Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-19 / 64. szám

2 BÉKÉSKEGTEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1926 március 1 9 7. törzsvagyon gyarapítására, a vállalat nagyobbitására, a kölcsönök törlesztésére fordított összegeket ; 8. a részvények után felszámított kamatokat; 9. azokat az összegeket, amelyekkel a vállalat a törvényben megengedett mértéknél alacsonyabban értékelte árukészletét vagy értékpapírjait. Nem szabad azonban hozzáadni az adóalaphoz a nyugdíj- vagy segélyalapba helyezett összegeket, az értéktartalékra fordított összegeket, a kétes vagy behajthatatlan követeléseket, az előző évről áthozott nyereséget és a megadóztatott tartalékból felhasznált összegeket. A társulati adó összegéhez községi pótadók (Budapesten 60, vidéken 50 százalék), kereskedelmi és ipari illeték és útadó járul. Uj terv a lakásés üzlet felszabadítás elodázására Budapestről jelentik : A lakások és üzlethelyiségek kötött forgalmának megszüntetésére kitűzött törvényes határidők veszedelmesen közelednek s ez a bérlők összes szervezeteit egységes megmozdulásra bírta a szabad fölmondás ellen. Az érdekeltek Budapest összes nemzetgyűlési képviselőit akciójuk élére állították és a főváros is exponálja magát a lakók és üzletbérlők mellett. Ez az egységes fellépés ugy kormánykörökben, mint a felszabadítást régóta sürgető építőipari körökben azt a belátást eredményezte, hogy a felszabadítás helyett valami uj megoldást kellene keresni. Az építőipari testületek nemrég azt a megoldást ajánlották a népjóléti miniszter figyelmébe, hogy a lakások és üzlethelyiségek forgalmának szabaddátétele helyett emeljék a béreket fokozatosan 1917 es alapbér 100 százalékára 1927 augusztus 1-ére. Ezalatt az állam és a főváros szüntesse be a saját építkezést és az erre fordított milliárdokat fordítsa a magánépitkezés támogatására. A bérek 50 százalékon túlmenő valorizálása már 60—70 százaléknál azt eredményezi, hogy a beiföldi és külföldi magántőke egyaránt lukrativnak fogja találni az építkezést és a vslorizálás tempójával egyenes arányban fog emelkedni a magánépitkezés tevékenysége is. A közönség pedig inkább vesz magára ujabb bérterheket, semhogy a felszabadítás bizonytalan következményeit vállalja, tudva azt, hogy a lakástermelés nem teremtette meg a felszabadítás előfeltételeit. Ami a most lezárt építési hitelakciónak a magánépitkezés fellendítésére gyakorolható hatását illeti, épitészkörökből azt az információt kaptuk, hogy a kormány 16 év alatt amortizálandó 8 százalékos épitőkölcsönét reális épitő nem veheti igénybe. Az állam a saját építkezéseinél megállapította, hogy a befektetett tőke legfeljebb 3 százalékos jövedelmezőséget biztosit és ha a lakbérek további emelésével számolunk is, a 8 százalékos kamat túlságosan magas ahhoz, hogy a magántőkének reális kamatozást biztosithasson. Hogy mégis oly nagy volt a tolongás e kölcsön igénybevételénél a feltűnően rövidre szabott idő alatt, az csak a mai pénzviszonyokkal magyarázható. Az állami kölcsönnél sokkal reálisabb dollárajánlatok vannak a budapesti pénzpiacon a külföld részéről, ahonnan építkezési célokra 30—35 évi amortizációra kínálnak 9 százalékos dollárkölcsö nőket azzal a kikö'téssel, hogy a 9 százalék lefelé is változhat a mindenkori hitelviszonyok szerint Az ötmillió aranykoronás építési kölcsönnél sokkal többet vár az építőipar tavaszra a saját rezsiben folytatott tatarozások számára biztosított adókedvezményektől. A gyula—sarkadi utat átadták az egyszerű forgalomnak A rendes forgalom csak 5—6 hét múlva indulhat meg Az árviz okozta károk helyreállításának gondja súlyos fejtörést okoz az illetékes hatóságoknak, amelyek minden lehetőt elkövetnek, hogy a pusztítás nyomait eltüntessék. Alegborzasztóbb pusztulás képét a gyulai járásban természetesen a gyula-sarkadi meglehetősen erős forgalmú törvényhatósági ut mutatja, melyet egyes részeiben még alapjaiban is elmosott az ár. A helyreállítás előkészületeit ellenőrzendő dr. Kovacsics Dezső kormánybiztos főispán és dr. Daimel Sándor alispán tegnapelőtt kint jártak a helyszínen. A helyszíni szemle során megállapították, hogy az ut valamiképen való rendbehozatalát célzó hatalmas munka mór annyira előrehalpat, hogy a gyula remete-sarkadi utat ideiglenesen a mai nappal ét lehet adni az egyszerű forgalomnak és miután az éilamépiiészeti hivatal épített két fahidat, mely az ut átvágásokat hidalja át, a kocsi forgalom is megindulhat. A kocsi pálya ideiglenes kijavitásáhozszükséges és az útra szállított 50 köbméter kavics kevésnek bizonyult és még hasonló mennyiség szükséges a szükségszerű rendbehozatalhoz. Az ut azonban csak ideiglenesen lesz kijavítva, mert arra hengert még nem lehet ráereszteni, olyan puha álázott a talaj. Az ut teljes rendbehozatala 1 milliárdnál jóval többe fog kerülni. Személy-, vagy különösen teherautó ezen az útszakaszon 5—6 héten belül semmi körülmények között sem mehet el. Az árviz okozta károk csak most kezdenek a maguk borzalmassagaban mutatkozni. A remetei iskola csaknem teljesen tönkrement és óriási károkat okozott a viz a szeretetházban, mely még ma is vízben van részben. A gyulai határban körülbelül még 500 hold terület van viz alatt. Ezek azonban mélyebb fekvésű helyek, honnan a viz mechanikai uton való kiszivattyuzása folyamatban van, azonban félő, hogy ezeken a helyeken az idén már semmit sem lehet termelni. A közigazgatási bizottság a vasúti közlekedés javítását sürgeti Gyula minden községgel rendes összeköttetést kapjon A közigazgatási bizottság mult heti ülésében egy igen fontos tárgyat tárgyalt. A vasúti közlekedés ügye került ugyanis szőnyegre és a bizottság ülésén szinte külün-külön tárgyalták az egyes községeknek a Vasúti menetrend megváltoztatásával kapcsolatos kívánságait. A bizottság el is határozta, hogy ez irányban feliratban keresi meg a MAV üzletvezetőségét. A vasút, közlekedés hiányairól és a kívánságokról a vármegye alispánja már jóval előbb bekérte az összes járósok főszoigabiráinak jelentését. Az átirat azután ezek alapján ment el a MAV illetékes üzletvezetőségéhez. A kívánságok gerince az, hogy ugy állapítsák meg a vasúti menetrendet, hogy a megye székhelye, a megye minden községéből könnyen megközelíthető és egy nap alatt megjárható legyen. Öcsöd rendes időben kapjon vasúti csatlakozást Szarvason. A második és igen fontos kívánság az, hogy a megye minden községéből egy nap alatt meglehessen járni Budapestet. A felirat a vegyes vonatok megszüntetését sürgeti tevább azzal, hogy a harmadrendű vonalakon a személy és teherforgalom együttes lebonyolítása igen nehézkes és mindig az utazó közönség érdekeit sérti, miután az előirt menetidőt sohasem tartják meg és a közönség a legtöbb eselben elkési a csatlakozásokat. Az emiatt keletkező sok kellemetlenséget és bajokat a tervezett gyorskocsi járatokkal kiküszöbölhetőnek tartják. A másik kívánság az, hogy az Orosházáról reggel Gyulára induló vonat Csabán 40 percnél sohase várhasson többet a következetesen késéssel közlekedő oláh gyorsvonatra : ezenkívül állítsanak be még Gyula—Csaba között egy délutáni és egy délelőtti vonatot, Csaba—Budapest között pedig még egy délután induló budapesti vonat is közlekedjen. A vasúti közlekedés megjavítását célzó átirat a megyétől tegnap ment el a MAV-hoz, melynek válaszát kíváncsian várjuk. — Aurora-kör klubhelyisége nyitva naponta 5—8-ig, vasárnap 3—8-ig, Uj Idők, Nyugat, Magyar Művészet, L" illustration Die Kunst, L'art vivant, Deutsche Kunst und Dekoration stb. legújabb számai állnak a tagok rendelkezésére. Hetenként egyszer kamarazeneest, amelynek időpontja a klubhelyiségben van kifüggesztve. A szódavizesüvegeket kivonják a forgalomból A népjóléti miniszter rendelettervezetet készített a kupakos szikvizüvegek használatának eltiltásáról. A tervezet a most használatban lévő ónfejes sziküizüvegeknek a használatból való kivonását rendeli el és nyergesszáru üvegek használatát teszi kötelezővé, olyanokét, amilyenekben most a mesterséges ásványvizeket hozzák forgalomba; A Magyarországi Szikvizgyárosok Országos Szövetségének megbízáséból dr. Földes Árpád ügyvéd beadványt intézett a polgármesterhez, hogy a tervezett rendelettel szemben a kupakos szikvizüvegek mostani használatának szükségességét bizonyítsa. A beadvány szerint a szikvizüvegek mostani alakjának megtartása fontos közegészségügyi érdek, mert ilyen üvegekben idegen folyadékot tartani nem lehet, viszont a kengyelzáros üvegeket mindenféle folyadék tartására használják. Maróhatásu mérgeket is tartanak a kengyelzáros üvegekben és a sósav, az ecetsav, a petróleum nyomai még a legalaposabb kimosás után is megmaradnak az üvegben. wwwwwwwwwwwwww Amerikai párbaj ön csonkítással A békekötés utáni erkölcsi zavarodottsagunkat a frankhamisítás, bűnös börzei spekulációk és egyebeken kivül szörnyű élesen világítja meg egy e.sei, melynek leközlését okulás céljából nem tartjuk hiábavalónak. Az eset leírását szószerint a „Vasvármegye" tegnapelőtti szómából vettük ót s az a következő: „Megdöbbentően borzalmas és bizarr öncsonkításról beszélnek néhány nap óta Szombathelyen. A baleset-, vagy bünkrónikában is egyedülálló eset hőse ez egyik szombathelyi középiskola 19 éves, nyolcadik osztályú tanulója, aki a mult hét egyik napján egy barátja kíséretében megjelent a szombathelyi közkórházban és rögtöni bekötözését kérte. Alig tudott a lábán megállni és halálos sápadt volt az arca. Megvizsgálták és eleinte maguk az orvosok is szinte tanácstalanul álltak a fiu különös esetével szemben, mert a borzalmas eset méltán keltett feltűnést. A kórházban aztán a rogyadozó beteget, akit a vérveszteség már útközben úgyis eléggé legyengített, mindenekelőtt bekötözték, a hozzátartozóit kíméletesen értesítették, akik persze nem tudtak mindaddig semmit a történtekről. A szerencsétlen fiúnak, aki most már több, mint egy hete, hogy a legnagyobb kínok között fekszik a kórház egyik vaságyán, természetesen hamar akadtak látogatói, akik igyekeztek megtudni a borzalmas tett elkövetésének az inditó okait. Ezen szóbeszédek alapjón a borzalmas tett indokául több féle verzió kering.