Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-17 / 13. szám

2 bEkEsmegyei közlöny Békéscsaba, 1926 január 17 meg. Felolvassa a feliratot és kéri, hogy az a felterjesztendő többi felirathoz csatoltassék. Dr. Kovacsics Dezső főispán kormánybiztos bejelenti, hogy pon­tozan megállapitatott az a tény, hogy ezt a katasztrófát az elsza­kított részek teljesen leromlott védmüvei okozták. Diplomáciai uton eljárás is indult ez okból, de a továbbiakra nézve még min­dig nem lát hasonló katasztrófák elkerülésére megfelelő garanciát. Holnapután az összes árvizi ira­tokat a kormány elé terjeszti, mely mindent el fog követni, hogy a jövőben ilyen katasztrófa ne ér­hessen bennünket. Ha kell. a legélesebb eszközöket fogja hasz­nálni, mert be kell bizonyítanunk, hogy a kultura itt van nálunk s azt megvédeni minden eszköz­zel elszántuk magunkat. A főispán felvilágosításai után az állandó választmány javas­latét elfogadták. A következőkben a kereske­delmi és iparkamarai tagválasz­tására központi bizottságot küld ki a törvényhatóság, kik a követ­kezők : Zuzmann János. Sonko­vits Endre, Haász Imre a keres­kedők és Sal József, Schneider Mátyás, Reisner Artúr az iparosok részéről. Ezután az adófelszólamlási bi­zottságot alakították meg. Gyula r. t. város: Dr. Kacz­vinszky József, Steigerwald Ádám, Zuzmann János, Neumann Már­ton, Sal József, Szénási János, dr. Lovich Ödön, dr. Schriffert Ferenc, Schneider Mátyás, Pénzes Ferenc. Békéscsaba r. t. város: Lepény Mátyás. Sólyomi Lipót. Fekete Sándor, Róna Gusztáv, Martincsek Károly, Horváth Mihály, dr. Tar­dos Dezső, dr. Czibesz Alfonz, Zsíros András, Tímár Endre (End­rőd). Békési járás: Morvay Mihály, Bercy Gábor, Cservinszky István, Baki László, Szilágyi István, Szik­szay Sándor, dr Török Gábor, dr. Hegedűs, Szegedi Kálmán, Faragó László. Orosháza : Csizmadia András, Jankó Lajos, Wiener Géza, Já­vorcsik György, Öhlschláger Már­ton, Kun Sándor, dr. Berthóty Károly, Pollák Kálmán. Szarvas : Kresnyák János. Ko­vácsik Pál, Robicsek Jenő, Tákos Gyula, Darida Lajos, dr. Mázor Elemér, dr. Nagy Béla, Podámi János. Szeghalom : Freiler Jenő, Kurtz Miksa, Patay István, Csór Gyula, dr. Kováts Lajos, Borsodi Géza. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után dr. Konkoly Tiha­mér rátér az ülés tulajdonképeni tárgyára : dr. Daimel Sándor alis­pán, dr. Zöldy János főorvos, Sá­rossy Gyula árvaszéki elnök és Endreffy György irodafőtiszt nyug­díjazásának kérdésére. Nagyon szépen megszerkesztett feliratban kéri a törvényhatóság a minisztert, hogy a vármegyének ezeket a teljességgel nélkülözhe­tetlen, tökéletesen munkaképes tisztviselőit a jelenlegi nehéz vi­szonyokra való tekintettel és köz­érdekből ne nyugdíjazza, hanem hagyja meg a vármegyénél to­vábbra is. Hivatkozik arra, hogy dr, Dai­mel Sándor alispán 35 éves köz­pályáján mindenkor maga volt a megtestesült szorgalom, pontosság és kötelességtudás. Az ő nagyszerű elméleti kép­zettsége, gyakorlati tapasztalatai tették lehetővé, hogy a vármegye adminisztrációjának nagy munká­ját a legnehezebb időkben is di­cséretre méltóan elvégezte. Sikerei a vármegye sikerei is egyúttal. Okos takarékossággal rendezte a megye háztartását. Azok közé a régi tisztviselők közé tartozott, kik már letünőben vannak : Tudáson kivül érzékeny lelkiismeretet, mindenkor éber fe­lelősségérzetelhozott a közpályára. Mind nehezebb feladatok ele állította országunk nehéz sorsa, de ő a megpróbáltatásokat kiál­lotta. Legnsgyobb éideme, hogy a háború, forradalmak, megszál­lás utáni felfordulásból a várme­gyét vissza tudta vezetni a béke nyugalmas működésének ered­ményes útjára. Lehetetlen tehát, hogy a vár­megye az ő munkaképességét nél­külözze és közérdekből kéri a minisztert, hogy hagyja meg to­vábbra is a megye élén. Hasonló mele^ hangon emlé­kezett meg dr. Zöldy János vár­megyei főorvos, Sárossy Gyula árvaszéki elnök és Endreffy György irodafőtiszt* érdemeiről is A közgyűlés többek hozzászó­lása után egyhangúan kéri a fő­ispánt, hogy a miniszternél tolmá­csolja a vármegye kéréséi, hogy a miniszter a vármegyének ezeket a nélkülözhetetlen és még mindig munkaképes tisztviselőit a várme­gye súlyos közérdekében hagyja meg a vármegye élén. A vármegye feliratát Kovacsics Dezső dr. holnap bemutatja a mi­niszlernek s a minisztertanács dön­tése nem is lehet más, mint az, hogy a megye kérését a legtel­jesebb mértékben teljesítse. Békésmegye kereskedői az árvíz­károsultakért —<«•*— Fényes hangverseny Rákosi Jenő, Jászai Mari, Rózsa­hegyi Kálmán és Kóczé Antal részvételével (Saját tudósitónktól) Békéscsaba, január 16. Békésvármegye kereskedői, kik a nemes ügy iránti lelkesedésük­nek oly gyakran adják tanújelét. Gyulán január 23-án este az árvíz­károsultak javára hangversenyt rendeznek, mely est szereplői a magyar közélet és színészet leg­kiválóbb képviselői lesznek. A központi rendezősé?, melynek élén dr. Major Simon ügyvéd és Reis­ner Arthur gyáros állanak, az est szereplőiként Rákosi Jenő, Lukács György, Jászai Mari, Rózsahegyi Kálmán és Kóczé Antalt kérte fel, kik mindannyian örömmel vállal­koztak az estélyen való megjele­nésre, hogy mint a magyar újság­írás büszkesége, a 82 éves Rá­kosi Jenő mondta : minden erőnk­kel támogassuk azokat, kik mind­denüket elvesztették és csak puszta életük és reménységük maradt meg. Az árvizkárosuttak javára ren­dezendő est eszméje a gyulai ke­reskedőktől indult ki, kik a Békés­csabai Kereskedelmi Csarnokhoz átiratot intéztek, hogy az est ren­dezésében való részvételére a csabai kereskedőket is megnyer­jék. Az átirat ügyében dr. Tardos Dezső elnök a napokban hivja össze a csarnok választmányát és nincs kétségünk, hogy a csabai kereskedők társadalma nemes meg­értéssel karolja fel az emberbaráti mozgalmat, a magas színvonalú művészi es'.élyen minél nagyobb számban személyesen is részt vesz és tehetségéhez mérten siet segítségére az árviz által elöntött terülelek károsultjainak. A fényes müsoru estély mélta­tásával a csarnok választmányi üléséről szóló tudósításunk köz­lésével egyidejűleg fogunk még fogla'kozni. Az állandó választmány ülése A szanálás és a szegényház ügye A mai megyegyülés miatt a vá­rosi állandó választmány már pénteken délután megtartotta ülé­sét. amelyen túlnyomórészt a ta­nács előterjesztése talált elfoga­dásra. A szanálási bizottság jelentését a választmány tudomásul vette. Itt a közgyűlésnek aktiv szerepe csak akkor lesz, ha a szanálás folyamán a városi szervezési sza­bályrendelet módosítása válik szükségessé. Az állandó vá'asztmány javas­lata szerint a szegényház szülő­házzá alakítandó át, míg a sze­gényház Erzsébethelyre a volt orvosi lakoa telepítendő. Itt meg­felelő átalakítással 52 szegény nyerne elhelyezést. A vasúti vendéglő átalakítására vonatkozó tervet és ajánlatot hosz­szu vita után a választmány el­fogadta. Eszerint az átépítés 1100 millióba, amelyből 700 milliót ad a város, 400 milliót az ajánlattevő éspedig kamatmentesen. Az épü­let évi bére az átalakítás után 5000 aranykorona lesz. Tudomásul szolgált a MÁV vá­lasza az Andrássy-uti telek érié­kének megtérítése ügyében, amely­ben igazolta, hogy szerződési kö­telezettségének megfelelt. A Be­lanka féle sziktéri épületre zárt Írásbeli nyilvános pályázat meg­hirdetését ajánlja a választmány. MAMMWWftWVMWWAWWflWMM — A Hadröá békéscsabai cso­portja értesíti tagjait, hogy f. hó 17-én délelőtt 10 órakor a csoport helyiségében (Luther-u. 5 sz.) ren­des évi közgyűlést tart, melyre a ta­gok megjelenését kéri a vezetőség. Jhjomoznak az újságírók is Budapest, jan. 16. Az Est mun­katársának sikerült megállapitani, hogy ki az az U. asszony és az a Mayer János, akiket Jankovich naplójában emiitett. Az asszony Erényi Ullmann Károlyné, a férfi pedig Mayer János, Albrecht ki­rályi herceg titkára. Ullmanné ki­jelentette. hogy miután Jankovichék és az ő birtokuk szomszédos, Jankovich sokat járt hozzájuk, holott, ha ilyen ügyekbe kevere­dett, megkímélhette volna a csa­ládot látogatásától éá attól, hogy őt is belevonják az ügybe. Kije­lentelte még az asszony, hogy Mayer János is sokat járt hozzá­juk, azonban náluk Jankovichal alig érintkezett, sőt keiül e­MIKEK Szanálási körforgalom Szanált Ádám és Szanált köz­tisztviselők a talpraállitási rende­let alapján kielégületlen végkielé­gítéssel a szolgálatból elbocsáttat­nak azon jó tanács kíséretében, hogy a még nem szanált magán­gazdaságban igyekezzenek talpra­állani. A szanálási rendelet vég­rehajtására kisegítő, szanáló segéd­erők felvétele válik szükségessé. Az alapvető mezőgazdaság szanálására a még nem szanált ipar és kereskedelem adóterhei lényegesen felemeltetnek, minek folytán most már az agyonterhelt ipart és kereskedelmet is szanálni kell. Ezen szanálási műveletre ujabb szanálási segédcsapatok vo­natnak be. A szanálás folytán kimerült mezőgazdaság ujabb szanálása elengedhetetlen. Behivatnak a nép­fölkelő szanálok. Mindenki meg van szanálva, ugy hogy ezen mártsak gyöke­res szanálás segít. Általános sza­nálási mozgósítás. Amegnöuekedettszanálási ügyek a szanáltak szanálására, külön szanálási minisztérium felállítását teszik szükségessé. A kormány elrendeli a szaná­lási minisztérium szigorú szaná­lását. (Es igy tovább, holtomiglan, hol­todiglan . . .) Dr. Ötlet. — A hözs. polgári leányiskola 27 L. Kanizsai Dorottya cserkész­csapata január 31 én, vasárnap délután az árvízkárosultak javára előadást rendez a Kulturház nagy­termében. Belépődíj nem lesz, de a jelenlevők önkénles adományait, az említett jótékonycélra, köszö­nettel fogadja a csapat. — Adomány az árvízkárosul­taknak. A budapesti állami Mária Terézia-leánygimnázium növendé­kei 13.C00.000 (Tizenhárommillió) koronát küldtek a helybeli leány­gimnázium igazgatójához azzal, hogy azt belátása szerint a békés­megyei árvízkárosultak javára for­dítsa. Gajda igazgató e szép ado­mányt a városi főpénztárba befi­zetve a főispán-kormánybiztos ren­delkezésére bocsátotta. A buda­pesti diáklányok nemes tette ön­magát dicséri. Ma és minden Media Jancsi este a FIUME kávéház és étteremben mám és jazz-bandje fSS

Next

/
Thumbnails
Contents