Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-05 / 52. szám

2 ÍSIMSSBDBÖÍM MMte Békéscsaoa, 1926 március 5 mér kifizették. A békési küldöttség aztán megjelent a földmivelésügyi minisztérium újonnan szervezett földreform osztályában s ott Mucsilmréék jegyzőkönyvbemondták a békési földhözjuttatottaknak a kérvényben föl nem sorolt kívánságait is. 8—10 nap alatt teljesen lefolyik as ár Kimélyítik az átvágásokat Az árviz következtében a két Körös közötti deltába zudult hatalmas víztömeg levezetése utolsó stádiumában van és a hatóságok minden intezkedést megtesznek, hogy a földeket az ártól még a gazdasági munkaidő beköszöntése előtt mentesítsék, nehogy emiatt a földek ez évben kihasználhatók ne legyenek, E célból a vármegye kormánybiztos főispánja tegnapelőtt elrendelte a gyulai határban a sarkadi uton és a vasúti vonalon levő átvágásoknak a terepszintig való kimélyitését, hogy ezzel is gyorsítsák a földeken fekvő kisebb vízmennyiségek lefolyását. Becker Ádám miniszteri tanácsos és Horémusz Pál a folyammérnökség főnöke a napokban kijelentették, hogy az árvizboritotta területről 8—10 napon belül teljesen levonul az ár, kivéve a legmélyebb helyeket és gödröket. Számbajöhető nagyságú területen azonban egy hét múlva nem lesz viz. Státusrendezés Hogyan is szól a régi lafin közmondás ? „Akit az Istenek gyűlölnek, — tanítóvá tesznek" A tanítóság régóta érzi a közmondás találó igazságét s érzi most is, midőn mór egy szebb, jobb, biztatóbb jövő hajnalhasadását várta a státusrendezésben. Hisz a vezető pedagógusok, kulturpolitikusok, — a tanitók magasrangu elöljárói — alkalomadtán mindig hangoztatták s ma is hangoztatják a magyar tanítóság nemes hivatását, kikre a jövő nemzedék tanítása, nevelése van bizva s kik az Isten képére teremtett cseppségből gondolkozó, öntudatos kulturlényt vannak hivatva nevelni s e nemes hivatásukat becsülettel be is töltik, s mikor arról van szó, hogy e nemes, de nehéz munkát honorálják is s legalább a legminimálisabb megélhetést biztosítsák a nemzet eme napszámosainak, jön a várva-várt státusrendezés s tönkrezuz minden jövőbeli szép tervet és reményt. A státusrendezés sok csalódást s keserűséget okozott az államháztartás minden ágazatában működő tisztviselők körében, de legnagyobb csalódást és keserűséget okozott az az elemi iskolai tanítói karban. Mert nem akarunk részletesen kitérni a magyar tanítóságot ért súlyos anyagi veszteségekre, — erról majd más alkalommal emlékezünk meg — de nem hagyhatjuk emliiés nélkül a magyar tani jóság ama tekintélyes részének — a nem állami tanítóknak — vesztesegét, kik részére az a pajányi kis morzsa — mely a stáiusrendezes szerint mult évi julius ho 1 tői kezdve megiiletné őket — még mindig nincs kiutalva. Szeretnők, ha soraink illetékes heíyen megértésre találnának s ne lenne az csak kiáltó szó a pusztában. Szívleljék meg ama köz- j mondásokat: „A munkás méltó az ő bérére" és „Kétszer ad, aki azonnal ad. Sz. As egéss magyar ruhásati ipart fellenditi, ha sikeres less a Budapesti Nemsetkösi Vásár tavassi divatbemutatója A kormánynak vámengedményekkel és egyéb módon kell támogatni a divatbemutatót Hírt adtunk arról, hogy az ápr. 17. és 26-ika között megtartandó budapesti nemzetközi vásár ren dezősége programjába vette a magyar ruházati ipar egységes bemutatását is. Ez a terv azóta konkrét formát öltött és megállapítható, hogy a vezető magyar divatcégek, a női- és férfiszabóktól kezdve a divatcipészekig és fodrásziparig egyaránt, helyesléssel fogadták a reprezentatív bemutató kiállítás tervét. Minden remény megvan tehát arra, hogy a magyar izlés ismét meghódíthassa a tőlünk délre és keletre fekvő országok piacait. KeletEurópában Budapest éppen olyan központja lehet a női- és férfidivatnak, mint nyugaton Párizs, illetve London. Több mint harminc, jelenleg pangó magyar iparág fellendülésére van kilátás, ami nemzetgazdasági szempontból igen fomos lenne. Ehez azonban nem elég, hogy a kiállítás rendezősége és a divatbemutatón résztvevő cégek köves senek el mindent, film, album, külön színházi modelibemutató és egyéb módon divatcikkeink propagandája érdekében, hanem a kormánynak is meg kellene tenni mindent. A mai meglehetősen magas vámok miatt a legtöbb relációban ugyanis versenyképtelenek vagyunk, viszont ha az igazoltan külföldre menő feldolgozott anyagok vámját a kikészitési eljárás alapján elengedné, illetve mérsékelné a magyar kincstár, a magyar izlés térhódításának mi sem állhatná útját. Hásiuri sanyargatások Ha a lakó aztán elveszti a türelmét Mindennapi dolog, hogy a házigazdák különb zo bosszantásokkal igyekeznek kiüldözni lakóikét. Ezek között is azonban a bosszantások elkövetésében azok leleményességét és embeilelenségét illetőleg első helyen áll L. E., kinek apja is pedig kiváló módon tudja sanyargatni a hozzá kényszerült szerencsétlen lakókat. A tegnapi járásbirósági tárgyaláson, mint vádlottak és viszontvádlottak állottak egymással szemben L. E. a háztulajdonos fia és T. F. a lakó. T. F. kereskedő felesége, egy kedves kis asszonyka, mindenkit meggyőző erővel adla elő azt a sok keserüseget, melyet neki házigazdája, de különösen L. E. okozott. A gyűlölködő, magáról megfeledkezett fiatalembernek a legkisebb bűne az volt, hogy az ott lakó úriasszonyokat inzultus képen tegezte, mig aztán az egyik férje el nem látta alaposan a baját. Tett azonban ennél különbeket is ; ha észre vette, hogy a lakók künn vannak az udvaron az illemhelyről szándékosan rendetlen ruházattal jött elő és ruházatát tüntetően előttük hozta rendbe. A mult év szeptemberében T. F. né ruhát akart felvinni a padlásra, azonban a padlásajtó zárva volt. A cselédtől az úriasszony kérte a kulcsot. A cseléd azt válaszolta az uriasszonynak, a fizető lakónak, hogy majd, ha nagyon szépen kéri odaadja. Miután T. F. né a padláskulcsot ismételt felszólításra sem kapta meg, fogott egy baltát és a p dlásajio lakatját iefesziielte. Kiugrott azonban L. E. a „zsentlmen" és az uriasszonyt rut szidalmazások közepette megragadta és több lépésre durván ellóditotla, mondván : „Talán lopni akarsz, rabolni nálunk?" S fogta a lakatot es újra rátette a padlásajtóra. T. F.-né sírva ment be az akkor még ott lakó rendőrfelügyelőékhez és ott azí a tanácsot kapta, hogy hivasson rendőrt. Ugy is tett. Ám a házigazda megleste a rendőrt és még mielőtt odaérkezett volna, felnyitotta a padlást, a rendőrt pedig elküldték. L. E, azonban nem elégedett meg eddigi sikereivel, hanem még tovább is zsebredugott kezekkel provokálóan közeledett T. F.-néhez, ki felkapta a baltát és jogos elkeseredésében megfenyegette L. E.-t. hogy, ha hozzá merészelérni, fejbe vágja vele. Este aztán elment az urához az üzletbe és elpanaszolta, hogy milyen megpróbáltatásokon ment keresztül a délután. T. E. nyugodt vérmérsékletű ember, aki házigazdája kíméletlen heccelődésén igyekezett tul tenni magát. Mégis este, mikor üzletzárás után hazament, már ott várták házigazdái és folytatva a délutániakat, L. E. azzal fogadta a belépő T. F.-éket hogy „nézd anyám, ez a gyilkos asszony rádobta a lábtörlőt a virágokra. „ Holott szó sem lehetett erről, mert hiszen T. F.-ék akkor jöttek haza. L. E. tovább folytatta: „Ugy-e lopni akartál?" Erre T. F. is elvesztette türelmét és odament L. E. elé s azt kérdezte tőle, hogy, hogy meri tegezni a feleségét ? L. E.-nek az inába szállt a bátorsága és tagadni • próbálta a dolgot, kiugrott az ajtón és segítségért ordítozott. Majd elszaladt a szomszéd orvoshoz és rosszullétről panaszkodott, mondván, hogy T. F. meg akarta őt ölni. Ezért állottak a biróság előtt, Vitéz Gárdony azonban békességet szerzett köztük mégis, bár T. F.-né nem igen akart az egyezségbe belemenni, mert nem nagyon bizott a biróság előtt szörnyen csendes ifjúban. Nem bánom, beleegyezem — mondotta —, hanem, ha ez továbbra is szemtelenkedni fog és az uram nem fogja elverni — bizonyisten elválok tőle. L. E. nagyvitézen nem sokéig álihatta a pergő tüzet és sietett ellantolni a bíróságról. Hanem mi lesz ezután T. F. ur? Apróságok Vecsey Ferencről Vecsey Ferenc márciusban 12 hangversenyt rendez Magyarországon, ebből kettőt Budapesten és 10-et pedig az ország nagyobb vidéki városaiban. Koncertturnéját teljesen ingyen tartja meg s a jö. vedelmet kikötése és utasítása értelmében az árvízkárosultaknak juttatják. Ez a nobilis gesztus mindennél jobbén mutatja Vecsey Ferencnek, a művésznek igazi lelki arisztokratizmusát, mely mentes minden kicsinyes anyagi kapzsiságtól. De, hogy milyen előkelő gondolkozású, szép és férfias jellem Vecsey, az ember s hogy nemzetközi sikerei mellett is mennyire maradt magyarnak, arról mindenki könnyen meggyőződhet. Öt évvel ezelőtt történt : A milanói Palazzo Conservalorio hatalmas termében még éjfél utón is zúgott a taps, pedig akkor — a szigorú tilalmak idején — Olaszországban is éjjel 12 órakor vo t a záróra, melyet senkinek sem volt szabad túllépni. De Vecsey Ferenc hangversenyezett. Minden egyes szám utón a tapsok orkánja harsant fel és vége nem szakadt az ujrázásnak. Igy nyúlt bele az idő éjfelbe. És Vecsey hiába mulatott mentegetődzve az órára: a hangverseny egész közönsége a dobogókig nyomult előre és ujabb ráadást követelt. Már jóval elmúlt éjfél, amikora Palazzo Conservatorio középkori stilusu, árkádos udvaráról kifelé hömpölygött a tömeg s Vecsey letehette stradiváriusát, hogy a müvészszobában kezet szoríthasson azzal a közel félszáz magyarral, kik áhítatosan hallgatták végig a soktornyú Milanóban honfitársuk csodálatos művészetét. Hangja reszketett, szeme ragyogott, amikor velük beszélt: Istenem, végre magyarokat is láthatok? Két éve nem volt alkalmam magyarokkal együtt lenni 1 Vecsey Ferenc köztudomás szerint Olászországban nősült meg, felesége a legelőkelőbb olasz arisztokrata család tagja, Baldeschi grófnő, ki Vecseyt földkörüli turnéjára is elkísérte. Magyarországi turnéján is vele lesz felesége és annak huga, Baldeschi Virginia kontes s békéscsabai hangversenye is minden bizonnyal olyan sikerrel fog lezajlani, mint a fentebb leirt milanói koncertje. Még sokáig együtt maradt Vecsey az idegenben összejött magyarokkal — s másnap elindult a hajó vele a földgömb túlsó oldalára, hogy ott is elszoruljon soksok ezer szív, amikor megszólal csodálatos hegedűje s a varázsos ujju művész hangversenye után otthon előszedjék a térképét és