Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-22 / 17. szám

f ffijffiSSS; • •• ••,., .. ?9nte k FOLITIIU MIPIHP Klöflzetéei dijak : Helyben és vidékre postán kiitdve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Megválasztották a írankhamisitási parlamenti-bizottságot Budapest, január 21. A nemzet­gyűlés mai ülését egynegyed 12 órakor nyitotta meg Szcitouszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a napirend első pontja értelmében megejtik a szavazást a frankha­misítás ügyének megvizsgálására kiküldendő parlamenti bizottság megválasztására. Forgách Miklós jegyző egyenként szólítja fel a képviselőket a szavazásra, akik a szavazólapot a Ház asztalán el­helyezett urnába dobják. Közel fél óráig tart a szavazás, amely­nek befejeztével a szavazatok összeszámolása végett az ülést felfüggeszti. A nemzetgyűlést egynegyed 1 órakor nyitotta meg újból Szci­tovszky Béla elnök és kihirdette a szavazás eredményét. E szerint frankhamisítás ügyének megvizs­gálására hivatott parlamenti bi­zottság tagjai a következők : Al­mássy László, Berky Gyula, Bes­senyei Zénó, Eckhardt Tibor, Er­délyi Aladár, Erődi Harrach Tiha­mér. Farkas Tibor, Győrky Imre, Hajós Kálmán, Hegymegi Kiss Pál, Haller István, Herceg Béla, Nemes Bertalan, őrffy Imre, Peyer Károly, Platthy György dr., Rassay Károly, Rubinek István, Ruppert Rezső, Szabó Sándor, gróf Sza­páry Lajos dr., Varga Gábor dr., Vázsonyi Vilmos dr., Wolff Ká­roly, Zsitvay Tibor. A nemzetgyűlés ezután áttér a honvédelmi tárca költségvetésé­nek tárgyalására. Rubinek István előadó ismerteti a tárca költség­vetését. Rámutat arra, hogy a költségvetés keretei a honvédség­nek a modern technika vívmá­nyaival való felszerelését és egy esetleges védekezési háború vise­lését is lehetetlenné teszi. A keret alig elegendő arra, hogy a had­sereg hiányos felszerelését pótol juk, Összehasonlitja ezt a költ­ségvetést más államok hadügyi költségeivel és kiemeli, hogy addig, amig minket ennyire korlátoznak, más államok egymással verse nyeznek hadseregük felszerelése terén. Szilágyi Lajos szólal fel ezután és elismerését fejezi ki azoknak a katonai csapatoknak, amelyek a legnagyobb önfeláldozással dol­gozlak a békésmegyei árvízka­tasztrófa munkálataiban. (Helyes­lés és tap3ajobb oldalon.) Szem­rehányással illeti a honvédelmi minisztert azért, hogy a trianoni szerződésnek a leszerelésre vo­natkozó pontjait teljesen végre­hajtotta, sőt ezen tul is ment. Ugyanekkor szó nélkül türi a kor­mány, hogy a szomszédos álla­mok állandóan fegyverkeznek. Örömmel fogadja a főparancs­nokságban beállott személyi vál­tozásokat, mert Nagy Pál műkö­désével nem volt megelégedve. Elvi ellensége a toborzási rend­szernek. (Helyeslés és taps a pol­gári pártokon.) Magyarország sú­lyos pénzügyi helyzetében szaná­lás számba ment volna az, ha a Népszövetség közbenjárására meg­szüntették volna a toborzási rend­szert. A főispán jelentést tett a kormánynak az árvédekezésről Közbeszólásokra válaszolva ki­jelenti, hogy bár ismerte a szocia­listák programját és velük politi­kai szövetségben volt egyes politi­kai kérdésekben, elhárítja azt a vádat, hogy ő volt az oka a de­mokratikus bbk felbomlásának. A szocialisták olyan beszédeket mondtak a rokkant javaslathoz, amely felháborította, sőt kénytelen volt feloszlatni a blokkot. Zaj a szocialistáknál és a kormánypár­ton. Szilágyi elvárta volna Kétly­től, hogy magyarázza meg szavait, vagy pártja dcsaviálja őt, de nem történt meg, sőt a Népszava azt irta, hogy a polgári pártok há­borúra uszítottak, holott annak idején ő maga mondotta azt, hogy Lipótmezőre való az, aki a mai helyzetben háborúra uszít. A blokk feloszlatása közkivánság volt. Hiába írják egyes lapok, hogy a blokk fennáll, az végered­ményben mégis csak feloszlott. Zürichben a magyar koronái 72.60 al jegyezték. A földmivelési , népjóléti minisz­terek és a miniszterelnök kedden délelőtt együttesen fogadták Ko­vacsics Dezső kormánybiztos fő­ispánt, a<i jelentést tett az árvíz­zel kapcsolatban tett eddigi intéz­kedéseiről, az árv'z pusztításainak méreteiről s átvette a kormány utasításait a védekezés további munkája tekintetében. A főispán később a megyei képviselők élén a törvényhatóság hétfői határoza­tát közölte a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel a vármegye alispánjának és a főorvosnak, va­lamint az árvaszéki elnöknek szol­gálatban való visszatartása ügyé­ben, kérve a kormányt, hogy az alispánt és két főtisztviselő társát a köz érdekében tartsa tovább is szolgálatban, mert az ő munkájuk­ra a megyének nagy szüksége van. A főispán kedden éjjel indult vissza a fővárosból, szerdán egész nap a vésztői árterületen tartóz­kodott. Az árterületről érkező hivatalos jelentések szerint a Fehér és a Feketekörösön egy ujabb árhul­lám vonult le, amely szerdára vir­radó éjjel a mult csütörtöki 202 cm.-es vízállással szemben 318 cm. magasságban kulminált. A Fehérkörösön a bevágás eltömése folyik, mert olt már nem folyik vissza a viz Az áradás miatt a Feketekörösnél a közerő készen­létet tartott, de erre szerencsére nem volt szükség. A szanazugi átvágást 30 méterről 40-re'szélesi­tették, hogy a lefolyást gyorsítsák. Ugy Vésztőnél, mint Gyulánál az árterület teljesen befagyott és a romok között a jégen közleked­nek. A jég megindulására és eset­leges torlódására számítva a kor­mánybiztos Gyomán kisebb szá­mú műszaki katonaságot helyez­tetett el, amely a jeget torlódás ese­tén robbantással fogja megindí­tani. Csütörtökön kitűzték a postapalota szabályozási vonalát Es év október elsejére késsen less a3 épület — Modern kap­csolóterme less as uj postának Napok óta hordják már a ren­geteg téglát a postapalota telkére, jeléül annak, hogy sok fáradság után végre sikerült Kovács Károly postafelügyelőnek az építési szer­ződést kisürgetnie. Fontos dolog volt ez azért, mert a pályanyertes építőmester, Lipták János addig míg a szerződés kezében nem volt, nem is tudhatta az óriási anyagszükséglelet az építkezéshez biztosítani, már pedig ez igen fon­tos szükségesség volt azért is, hogy az épületet október elsejére befejezhesse. Ugy Lipták János, mint a posta meg is tesznek mindent, ami tőlük kívánható, azonban sajnos a vá­ros, melyet a telek letakaritása kötelez, a legnagyobb nehézségek­küzd, mert nem áll elég iga ren­delkezésére. Ezért a város azzal a tervvel foglalkozik, hogy meg­engedi magánosoknak is a tégla­törmelék elfuvarozását udvar és ut feltöltésére. Ma délután egyébként kitűzik Bálint dr. jelenlétében az épület szabályozási vonalát. Az bizony nagyon fontos dolog lenne, hogy a telek mennél ha­marabb építésre alkalmas állapot­ba hozassék. Ebben a hónapban kihirdetik a nyilvános árlejtést az összes ács, asztalos, lakatos, bádogos, tetőfedő, mázoló, szobafestő, vízvezeték stb. munkákra is. Nagyon érdekesek a berende­zendő telefonközpontról nyert ér­tesüléseink, melyek szerint az uj postában egy olyan telefonközpon­tot nyerünk, mely rohamosan fej­lődő városunk telefon szükségletét végre teljesen ki fogja elégíteni. Az eddigi siralmas helyzetnek ugyanis az volt az oka, hogy nem lehetett a meglévő 270 állomás mellé egyetlen egyet sem bekap­csolni, mert nem állott elegendő tartalék ér rendelkezésre, ugy hogy uj előfizetőnek csak akkor lehetett telefont adni, ha egy régi lemon­dott. Ezentúl más lesz a helyzet. Abban a percben, amint a hatal­mas kábelt a vasúttól a Fiúméig, illetőleg az uj postáig lefektetik, annyi tartalék érhez jut a posta, hogy legalább 135 uj állomást le­het bekapcsolni és valószínűleg azonnal be is kapcsolják, mert már is 100-náI több telefon kér­vény fekszik a postán. Az uj postában hatalmas köz­ponti kapcsoló terem lesz, mely­nek berendezése 600 állomás be­fogadására lesz képes. A távbe­szélő központ modern lámpás úgynevezett CB-rendszerü lesz, mely feljesen azonos a budapesti­vel. Megszűnik a csengetés, mert az ember egyszerűen leveszi a hallgató-beszélőt és már beszél­het is. Természetesen az egész vona­lon átalakul igy telefon hálóza­tunk és telefon készülékeinkkel is

Next

/
Thumbnails
Contents