Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-25 / 69. szám

Békéscsaba. 1926 március 25 Csütörtök 53-ik évfolyam, 69

:ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLŐIT POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Budapest, márc. 26. Bethlen István gróf miniszterelnök a húsvéti ünnepek után páriközi konferenciát fog összehívni, amelyben a közelkező három indítvány fog szerepelni: 1. Törvényt kell hozni, amely szigorú szankciókkal teszi lehetetlenné titkos társaságok létesítését. 2. Rendelettel kell intézkedni, hogy a birák és tisztviselők csak a kormány beleegyezésével lehetnek nem titkos társaság tagjai. 3. Vezető pozíciókból és olyan állásokból, ahol az azt betöltők tökéletes függetlensége fontos, a kormány elhelyezi azokat, akik elfogultság tekintetében kifogásolhatók. Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Mozgalmasnak Ígérkezik a csabaikamarai választás A szavazás ideje és módozata 27-én, szombaton lesznek Békéscsabán a kamarai választások, amelyek iránt az érdeklődés az utolsó napokban erősen megnövekedett, minthogy a vidékről is mozgolódás hire hallatszik. A békési és a szeghalmi járás kereskedői ugyanis szintén Békéscsabán szavaznak. A szavazás szombaton reggel 9 órakor kezdődik és az érdeklődés mérvének megfelelően, előreláthatólag az esti órákig fog tartani. A szavazás nyilt és akár szavazójeggyel, mint amilyet az érdekképviseletek hivatalos jelöltjeik számára nyomattak, akár szóval lehet szavazni. Minden választói jogosultsággal biró személy csak egyszer szavazhat, még akkor is, ha jogosultsága több helyről származik. Jogi személyek (vállalatok) meghatalmazott utján szavazhatnak. Mint értesülünk, ugy a kereskedők, mint az iparosok között a hivatalos jelölteken kivül más neveket is kolportálnak. A vidékről eddig csak Békésről és Mezőberényből érkezik bizonyos készülődés hire. A Kolozsvár—Bukarest-i személyvonat rémes katasztrófája Aprily Lajos költő súlyosan megsebesült Bukarest, márc. 24. Arról a sulycs vasúti katasztrófáról, emely a szombatról vasárnapra virradó éjjel az aranyosgy érési vasúti állo máson lejátszódott, csak most érkeztek részletes jelentések. A Kolozsvárról Bukarest felé induló személyvonat este 8 órakor érkezett az aranyosgyeresi állomás ra. A vonat két nagy Pulmann-kccsit vitt magával, amelyek közé egy II. osztályú rozoga kocsi volt kapcsolva. A váltónál a két Pulmann kocsi között levő zsúfolt II. osztályú kocsi felborult és a vonat igy vonszolta mintegy 50—60 méter távolságra. Az utasok között rettenetes pánik támadt, amig meghúzták a vészféket, ekkor azonban már emberi roncsokat hurcolt magával a felborult vagon. A kocsibol szomorú jajveszékelés hallatszott. A segítségre siető utasok megborzadtak a gyer lam! pafénynél eléjük táruló látványtól. A7 ablakok betörtek, a vasalkatrészek elgörbültek és az egymásra zuhant utasok rettenetes helyzetbe kerültek. Nikola Angeleszku szamosujvári kapitany felső testével kieseit a kocsi ajtaján, de megfogózott a lépcsőkorletban és igy vonszolta a vonat, mig a víztartály oszlopához ért, ahol feje a vasoszlopba ütődőlt, ugy hogy azonnal szörnyet halt. A szerencsétlenül jártak között van Aprily Lajos az ismertnevü magyar költő, aki feleségével és kisleányéval utazott. Bal lábszára teljesen összezuzódott. Nyolc súlyos és 32 könnyebb sebesültet hoztak ki a kocsiból, köztük Botos Jánost, a kolozsvári Ellenzek egyik munkatársát, aki Aprilyval együtt utazott. Valószínű, hogy a szerencsétlenséget a rozoga váltó okozta. lanulságok, melyeket le kell vonni As iparosszékház tragikomédiája Ismeretesek azok a törekvések, ' melyek oda irányultak, hogy a fejlődő csabai iparosság egy immár nélkülözhetetlen állandó közintézményhez jusson, mely nem egyeb, mint az ipartestületi székházzal kapcsolatos állandó kiállítási csarnok. A terv konkrét formát a csabai iparosok első kiál'itósa alkalmával nyeit, amikor is Csaba egész társadalma meggyőződést szerezhetett a csabai iparosság örvendetes fejlődéséről, mely nemcsak a kiállított iparigyártmányok tömegében, hanem azok kiválóan magas nivójaban nyilvánult meg. Meggyőződhettünk azonban arról is, hogy az eféle kiállítások rendezésére már most is szük egy iskola tere, attól eltekintve, hogy beosztása miatt nem is alkalmas áttekintés szempontjóból kiállítás rendezesére. Szükségből jó, de a törekvést állandó kiállítási csarnok építése céljából nem állithatja meg — ellenkezően, a szolgáltatott tapasztalatok alapján csak inkább erősilheti a jelenlegi helyzet szűkös lehetőségeivel. Helyes volt tehát a kiindulási pont. Kifogások csak a megvalósítás módozatai ellen merültek fel, akkor, amikor a kérdésbe az iparosbanknak az épületben való elhelyezését is tervbevették. Természetes, hogy a dolognak ilyen fordulata már ellenkezésre bírta mindazokat, akik egészen természetesen és helyesen azon az állásponton vannak, hogy altruista célokra lehet is, kell is igénybe venni városi támogatást, azonban vállalatok céljaira nem. Hónapok óta ezzal vádolták a kereskedőket, hogy azok minden iparos kívánságnak ellene szegülnek, az iparosságot jogos törekvéseiben akadályozzák. Itt van a tévedés. Alkalmunk volt a csabai kereskedő társadalom vezető egyéniségeivel beszélni és azok után meg kell állapitanunk azt, hogy a kereskedők nemcsak hogy nem igyekeznek a termelési ágak egzisztenciáját károsan befolyásolni, hanem ellenkezőleg teljes tudatában annak, hogy saját egzisztenciális érdekeik szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolódnak ugy az iparos, mint a gazdatársadalom egzisztenciális érdekeivel: azokat nem akadályozni, hanem segíteni elsőrangú kötelességének tartja. A Békésmegyei Közlöny hetekkel ezelőtt kifejtette már, hogy az iparosszékhóznak a kiállítási csarnokkal, de nem az iparosbankkal kapcsolatban való felépítése fontos közérdek. A közgyűlést megelőzőleg a lap hasábjain túlmenőleg is propagálta a kérdést. Figyelmeztettük az iparosságot, hogy a gazdatársadalom előtt a kérés köz gyűlés előtti formájában nem szimpatikus, mégsem történt ez irányban az iparosság részéről semmi változtatás. A közgyűlés aztán fényesen igazolta mindazon aggodalmainkat, ineiyeket már eleve kifejezesre juttattunk, mert a kérdés legnagyobb ellenzői, a kisgazdák általában azt a felfogást vallották, hogy ne kérjen az ipartestület egy meghatározott telket, hanem bízzak a képviselőtestületre annak megállapítását, hogy hol tartja legmegfelelőbbnek a székház elhelyezését. Ez a felfogás eredményezte aztán azt, hogy a gazdaképviselők a székház ellen szavaztak. De még ez sem döntötte volna el a dolgot, mert hiszen láttuk, hogy a kereskedőknél megoszlottak a vélemények, a tisztviselő szavazatok majdnem kivétel nélkül az iparosok mellett adattak le, a szociáldemokraták egységesen az iparosok mellett szavaztak, mégis meg kellett buknia a kérdésnek azért, mert az iparosok nem tartották szükségesnek a fontos iparosügy tárgyalásán megjelenni. Ez a kérdés tragikomédiája, mert\ valóban mindent le hetett várni, csak azt az egyet nem, hogy egy kérdés azért bukik meg, mert érdekeltjei nincsenek jelen. Ezek után az iparosság ne vádoljon senkit elnyomó törekvésekkel, hanem fogjon hozzá önmaga megszervezésehez, mert e kérdésben való magatartósával abszolút szervezetlenségét bizonyította be. Példáért pedig nem kell meszszire menniök, mert arra követésre méltó a gazdák és szociáldemokraták mindenkor egységes állásfoglalása, ami éppen az érdekekérti küzdelemben való egységet bizonyítja. Ez az egység hiányzik az iparosokból és ez az oka minden sikertelenségüknek. A vendéglősök közgyűlése A Békésvármegyei Szállodások Vendéglősök és Italmérők társulata kedden délután 4 órakor tartotta évi közgyűlését. A közgyűlést Madarász György elnök nyitotta meg, évi jelentésében összetartásra hivta fel a társulat tagjait. Pollák Arnold helyeselte az elnök erre irányuló felszóllitását, azonban keményen elitéli ugyanakkor egy előfordult eset kapcsán, azt hogy akadtak olyanok, akik névtelen feljelentéssel létében veszélyeztették a tórsulat.egyik tagját. Weinberger Salamon pénztáros felolvassa a pénztári jelentés*, melyet egyhangúlag fogad el a közgyűlés. Ezután az intézőbizottságot egészítik ki Nagy Lajossal és Papp Gáborral. Ugyancsak megválasztották a lemondott és elhalálozott választmányi tagok helyébe Evanits Györgyöt, Varga Józsefet, Schwézner Károlyt és Pollák Arnoldot. A boifogyasztási adómérsékléséről szóló vita befejeztével a közgyűlést Papp Gábor barátságos névestére hívta meg. Zürichben a magyar koronát 72'80-al jegyezték. Első lépés a közalkalmazottak politizálásának megakadályozására Elfogultak nem lehetnek hivatalok élén