Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-19 / 14. szám

4 BfiKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 január 27 némi módosilással fogadtatott el összesen egy szótöbbséggel. A javaslat volt az egyetlen, mely hosszú vitát provokált. A tanácsi javaslat a bemutatott tervet elfogadásra ajánlja azzal, hogy annak épilési költségéből, 1100 millióból 700-at a város és 400 at Ferenc Mihály vendéglős visel és a vendéglő bére átvétel tői számítva 5000 aranypengő legyen. Gerő képviselő sokallja az 5000 pengőt, mig Szellner Antal azt kívánja, hogy a város ne fogadjon el hozzájárulást az építkezéshez, mert ezzel lekötelez' magát. Dr, Hollánder hasonló értelemben szólel fel, nyilvános pályázat kiirósát javasolja. Tóth László a 400 millió elfogadásét ajánlja, mert igy két év múlva a város minden valószínűség szerint a 400 milliót végérvényesen megkepja az ajánlat szerint. Steinberger Imre utal arra, hogy a közgyűlés már elfogadta a 400 milliót elutasító javaslatokat s igy jegyzőkönyvi köszönetet érdemel Tóth László, hogy figyelmét nem kerülte el a 400 milliónak megszerezhetési módja. Kovács Mihály uj javaslat kidolgozását kéri. Végül is a tanács javaslata azzal 8 módosítással, hogy a tervek és ajánlat felülbírálására Bányai András, Lipták János, Molnár János, Hankó Mihály és Kovács Pálból álló bizottságot küldik ki, 40 szóval 39 ellenében határozat leit. Nem fizet a MÁV A MÁV azon értesítését, hogy nem érzi magát kötelezettek 10 aranykoronaért megváltani az általa beépített telkek négyzetölét, mert szerződésének megfelelt, az ügyészi vélemény meghallgatása ulán a közgyűlés tudomásul vette. A Belanka-é.le telepre nyilvános pályázatot hirdetnek, előnyben részesítve a csabai iparosokat. A szegedi egyetem meteorológiai felszerelésére 5.000.000 K-t ad a város. Játszóteret ad a polgári iskoláiénak és a Koczi&zky- és Beliczey tanyákon isko'a építését határozta el a közgyűlés. Zsilinszky Sándor I. o. aljegyzőt 35 évi szolgálattal 90 százalékra nyugdíjazta. Gécs János órvagyám lemondását tudomásul vette a közgyűlés. Hoffer és Schraniz 2000 aranykoronáért megkapta a katonai barakkokat. A kóiházi nyugdijasok segélyelőleget kaptak. Pollák Arnold a nyilvános helyiségek zárórájára vonatkozólag a tanácsi javaslatot is, valamint Hankó Mihály javaslatát arranézve, hogy a régi téglából épiteti járdáknál esek a munkabérét fizessék az érdekeltek — elfogadta a közgyűlés s ezzel a tárgysorozat ki is merült. Mennyi házbért fizetünk a február—~ májusi házbérnegyedben ? Néhány hét múlva ismét beköszönt egy uj lakbérnegyed, minélfogva aktuálissá válik annak megállapítása, hogy a lakások, továbbá az üzlethelyiségek után milyen alepon lesz a bér a februármájusi bérnegyedben fizetendő. A lakásoknál tudvalevőleg a legutóbbi, november—februári bérnegyedben az 1917-ben fizetett és aranykoronónak tekintett bér 36 százaléka volt lerovandó. A most következő bérnegyedben ez az arányszám 43 százalékra emelkedik. Kincstári házhaszonrészesedés cimén a tisztabér 12 és fél százaléka lesz fizetendő. A közüzemi költségmegtérifés a február—májusi bérnegyedben szintén ugyanazon százalékos arányszámok alkalmazásával történik, mint a november—februári bérnegyedben. Az üzleti célra használt helyiségeknél a lerovandó tiszta bér a február—májusi bérnegyedben szintén az 1917-ben fizetett és aranykeronénak tekintett bér 50 százaléka. Az aranykoronának papirkoronára veló átszámításánál a 14.5C0-as szorzószám nyer alkalmazást. A Vármegyei Gazdasági Egyesület felirata Felolvasta dr. Berthóty István a megyegyűlésen Tekintetes Törvényhatósági Bizottság I A negycsapésként reánk zudult árvizveszedelemmel sújtott vármegyénk leginkább tönkretett gezdatársadalma hálatelt lélekkel mondott köszönetét juttatjuk el a Békésvármegyei Gazdasási Egyesüle utján e Tekintetes Törvényhatósági Bizottsághoz, amely köszönet és hála itt elmondva jussQn el a legmagasabb helyen ugy, mint a lelkeket megrémítő nagy, pusztító szerencsétlenség láttán és tudtán, alamizsnát, segítséget nyújtó társadalom minden rétegéhezi Érezzük enyhitő hatását, a pusztulásukat néma megadással tűrő lelkekben országunk kormányzója és a kormányzóné őfőméltóságóék személyes megjelenésével nyújtott vigasztalásuk és segélyezésük, a föídmivelésügyi miniszter ur őnagyméltóságának a pusztulás helyén tett biztató kijelentései, igéreiei, reménységgel töltik el a mindenüket vesztett gazdák szivét. Vármegyénk főispánjának mint árvízi kormóny-biztosnek emberfeletti munkát végzett teljesítménye, mely semmi áldozattól vissza nem rettenve éjt-napot egyesítve a pusztulás nyomán fakadt rémület és kétségbeesés élő vigasztalásaként volt jelen esetről-esetre, lépésrőllépésre ; a közigazgatási hatóságoknak, a katonaságnak a segitő osztagoknak testvérért menlő áldozatkész munkája ; a társadalom lelkéből megindult enyhitő akciók mind, mind, soha nem muló hálát vallanak ki, a mindenüket vesztett, szerencsétlen, segélyre szorultak ielkébői, sőt reménység száll e hálás lelkekbe, amikor hozzájuk intézve hallják a kormanylő biztató szavát, hogy: „mindent el fog követni a szerencsétlenség sújtotta nép megsegitésere 1" Etősbiii e reménységet a föídmivelésügyi miniszterenek Ígérete a kedvezményes tavaszi vetőmag és a rombadőlt tanyaházak újjáépítésére nyújtandó kedvezményes kölcsönre nézve. És mégis — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság — amikor velünk van nemcsak az ország részvéte, de ez ereje is, nem mulaszthatjuk el, hogy a hálatelt szavakkal mondott sok ezer gazdalélek köszöneiehez ne lüzzük azok aggódó kerelmét, hogy mindezen az ő uj honalapiiásukhoz szükséges kellékek jóságos megszerzése, adományozása decsre, miként érezhessék magukat biztonságban, amikor szent meggyőződésük, miszerint e mostani tönkretetelük okozója egyedül a-í ország szétdarabolása következtében beállott vizrejzi széttagoltság volt. Volt nekünk már havunk több, hirle len olvt dósunk más esztendőkben is, de ahogy megvívták mérnökeink ez elemekkeli nehéz har cukat és emberi tudásukkal győzedelmeskedtek a folyóink rakoncótífinkodésán és e győzelmük épségben tartására állandóan éber szemmel és akerattal vigyázni is tudfak, elhárították mindenkor a pusztító veszedeimet.de mármost a jelen szomorú példaadásóval aílandóan rettegésben kell élnünk, hogy az elhanyagolt vedmüvek és vizjelző szolgálatok hiányos volta, minden egyes alkalommal a végveszedelmet hozhatja reánk. Hova lesz nemzedékünk elvesztett biztonsága és bizodalmával, csúfosan szétforgácsolt kicsiny csonka országunk termelő népe és termőföldje ? Hol tarthatjuk meg hazank földjének kipróbált, hűséges munkásait? Hol eski termeli meg népünk élelmét, ha a teimelés lehetőségét teszi lehetetlene ez ismétlődő árvizpusztitás, mely posvánnyá sülyeszti a nagy emberi és anyagi erővel álformáit kenyértermő területeket. Ezt az aggódó kérelmünket méltóztass arak Tekintetes Törvényhatósági Bizottság megszívlelni és erre nézve mintegy megnyugtató biztcsi'ást nyújtani, újra murkálni kész gazdatársadelmunknak, azzal, hn^y a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság mozgalmat indít aziránt, — mint ahogy a közigezgatasi hatóság bizonyóra meggyőződött róle, hogy a kormánynál szorgalmazza és sürgesse azon intézkedéseket, melyek hasonló esetek megismétődését kizaritá teszik és kérjen vizsgálatot, — akár nemzetközi bizottság kiküldetéséi — miszerint e rémséges kárt és nyomort okozó órvizveszedelemnek mik-voltak előidézői? Meri népünk, gazdatársedalmunk, éini, vetri, aratni akar és itt akar élni, de életet is edni késő generációknak 1 Meglenulla, hitet tett ree, életet éldozoit érte és fiu apjától örökli, hogy : „A nagy világon e kivül, nincsen számodra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt eined s halnod kell I" Jlem tartóztatják le Zadraveczet Budapest, január 18. A vódtanács ma délben háremnegyed 1 őrekor hirdette ki döntését Zadravecz István tábori püspök ügyében. A vódtanács az ügyész letartóziatósi indítványával szemben a vizsgálóbíró határozatához járult hozzá, emelynek értelmében Zadrevecz István letartóztatásától eltekint, mert sem a bűnösséget bebizonyítva nem látja, sem pedig szökéstől tartani nem kell. Korrajz a békéscsabai választás idejéböL Urmánczy Nándor elbeszélése. A békéscsabai képviselőválasztás egyik rokonszenves jelöltje volt Urmánczy Nándor, ki békéscsabai korteskedése idejebcl a következő kedves kis epizódot beszéli el egy fővárosi lap hasábjain : Békéscsabai választási hadjáratom alatt történt egy gazda nappali szobájában. A szoba egyik fala női ruhákkal volt teleaggatva. A ház nagylányának a ruhei voltak. Kísérőm megkérdezie a iányt, hogy miért nam voit ott a legutóbbi gazdabálon. — Nem készült el idejére a ruhám. — De hisz itt a falcn van elég. Kék, rózsaszín, zöld, mindenféle szinű ruha. — Mi ugy szoktuk, — válaszolt a leányzó — hogy egy íuhavaL csak egyszer megyünk mulatságba. Hát ilyen világ volt akkor 1 És azután lessen, de biztos léptekkel jött a le örés. Jöttek a gondok Az adósseg. A tönkremenés. Az eladó föld Magyarországon általában ez él a köztudatban, hogy itt a gazdának van jó dolga, a kereskedő és az iparos viszont az adók terhe alait nyög és alig tudja megtalálni napikenyerét. Ugyanekkor azonban a mezőgazdasági kamerák, megállepifjók, hogy a termények nagyrésze a gazda nyakan marad, az állatállomány megszaporodik, de hiába viszik a termelők a vásárra a tehenet, ökröt, lovat, sertést, vevőket nem íudnek találni. A szőlősgazda pincéje tele van borral, munkájának gyümölcse hordókba szorítva hever, de hieba kínálgatja itthon és a külföldön az áldott termést, hogy tulajdon magának kenyeret és a jövő termeleshez, családja fentartssához, a gyermekei neveltetésehez szükséges pénzi szerezzen, a bor nem kell senkinek sem. S ha végignézünk a mezőgazdaság egész területén, mindenütt azt látjuk, hogy a gazda gondokkal küzködik, mert nem íud a terméséért pénzi kapni. A kóvetkez" mény a mezőgazdasági kamaráknak ez a végtelenül szomorú megáliapitása, hogy Magyarországon igen sok gazda • meg akar válni szivének egyetlen forró szereimétől, a földtől, mert nem tud belőle megelni. burün hangoztatják, hogy Magyarország agrikultur áilam és a gazaát istápolja az államnak és a hatóságnak minden előzékenysége. A gazda mégis dobraüti földjét* mert a föld nem adja meg neki azt, amit íőle vár: a kenyeret. Smith főbiztos csodálatos pénzügyi műveletekkel rendbehozta az állemhaztaríást és vaióban a költségvetésben több a plusz, mint a minusz, nagyobb a bevétel mint a kiadás. De hát az iparos nem tud boldogulni, mert nincs megrendelője, a kereskedő fizetésképtelenséget jelent be, mert nem birja a terheket, a földmivesek pedig — mint a kamarák jelentése mondja — soha ilyen tömegesen nem igyekeztek áruba bocsatani a földet. Mégis csak kell valami tévedésnek lenni ebban a Shmithféle szanálási prexisban.