Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-03-02 / 49. szám

E«TE§ SZÁM ARA 1O0© MOBONA Bé^scssba, 1926 mtfreins 2 Kedd 53-ik évfolyam, 49-ik mám SHEBTEI POLITIIál NáPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Az Ipartestület évi közgyűlése A lakások felsoabaditásának kérdését levették a napirendről. Kisebb viharokkal hosszan elnyulott a közgyűlés A Dorn Józsefet és Schwézner Károlyt ünneplő díszközgyűlés u;án, amelyet lapunk más helyen ismertetünk, az Ipartestület évi rendes közgyűlését tartotta meg. Horváth Mihály jegyző az elöljáróság évi jelentései terjesztette elő, amelyhez elsőnek Gesmey Soma szólott hozzá. Ugy véli, hogy az iparosság mai rossz hely zete nemcsak az országos válságban, de az iparosság közönyé ben és könnyelmüségeben leli magyarázatét, A nemzetgyűlés nemrégiben foglalkozott az országos vásárok kérdésével és azt határozta, hogy a vásárok hét köznap tertandók. ó azon a velerrenyen van, hogy a vásárokat egyáltalán meg kell szüntetni, minthogy azok ma mér nem időszerük és sokat ártanak a helyi iparnak ugj£_anyagilag, mint erkölcsileg. (Helyesles) Javasolja, hogy ez elöljáróság foglalkozzon a kérdéssel és érintkezésbe lépve az or^zeg nagyobb ipartestületeivel, indítson akciót a vásárok eltörlése érdekében. A kézműves kamara intézményét, amely most van törvényhozási előkészítés alatt, nem tartja helyesnek, mert ez alkalmas éket verni az ipar és kereskedelem közé és csak az iparosság terheit szapoiitja. Nyilas András szükségesnek tartja, hogy az iparosság sajtó organumóban a pénztári jelentés adatai közöltessenek. A vásárok ügyeben óvatosságra int. Itt egy meglévő intézményről van szó, amelyet csak .akkor lehet megszüntetni, ha azt ujakkal, hetivásárokkal, nyilvános árucsarnokkal pótolták. Végül szóváteszi, hogy az ipartestület tagjai a testületenkivül nem mindig szolidárisak az iparossággal. Kovács Mihály elnök összefoglalva a felszólalásokat, maga is ugy véli, hogy a vásárok intézménye csak akkor szüntethető meg, he pótlásukra árucsarnokot állítottak fel. Ez az elöljáróságnak most is állandó törekvése. A kéz-, műves kamarára szükség van, mert a kisiparosságnak nincs érdekképviselete. Ezután a közgyűlés az évi jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Horváth jegyző a mult évi zárszámadást terjesztette elő. A bevétel 130 millió volt, s mintegy 3 millió korona maradt a mult évről. Matulay Ferenc a sok tagdíj hátralékot kifogásolja, s azoknak erélyes behajtásét kéri. A közgyűlés a zárszámadást elfogadta, s a felmentvényt megadta ugyancsak egyhangú elfogadásra talált az 1926 évi költség vetés is. Ezután az indítványok kerültek sorra, elsősorban az elöljáróságé, hogy az ipartestület augusztus 25—22 ig rendezzen iparkiállitáat. Zlehovszky János a kiállításnak az egesz megyére való kiterjesztését kívánja. Hasonló értelemben szólal fel Gdlik János is a legutóbbi kiállítás tapasztalatai alapján. A közgyűlés ilyen értelmű módosítással elfogadja az indítványt, s az előkészületek megtételével az elöljáróságot bízza meg. Nagy vihart keltett az elöljáróságnak az az indítványa, hogy a népjóléti miniszter kéressék fel a lakésoknak a törvényben előirt időben való felszabadításéra. A viharnak elejét veendő Könyves T. Kálmán javasolja, hogy az indítványt vegyék le a napirendről. Francziszky Dániel ennek ellene van, mert szükségesnek tartja, hogy a kérdéssel az iparosság is foglalkozzék. A lakásokat fel kell szabadítani. (Nagy zaj) A miniszter tartsa be a szavát. Nyilas András kér szót, de a nagy zajban alig hallani beszedét. Végh Endre : Kivánok magának legalább 3 lakót I Nyilas : Helytelennek tartja, hogy ezt a kérdést ide hozták, mert ez alkalmas az iparosságot megbontani, Ismerteti a szegedi kamara álláspotját. Zsiros Pál szavazást sürget. Kovács elnöknek nagynehezen sikerül csendet teremteni és az ő kérlelő szavaira azután a közgyűlés nagy többsége az ügyet levenni a napirendről. A tisztviselők fizetésemelés iránti kérelmét a közgyűlés teljesítette. Elfogadták Könyves T. Kálmán indítványát az országos anyagbeszerzési csoport ellen való tiltakozásra. A debreceni ipartestület átirata kapcsán a közgyűlés kívánja a forgalmi adó eltörlését. Pollák Arnold ezt indítványozza, hogy akik tagdíjhátralékban vannak, azok ne gyakorolhassák szavazati jogukat. A közgyűlés igy határoz. Ugyancsak vihart keltett Gesmey Soma és társai indítványa, hogy az ipartestület egész tisztikara egy időben és rövidebb közökben, mint 3 év, ujitassék meg, hogy igy az iparosság véleménye az elöljárósággal szemben érvényre jusson. A kérdésnél egy kis személyes vita is kifejlődött, amelyben Kován Endre, Lilinger István és Nyilas András vettek részt. Végűi is Gesmey indítványát visszavonta. Végül napirenden kivül Matulay Ferenc telte szóvá a vásáron a szűcsöket ért sérelmeket és a vásáron uralkodó nagy rendetlenséget. Ezután áttértek a megüresedett elóljárósági tagságok „betöltésére. Megválasztották; Ügyész : dr. Forray Lajos, Számvevők : Lipták János (Kovács), ifj. Tomka Pál, Kociha Mihály. Rendes előjáróségi tagoknak: Ellmann Adolf, Franciszky Dániel, Hugyec János, Klein Vilmos, Soós István, Suhajda Andrást, Lédig Károlyt, Martincsek Mátyes, Török Jánost, Littman Adolf. Póttagul: Zsiga György. Szikora János, Szabó Károly, Csányi János, Gesmey Soma, Kovács László. Schwézner Károly és Dorn József iparosok ünneplése Aa Ipartestület közgyűlése — sághoz és Csaba (A Közlöny eredeti tudósítása.) | Lélekemelő és impozáns volt az Ipartestület vasárnapi diszgyülése, amelyen a csabai iparosság két régi érdemes tagjának, hosszú munkásságuk elismeréséül átnyújtották a szegedi kereskedelmi és iparkamara díszoklevelét. Adiszközgyülésl, amelyen megjelentek dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Berthóty István polgármester, továbbá a szegedi kereskedelmi és iparkamara, valamint a helyi érdekképviseletek, a Kereskedelmi Csarnok, a Kisgazdaegylet és a Népegylet kiküldöttei, délután fél 4 órakor nyitotta meg Kovács Mihály ipartestületi elnök. Üdvözölte a megjelent vendégeket méltatta az ünnepség jelentőes ségét, amely hivatva van két érA főispán beszéde az iparostársadalmához demes iparosnak, Dorn Józsefnek és Schwézner Károlynak (hosszantartó lelkes éljenzés), akik egész életüket becsületes, kitartó munkában töltötték, az iparosságnak és a város s a megye egész közönségének hódoló elismerését kifejezésre juttatni. Utána dr. Landesberg Jenő, a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkára mondotta el ünnepi beszédét kiemelte, hogy a szegedi kamarának mindenkor törekvése az aradi kamarától a trianoni határ folytán hozzákerült ipartestületeket nem mostoha, de édesanyaként kezelni, hogy az idők jobbrafordulásával megelégedetten válhassanak meg egymástól. Az a két ipa os, akit ma ünnepelnek, követte a latin aranyszabályt: becsületesen élt, senkit nem bántott és mindenkinek megadta magáét. Apponyi szavait idézi arra, miként lehet a hazát ujjáépiteni és visszaszerezni. Munkával. Ez a két iparos ezt cselekedte. Azzal nyújtja át a kamara elismerő oklevelét, hogy a jó Isten áldja meg Csaba két derék iparosát. Ezután dr. Kovacsics Dezső főispán fogott bele beszédébe. Belekapcsolódva az előtte szóló szavaiba, megragadja a pillanatot, hogy egyrészt a csabai iparossághoz, másrészt a megjelent társadalmi egyesületekhez néhány szót intézzen. Az élet hétköznapokból és ünnepnapokból áll, de a mai ünnepnapot nem a pihenésre, hanem a munka megünneplésére használjuk fel, arra, hogy két tisztes polgárt elismerésünkkel és szeretetünkkel övezzünk, akik egész életüket munkában töltöttek. / Schwézner Károllyal kapcsolatban aradi emlékeket idéz fel, melyek őt a jubiiánshoz fűzik. Hogy Schwéznert itt Csabán viszontlátta, az az érzése támadt, hogy a Csonkaország ebben is egyértéket mentett át a múltból. Ez is a lelkek integritását igazolja, mert ami ott mult, az itt jelen. De értékké emelte munkás életét Dorn József is. Ez a becsületben megőszült iparos gyakorlati találmányaival megmutatta, hogy okosat szépet nagyot lehet alkotni az újságok reklámja nélkül, becsületes munkával is. Dorn neve fogalom a gazdasági életben. És a ket iparos ünneplésére most társadalmi külömbség nélkül mindannyian egybejöttek. A főispáni hivatal furcsa mesterség. De ő ma mint ember, mint ennek a megyének a polgára, sőt két községenek elismert polgára (harsány éljenzés) jött el két érdemes polgárt ünnepelni, akiket az Isten sokéig tartson meg, Külömböző igazságok voltak urak két évtizeden keresztül. Voltak mesterségek, amelyeket lebecsültek. Ma a kor külön-külön bírálja el az erkölcsi értékeket. És ha Csabát ebből a szempontból vizsgálja, akkor Csaba iparossága az, amelyben ugy az igazi intellektuális, mint erkölcsi erők meg vannak. Hiszi, hogy nemcsak ünnepléskor, de más sorsdöntő pillanatban is együtt lesznek s ebből a város egyetemére áldás fog fakadni. Vármegyéje atyjának érzi magát és szive egész melegével jött ide. Azt kívánja, hogy azok, akik ma beérkezettek, legyenek jó vezetők, értessék meg, hogy érdemes dolgozni és neveljenek derék generációt. Harsány, percekig tartó éljenzés ünnepelte a főispán megkapó szavait. Utána dr. Berthóty István polgármester a városi tanács és a város közönségének elismerését é& szeretetét, Drienyovszky Pál a kis-