Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-13 / 9. szám

2 bEkészegyei közlöhy Békéscsaba 1926 január 13 A decemberi alispáni jelentés A nagy munkatorlódás ellenére as adminisztrációban fönnahadás nincs Hosszú, kimerítő jelentést terjesztett az alispán a közigazgatási bizottság elé a decemberi megyei közállapotok jellemzése kapcsán az országos jelentőségű megyei árvízről. Az árvízi jelentés annyira részletes, olyan pontos az események csoportosításában, hogy az a megyei történetírás egyik forrásául szolgálhat majd a jövőben. Az árvízi jelentés végén bejelenti az alispán, hogy megindult az árvizsujtotta vidék gazdaközönségének felsegélyezése tárgyában is az illetékes mozgalom, olyan irányban, hogy egyrészt kamatmentes, de legalább is csekély kamatú vetőmag kölcsönök engedélyeztessenek a megsemmisült vetéseknek uj vetésekkel való pótlására másrészt az árvizrongálta épületek tatarozása, illetve az elpusztult épületek ujakkal pótlása céljából hosszabb lejáratú állami kamatmentes vagy olcsó kamatú építési hitel biztosíttassák. Illetékes helyre a vármegye kormánybiztos főispánja előterjesztést tett, hogy a károsultak felsegélyezésére országos segítség keretében bizonyos időtartamra árvizbélyegek bocsáttassanak ki. A vármegye közállapotaira vonatkozó jelentés a következő : Közbiztonság Személybiztonság 31, vagyonbiztonság 212 esetben támadtatott meg, mely számok az előző hónap adataival szemben apadást mutatnak. Baleset 2, öngyilkosság 6 esetben fordult elő. Tüz 8 helyen volt. Föidtnivelés, ipar, Kereskedelem A mezőgazdasági helyzetről csupán azt említi meg, hogy a mezőgazdasági munkások a csapadékos, nedves időjárás folytán A gyulai kir. ügyészséghez és a miniszterelnökségi sajtóosztályhoz As ügyészség megtiltotta a rendőrségnek, kogy információkat adjon a sajtónak kevesebb munkához jutottak és inkább nyári keresetükre vannak utalva. Az ipari munkások helyzete sem javul, amennyiben a kereseti lehetőségek a télvíz idején nem nyilottak meg. Á vármegye munkája Az elmúlt hó közigazgatása a már megszokott képet mutatja, melyben a közigazgatási hivatalok túlterhelése és az állandó munkatorlódás annyival inkább előtérbe nyomul, mert az árvizveszedelemmel kapcsolatos teendők nagy része a közigazgatás vállaira nehezedik. A vármegyei és községi közigazgatás ezeket a munkálatokat pontosan, lelkiismeretesen és gondosan végez'e s a közigazgatás menetében fennakadás nincs. A községi képviselők választása, valamint a képviselőtestületek újra alakítása és a községi tisztujitások csak ott nem történtek meg, ahol az árvizveszedelem miatt az akadályokba ütközött. A nemzetgyűlési képviselővélasztók uj névjegyzékének összeállítási munkálatai folyamatban vannak. A vármegyei központi közigazgatás mult évi ügyforgalma a következő volt ; Beérkezett az alispáni iktatóba 1925 évben 25.547 ügydarab, 1924. évben 23.711. A közigazgatási bizottsági iktatóba 1925. évben 5600 ügydarab, 1924. évben 5707. A kihágási ügyek száma 1925. évben 850, 1924. ében 689. Útlevél kiadatott 1925. évben 4156, 1924-ben 3872. Ezen felül mindkét évben az útlevél ügyekben mintegy évi 2000 egyéb intézkedés vált szükségessé. A vármegyei árvaszékhez 1925. évben 28.003, az 1924. évben 30.046 ügydarab érkezett, Egy-ket hete történt, hogy a kir. ügyészség rendelkezésére a megyében levő rendőrhatóságok a sajtó számára beszüntették azokat a közérdekű információkat, amelyeket a müveit világon mindenütt a rendészet és nyomozó hatóságok éppen a közrend és a nyomozás érdekében készséggel bocsájtanak az újságok számára. Ugyancsak 1—2 hete történt, hogy a csabai rendőrség éjnek idején az uccén három gyanús alakot igazoltatott, akik a felszólításra a náluk levő holmikat eldobták és futásnak eredtek. A holmik lopott tárgyak voltak. Az eset után a rendőrség az ügyészségi rendelkezésre való hivatko-* zással állig begombolkozott, holott talán a nyomozás érdekében való lett volna az éjszaka tolvajainak személyleirését nyilvánosságra hozni és a közönséget az esetek feltárásával fokozottabb óvatosságra inteni. Tegnap azután ujabb bűneset adódott. Vasárnap délután két forgalmas helyen levő lakást fosztottak ki álkulcsos betörők. A helyi sejtó emberei az ügyészi tilalom folytán a rendőrségtől köz\etlenül erről sem értesülhettek, ellenben a Megyar Távirati Iroda helyi szerkesztője a reggeli budapesli rádiójelentésből tudta meg, hogy városunkban nagyszabású betörés volt. És a hír publikálása mindjárt éreztette hasznos hatását. A szerkesztő a rádióhir hallattára jelentkezett a rendőrségen és figyelmeztette egy nála vasárnap délután ólálkodó gyanús alakra, akinek személyleirása a betörésnél gyanúba vett ismeretlen egyén személyleirásával csodálatosan megegyezik. Azt hisszük, ebből a két példából éppen elegendő tanulság vonható le arra, hogy a gyulai kir. ügyészség megszüntesse a sejtó becsületes és lelkiismeretes munkáját megnehezítő, sőt gátló intézkedését. Tudomásunk szerint semmi olyan hibát, akár rosszakaratú ferdítést, akár jóhiszemű indiszkréciót a megyei lapok el nem követtek, ami ezt az ügyészi intézkedést indokolttá tenné. Viszont kötelességünknek tartottuk az ügyet itt a nyihánosság előtt feltárni, mert nem vagyunk hajlandók a közönség tájékozatlanságéból eredő kórokért az ódiumot magunkra vállalni. A tilalmon nem sokat változtat az, hogy a rendőrség tehet közléseket, de csak ez ügyészség engedelmével. Mindannyisszor az ügyészséghez íotdulnunk ott, ahol tz ügyészség más városban székel, annyira körülményes, hogy úgyszólván lehetetlen. De maga az ügyészség sem köszönné meg, ha állandóan zaklatnánk olyan ügyekben, amelyek hozzá úgyis csak jóval később, már befejezett stádiumban kerülnek. Hangsúlyozzuk, nem is gondoljuk, hogy ez az intézkedés Gyuláról kiindulva sújtott volna ró a megy ei sajtóra, amely bátran állithatjuk, erre sohasem szolgált rá és mindenkor harmóniában működött a hatóságokkal. És éppen azért kérjük a miniszterelnökségi sajtóosztályt, mint amelyben a sajtó hivatalos mentorát látjuk,, hasson oda, hogy ez a talán magasabb helyről történt és nálunk indokolatlan s helyt nem álló rendelkezés hatályon kivül helyeztessék, éppen a sajtóközleményeknek megbízhatósága és a nyomozási érdekeknek megvédése végetL A rendőrhatóságoknak kell legt jobban tudni, mi kívánkozik a nyilvánosság ele és mi nem s a megyei sajtó a hatóságok intencióit mindeddig — a maga legérzékenyebb ambicióinak rovására is — kölelességtudóan respektált. lulajdonjog bekebelezesek és részletdarabolasok a csabai telekkönyvben 1925-ben* Növekedik a jelzálogbekebelezések száma A csabai telekkönyvi hivatal most készült el a telekkönyvi hivatal forgalmának mult évi kimutatásával. A kimutatásból látható, hogy a bekel elezések száma az előző évekével szemben növekvő, mig a törléseké csökkenő, nyilvánvalóvá té\e gazdasági leromlásunkat hangoztató panaszok jogosságát. A kimutatás szerint visszterhes jogügylet alapján 583 esetben 27,011 281,458 koiona, ingyenes jogügylet alapján 66, végrehajtás utján 2, öröklés vagy hagyomány 348, elbirtoklás, kiigazítás, kisajátítás uljén 103, összesen 1102 esetben történt bekebelezés. Eldaraboltak 131 bírói itélet alapja n 290 t. k. részletet 1112 kat. hold 400 négyzetöl összterülettel 718 darabra. Biztosítéki jelzálogu bekebelezés történt véltóhitel biztosításéra 937 esetben 31.022,546.000 K, egyéb hitelkötelezettseg biztosítására 935 esetben 8.C88,715.859 K, összesen 1872 esetben 39.111,261.855 korona értékben. Ezzel szemben törlés mindössze 334 esetben 3.865,698.288 korona értékben történt. Forgalmi jelzálogu bekebelezés jogügylet alapján zalogleveies követelés tekintetében egy sem,egyéb követelésre 44 esetben 196,733.575korona. Töröltetett 151 esetben 1.573,088.527 korona értékben. Vtgiehajtási jelzálog és végrehajtási jog alapjan 200 esetben, 1.559,156.171 korona értékben történt bekebelezés, törlés pedig 45 esetben 496,800.257 korona értékben. Végrehajtási jogot feljegyez tek már bekebelezett forgalmi és biztosítéki jelzálogon 43 esetbea 2.331,419.885 korona értekben s ugyanitt törlés 5 esetben 94 millió 646.952 korona értekben. Bekebelezett életjáradék töröltetett 3 esetben évenhénti 2 millió 130.540 koiona értekben. Kikötmény bekebeleztetett 16„. töröltetett 9 esetben. Érdekes, hogy a bekebelezések legnagyobb resze helyi pénzintézetek javára történt, vidékié és a. fővárosra alig jutott. A rendőrség dolgát nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy most mér mind valószínűbbé válik az, hogy a betörő valószínűleg budapesti volt. Ugyanis, amint megállapítható, emeletes házakat választott ki magénak, mert ahol sikerült a munkája, ez mind a kettő emeletes ház s ahol puhatolódzott (t. i. a Távirati Irodában^ szintén emeletes. Valószínűleg más qmeletes házban is járt még ezeken kivül is, ahonnan azonban még nem tettek jelentést a rendőrségre. Egy azonban bizonyos, hogy dr. Biró cselédjei feltétlenül felismernék az illetőt, kinek személyleirása pontosan egyezik azzal,, melyet Balogh Győző kórházi gondnok adott meg. A vasárnapi betörés A vasárnapi betörésekről szóló cikkünkbe n többek között azt irtuk, hogy Ruhmann Lászlónál is betértek. Miután névcsere történt, közöljük, hogy nem László, hanem Kálmán a károsult. Kiegészítjük továbbá az ellopott tárgyak jegyzékét is s ezek szerint a már tegnap felsorolt tárgyakon kivül még a következő ékszereket lopta el a betörő : Egy női arany gyürü fekete email foglalatú, fél karátos brilliánssal, egy férfi arany pecsétgyűrű R. K. monogrammal, belül 1916. XI/16. gravirozással, egy női aranygyűrű fila kővel hosszúkás foglalatban és egy női vékony arany nyaklánc függő nélkül. Továbbá a párnahuzatok nem csíkozott, hanem sima fehér damasztból valók. Zürichben a magyar koronát 72.55. el jegyezték.