Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-21 / 66. szám

BOTKS ARA KORONA sóiffiCMflhs iQ9R mftminc 21 Vasárnan 53-ik évfolyam, 66-ik szám P, Z*?JÍ ff mTU^ •• u u u > ,, » ,!. > « BEKESMESYEI I0ZL0NY POLITIKAI NAPILAP Előflzetéil dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Telefonnám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferenci József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. lAruwjn/rLrjwirriAri^^ ** ******** * • r A frankbotrány, nemzetünk­nek ez a legutolsó meghurcol­tatása, a meddő és szenny­kavaró parlamenti vita során egy pillanatra olyan állomáshoz jutott, ahol a lesújtó és sötét meggyaláztatásból mégis a re­ménykedés sugara világit ránk. Tegnap gróf Apponyi Albert beszélt s az ő vateszi, bölcs és magyar hazafi ajka volt az, amely rámutatott erre a remény­sugárra. A frankügynek — úgy­mond Apponyi — van egy jó oldala Is. És ez az, hogy szét­tépte a függönyt, amely eddig a tarthatatlan belügyi helyze­tet előlünk eltakarta. Majd igy folytatta : kétségte­len, hogy forradalmi és ellen­forradalmi abnormitások ma­radványaival állunk szemközt. Ezek sajnos keresztülhatolnak állami szervezetünkön. Bele­hatoltak állami szervezeteink minden organumába. Hogy tö­megesen legyenek állami kö­zegek, akik rendelkezésére ál­lanak egy bünügynek — ez bizonyítja, hogy sorvasztó be­tegségben élünk, amelytől mindenáron szabadulni kell. Szebben bizonyára senkisem, de szabatosabban is aligha nyilváníthatta volna valaki a hazáért aggódó, a haladást és a békés fejlődést féltő magyar­ság álláspontját. A szivünkből és a szivéből beszélt, azért ha­tottak szavai még az ő állam­férfiúi súlyánál is különös, el­lenállhatatlan erővel. De Ap­ponyi nemcsak megállapít, ha­nem utat is jelöl. A sorvasztó 'betegség orvosságát is meg­határozza. Uj érának kell jönnie, — folytatta. Ha erre a kormány nem alkalmas, nem maradhat ;a helyén. Ha alkalmas reá, adja ennek a bizonyságát. Min­-den lehetséges, csak a régi ^módszer folytatása nem. És Apponyi szavai után bi­zakodó örömmel könyveljük el a frankügy jó oldalát. A le­számolásnak, az állampolgári egyenlőség kicsúfolásának, a jelszavakkal való diktatórikus uszításnak, a privilegizált hon­mentők terrorjának, titkos ala­kulatok duhajkodásának vége kell, hogy szakadjon. A frank­áigyben jogi felelőssége a Beth­len kormánynak nincsen — el­ismerjük. Emiatt távoznia nem kell, sőt szükséges, hogy talpra­állitási feladatát, amelyet vál­lalt és elismerésreméltóan vé­gezett, folytathassa. S ameny­nyiben külpolitikailag helyzete ennek a botránynak a révén nem vált nyomasztóvá, kívána­tos is, hogy maradjon. De a politikai felelőssége igenis f ennáll azért, hogy ez a frank ^ny a megtűrt miliő­ből ki dhetett. A frankhami­sítás nem a kormány bűne, de a frankbotrány a rendszer hi­bája. S aszerint, amint ezt a hibát kiköszörüli, amint a fer­tőzött rendszer, az apró ügyes­kedések helyébe uj érát hoz, mentesül a szerencsétlen világ­szégyen következményeitől. Megkezdik a járásbirósági palota építését A város előlegez 500 millió koronát A Békésmegyei Közlöny megírta a mult hetekben, hogy a járásbi­rósági palota építési költségei fel­vétettek az 1926/1927. évi költség­vetésbe, azonban az építés épen ezért julius l-e előtt csak akkor lenne megkezdhető, ha a minisz­ter előlegezné legalább egy részét a költségeknek. A város ezirányban érintkezés­be lépett a belügy- és pénzügy­minisztériummal, azonban sikerte­lenül. Miután az épités mennél előbb vafó megkezdése nemcsak azért szükséges, hogy a palota még ez év végéig elkészülhessen, hanem fontos helyi közérdek is a sok munkanélküli részére mennél hamarabb munkaalkalmakat te­remteni, dr. Berthóty István pol­gármester egy ujabb javaslatot ter­jesztett a miniszter elé. A javaslatban a polgármester kifejtette, hogy a városnak a kül­földi kölcsönből tetemes betétei vannak a pénzintézeteknél, me­lyekből arravaló tekintettel, hogy a járásbirósági palota építésének haladék nélkül való megkezdése lió koronát kölcsön lehetne venni az épités megkezdéséhez, ha a miniszter is beleegyezik. Ha aztán a járásbirósági palota épitési költ­ségei felszabadulnak, a kölcsönt haladéktalanul befizetik. A miniszter válasza már leér­kezett a polgármesterhez, melyben a miniszter kijelenti, hogy a ter­vezett kölcsön ellen kifogást nem emel és azt legcélravezetőbb meg­oldásnak tartja. Igy most már a kérdés valószí­nűleg még a hétfői közgyűlés elé kerül s az kétségtelen, hogy a köz­gyűlés tudatában annak a nagy munkanélküliségnek, mely tényleg meg van és amelyen segíteni min­den lehetséges eszközzel elsőran­gú kötelesség — minden bizony­nyal meg fogja adni meghatalma­zását az 500 milliónak ily módon való igénybevételéhez. A képviselőtestület határozata után a miniszter nyomban meg fogja adni a munka megkezdé­sére való utasítást is. Ilyenformán a jövő hónapban már az alapo­zási munkálatokat meg is kezdik. városi közérdek, mintegy 500 mil­Leégeti a „Kutyakaparó" csárda Kocsér, március 20. Kocséron a március 16-ára virradó éjjel le­égett a „Kutyakaparó" csárda, amelynek nevét Petőfi verse tette országszerte ismertté. A csárda a községnek volt a tulajdona. A Petőfi centennárium alkalmából az abonyi járás közönsége márvány emléktáblát helyezett a csárda fa lába. A tüz utan csak a puszta fal maradt meg, amely az emléktáb­lával kormosán mered az égnek. A községi képviselőtestület egy­hangúlag elhatározta, hogy a csár­dát újra felépiti. A csárda bérlő­jének minden vagyona a tüz mar­taléka lett. Téttyes Lászlót 4 tjónapi fogfjázra ítélték Budapest, márc. 20. A büntető­törvényszék Schadl tanácsa ma délelőtt. Fényes Lászlót sajtó ut­ján elkövetett rágalmazás miatt, amelyet a hadbíróság ügyésze Littomericzky őrnagy hadbíró sé­relmére követett el, 4 hónapi fog­házra és 10 millió korona pénz­büntetésre itélte. Pénzért protezsál t-e Dolov­siák ügyészségi alelnök ? Budapest, márc. 20. Dolovsiák Mihály ügyészségi alelnök ellen, aki a legutóbb a Márffy-féle bün­ügyben képviselte a vádhatóságot, több ügyész tett feljelentést, hogy bünügyekben közbenjárt és prote­zsált és ezeket a szívességeket nem baráti alapon tette. Dolov­siákot felfüggesztették állásától és fegyelmi vizsgálatot indítottak el­lene. A tábla fegyelmi tanácsa ma foglalkozott ezzel az üggyel. Az iratok ismertetése után Dolov­siák védekezését ismertette a re­ferens biró, majd a tanúvallomá­sok ismertetésére tért át. fehérgyarmat átnyújtotta Betfjten és TTJayer díszpolgári oklevelét Budapest, március 20. Fehér­gyarmat nagyközség 40 tagu kül­döttsége jelent meg ma hivatalá­ban Mayer János földmivelésügyi miniszternél, majd a parlament épületében Bethlen István gróf mi­niszterelnöknél, hogy átnyújtsa nekik a község díszpolgári okle­velét. A küldöttség tiszteletére a miniszterelnök és a földmivelés­ügyi miniszter ma délben az egy­ségespártban ebédet adott. A városi tanács ülése A folyó évi március hó 19-én tartott tanácsülésen az alábbi ügyek lettek elintézve: Iparigazolványt kaptak: Szta­ricskai Ferenc kelme kékfestő, Hankó János kisebb kőműves, Ká­dár László díszműáru stb. keres­kedő, Ottlakán György vendéglői iparra és Zlehovszki János teher­autó fuvarozó iparra. Telepengedélyt kapott a Vegy­ipari és Gyógynövény Keresk. Rt. Ligeti-szőlők 3. sz. alá keményitő­csirizdextrin mosózsirgyártó te­lepre. Tartózkodási engedély megadá­sát javasolta özv. Buday László­né külföldi állampolgár részére. A lovashajdui állásra a pályá­zók közül vitéz László Jánost vá­lasztotta meg. Épitési engedélyt kapott Krifkó György. Suhajda János, Marik Andrásné. Telekdarabolási engedély ka­pott Vraukó Jánosné. í Ezenkívül számos a hétfői köz­gyűlés tárgysorozatába felvett ügy nyert előkészítést.

Next

/
Thumbnails
Contents