi Sarolta bübája a „Giroflé és Giroflá"-ban és holtra rémitett a fekete, csúnya Murzuk. Ájultan vittek haza. Annál inkább megbolondította a szinhaz a serdülő diákot. Ideálom volt még az utolsó kórista is. Irigyelt álomhős mind. A vendégszereplő pesti művészek meg pláne istenek. Rendszerint szezon végén jöttek. Mikor tavasz volt és csupa virág minden. Ha nem nyilt elég szép a kertünkben, hát lelopkodtam Jenő bátyám féltett rózsáit, megdézsNagy öröm az adókönnyítések miatt A kisjövedelmek teljesítőképességét veszik figyelembe Csütörtökön tárgyalják az uj indemnitást Budapest, jan. 23. A nemzetgyűlés tegnap váratlanul befejezte a költségvetés utolsónak maradt tárcájának, a pénzügyi tárcának vitáját is, amelynek letárgyalását politikai körökben csak a jövő hét közepére várták. Mivel a tegnapi párlközi konferencián a baloldali ellenzék magatartásán meghiusult a kormánynak az a szándéka, hogy a költségvetés után haladéktalanul az appropriációt tárgyalják le s ezáltal íegyék lehetővé a tervezeti pénzügyi reformok (adóbeszedések könnyítése, borfogyasztási tidó mérséklése, cukoradó leszállítása, hazhaszonrészesedés eltörlése,) február 1-én való életbeléptelését, a kormány ugy határozott, hogy ezekre nézve ujabb külön indemnitásra kér felhatalmazást. máltam a Salac-park égőn szines gruppjait. Pálmay, Komáromi Mariska, Helvey Paula, Hegyessy Mari, Fáy Szeréna, Csillag Teréz kapták a rajongással csent bukétákat. Az „Ingyenélők" első estéjére — persze névtelenül, mert ha kisül, lesz otthon hadd el hedd — Blahánénak is küldtem la francé rózsákat, margarétákat. Majd leszédültem a legfelső erkély diákhelyéről, mikor ő a színpadra jött és keblén viselte az én hódolatom virágait . .. Pestre kerülve, gyakori vendége voltam a köryti Szelényi háznak. Ott lakott Hegyi és ő. Arankához én a süvölvény, udvarlót játszani jártam. De sokszor mulathatlak rajtam . . . Blaháné ! Az más volt! Szent, oltárkép, minden! Csodálatos módon komolyan vett és beszédtémánk mindig a művészet. Hogy a fiatalságom hibája napról-napra kevesbedett, ugy nőtt velem szemben a szimpátiája. Komoly barát lett, akit sorsom minden fordulója érdekelt, sok drága levelét őrzöm. Vigasztalva irt, mikor lemettem a legjobb anyát és elsőnek jelent meg egy másik halottas ágynál, ahol kétségbeesett reménységünk, vigaszunk volt az az egy szó : hátha 1 . .. Csupa gyöngédség volt a gyászom idején. Évtizedek csodálata és barátsága füzle őt a Nagyaszszonyhoz, aki már utolsó napjait é[te és mégis elküldött engem és virágait a Király Színházba, mikor először játszott olt Blaháné> hogy hamarabb referálják az ünneplésről, mint a lapok. A szabadszállási temetés után még fokozottabb jóság, gyöngédség volt irányomban ,. . Hogy a Nagymamát játszotta, elküldtem neki azt az ezüstveretü sétabotot, melyet Dóczy Lajos prezentelt Prielle Cornéliának. Attól kezdve az volt a támasza a sétáin. Mikor előzzör vittem Pestre Nilt és első vizitünk utja hozzá vezetelt, nyár végén. Vilma, a hűséges komorna dehogy is akart beengedni: a báróné még fáradt, alighogy megjött a nyaralásból, aztán égnek áll az egész lakás, a kályhákat rakják át 1 Csalódottan indultunk. Alig érjük a lépcsőházat, rohan utánunk Vilma: tessenek vissza I — Nektek drága falusi gyerekek, hogyne lennék olthon. Niit rögtön, nagyon megszerelte. Egy levelében irja : hát az édes Nil beteg szegényke ? Mond meg, hogy ezer csókot küldök, de azt rögtön add át neki, meglátod, Jtlegszünik a postatakarékpénztár függetlensége Budapest, jan. 23. A minisztertanácson elvileg döntés történt arra nézve, hogy a postatakarékpénztárt mai külön állásában és szervezetében megszüntetik. A pénzügyminisztériumban a kereskedelemügyi minisztériummal most folynak ennek a megszüntetésnek keresztülvitelére a targyaiások. A postatakarékpénztár a jövőben nem lesz független intézmény, hanem bekapcsolódik a Pénzintézeti Központba, amelynek egyik szervévé alakítják át. hogy ettől biz islen mindjárt meggyógyul." Minden pesti járásunkkor felkerestük. Egy feledhetetlen szép napot vendégeskedtünk nála a balatonfüredi házánál. Később ő maga is, levele is mindig csupa panasz. Egyszer valami régi dalokat kértem tőle : „hagyd el csecsemőkoromat, kezd most már öregségemen, irjál valamit, valami ujat, teszem azt, hogy nem ilyennek gondoltam én el az öregségemet, hogy nagyon szerencsétlennek érzem magat." A nehéz időkben volt nála egyszer a feleségem. Hideg, fűtetlen szobában, plédekbe burkoltan fogadta. Sirt. — Nézd Gizim mit eszem 1 És egy kenyérnek csúfolt barna valamit mulatott. A feleségem mit se szólt, de rohant Bárcyhoz. Blaháné nem tudta mire vélni, mikor a „város emberei" egy zsák nullás lisztet cipeltek fel hozzá és jelentették, hogy „gyün még fa is, szén is a méltóságos asszonynak." Másnap mikor ismét beállít a feleségem, megvilágosult neki a csoda históriája : — Drága gyermekem, mosl már tudom, ki volt az én jó angyalom ! Könyveink mindig érdekelték. Mikor a „Cornélia Debrecenben-t