Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-27 / 47. szám

Békéscsaba, 1926 február 25 Csütörtök 53-ik évfolyam, 45-ik t ii m POLITIKAI NáPILáP t A ri rwyrr ri rrlyvyv ww vwwwwww Előflsetóui dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. Sgy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : « Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Hegymegi Kiss Pál felolvasta a kisebbségi véleményt Gaál Gaszton súlyos vádja Dénes István ellen — Nem az elltnzefe idézte elő a cseh demarsot Budapest, febr. 26. A nemzet­gyűlés mai ülését 11 óra előtt nyilotia meg Szcitovszky Béla el­nök. Az elnöki bejelenlések utón Dréhr Imre, a pénzügyi és igaz­ságügyi bizotlség előadója beter­jeszti a magánalkalmazottak nyug­díj valorizaciójóról szóló javaslat .tárgyában a bizottság jelentését. Gaál Gaszton napirendelőtl szó­vá teszi Dénes István ügyét, aki a nemzeigyülés egyik tisztisztvi­selőjétől hamis adatok alapján bizonyítványt kért és kapott, ame­lyet azután a vi lamostársaság megtévesztésére használt fel. Ez az eljárás a képviselő etikával össze nem egyeztethető és magá­val vonja a mandátum megsem­misitéset, mert senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy az ilyen képviselővel tanácskozzék. Kéri az elnököt, hogy az ügyet tegye ót az ügyészséghez. Az ügy körül Rassay Károly. Scitovszky Béla, Kareffiáth Jenő szólalnak fel, majd felszólal Dé­nes István is heves jelenetek kö­zött. Végül is az elnöklést átvett Huszár Károly alelnök kijelenti, hogy személyes kérdésben több felszólalásra nem fog engedélyt adni, amikor az egész Európát érdeklő fontos ügyek tárgyalása van napirenden. (Általános he­lyeslés.) Ezután Hegymegi Kiss Pál ter­jesztette elő a frankügyben a kisebbségi véleményt. Rámutatott a bizottság megalakulásának kö­rülményeire. Követeli, hogy a kor­mány ennek az ügynek minden konzekvenciáját vonja le. Minden irányban érvényesíteni kell az igazságot. Elismeri, hogy a többség nem a frankhamisitókat védi, hanem a hatalmon levőket. A történelem azonban mégis az el­lenzéknek fog igazat adni, mert a frankhamisítás nem volt és nem is lehet nemzeti érdek. Urbanovics Kálmán: Ezt nem is mondta senki I Hegymegi: Nyiltan le kell szá­molni a kalandor politikával és annak a rendszernek, amely ezt a helyzetet megteremtette kotród nia kell innen. (Zej és ellentmon­dás a kormánypárton.) Lendvai István: Hát mi lesz azokkal, akik Trianont teremtették meg. Hegymegi: A politikai felelős­ség először is Bethlen István grófot terheli. Szabóky Jenő: Éljen Bethlen István gróf. (Lelkes éljenzés és taps a kormánypárton.) Esztergályos: Mondjon le.. Szijj : Csak ezt szeretnék Önök 1 Esztergályos: Jobb volna, ha simának az urak. Szijj: Sirtunk eleget, amikor maguk voltak uralmon. Hegymegi Kiss Pál ezután a frankbizottság munkájáról szólva azt mondja, hogy a miniszterelnök megtévesztette a bizottságot, mert a szokolhamisitási ügygyei kap­csolatosan olyan nyilatkozatot tett, mintha az ellenzéki indítvány lett volna az előidézője a csehszlo­vák kormány demarsának. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy a bizottság január 25 én kezdte meg működését, a demars pedig már január 8 ón idebent volt. A tanuk a kormányra nézve súlyo­san terhelő vallomást tettek. Pesthy Pál: Nem tettek. Hegymegi: Az ellenzéki indít­ványokat a többség elvetette és sok tanú kihallgatását mellőzték. Mellőzték Baross Gábor kihall­gatását, akinek szintén volt sze­repe ez ügyben. Zsirkay János: Azt maga is tudja, hogy ez nem igaz. Hegymegi: Nádossy* Kurtz és Gerő nem jelentek meg a bizott­ság előtt holott mint köztisztvi­selőknek kötelességük lett volna megjelenni. A frankhamisitók nagy része megélhetesi tehetőséget akart biztosítani, Windischgrátz a ha­misítást arra akaita felhasználni, hogy a politikai porondon magá­nak újból helyet biztosítson. Kamarák az országos anyagbeszerzési csoport ellen Szombaton fogadja Walkó a küldöttséget Budapest, febr. 26. Ismeretes, hogy az egész ország ipari és kereskedelmi érdekeltsége, főleg azonban a vidéki ipar és keres­kedelem igen nagy aggodalom­mal fogadta az állami anyag­beszerzési központ feléltitásónak a tervét, melyet néhány hónap előtt az Országos Takarékossági Bizottság röpített világgá. A külömböző érdekképviseletek rámutattak arra, hogy ennek a központi szervnek a fölállítása egy­általán nincs a közgazdasági élet érdekében, mert a szomorú em­lékű háborús központok vissza térését jelentené. Rámutattak azon­ban az érdekképviseletek arra is, hogy ez a központi szerv, amel­lett, hogy az állami szükségletek olcsóbb ellátását nem biztosítaná, körülbelül egy értelmű volna a vidéki érdekeltségnek az állami szállításokból való kikapcsolá­sával. Az állami anyagbeszerzési köz­pont ellen megindult mozgalom tulajdonképen a gazdasági körök szeles retegeinek tiltakozása, ke­vesek favorizálása ellen. A ke­reskedelmi és »ipafkamarák veze­tősegei, amelyekhez szinte nap­ról-napra futnak be tiltakozások az uj központ terve ellen, módot kerestek, hogy tiltakozásukat a kereskedelemügyi miniszter előtt kifejtsék. Megkeresésükre Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter kö­zölte, hogy szombaton délben 12 órakor fogadja a kamarák vezetőit, akik az ügyre vonatkozó állás­pontjukat élőszóban is ki akarják előtte fejteni. Békéscsaba bejelentő himtalt kap Előbb as előkészületeket kell végrehajtani Régóta irtunk már a bejelentő hivatal szükséges voltáról, amikor aztán a mult év folyamán a város felterjesztést intézett a belügy­miniszterhez a bejelentő hivatal engedélyezése céljából. Az akta hosszú pihenő után végre elinté­zést nyert a minisztériumban és tegnap le is érkezett a vármegyé­hez az engedélyezésre vonatkozó miniszteri leirat. A miniszter az engedélyezésről értesiti a várost azzal, hogy a bejelentő hivatal személyzetét az államrendőrség fogja rendelke­zésre állítani, mig az előkészítés költségeit a város tartozik viselni. Utasítja továbbá a várost a belügyminiszter, hogy a bejelentő hivatal 1926 április 1-én kezdje meg működését. Egyről azonban megfeledkezett a miniszter, sőt nem is egyről, hanem többről. Addig ugyanis meg sem lehet kezdeni a hivatal működését, még a népszámlálást meg nem ejtik, mert az igy szer­zett adatok adják a hivatal kar­totékóját, melyet aztán továbbra csak a változások szempontjából állandóan kiigazitnak, A népszám­lálás magejtése pedig nem kis­dolog. Ezen kívül is szükség van a megtelelő kartoték-szekrényekre egy szóval a hivatal megfelelő berendezesére. Végül szükség van a hivatal Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. személyzetére, 4—6 tisztviselőre. A miniszter nem mondja meg, hogy ezek a dolgok vájjon a mű­ködés megkezdése előtt, tehát egy hónap alatt miképen intézhetők el ? Árra, hngy végre elhatáro­zásra jusson a miniszter egy ilyen jelentős fontosságú dologban, hó­napokra, majdnem egy évre volt szüksége, viszont a város a sok­kal több meggondolást és mun­kát igénylő előkészítést egy hónap alatt végezze el. Miután azonban a hivatal már régóta nélkülözött szervezete lesz a városnak, az elöljáróság bizo­nyára el fog követni mindent, hogy az, ha nem is április else­jére, de mindenesetre még ez év­ben megkezdhesse működését. Litider memoranduma a népszövetség előtt Budapest, febr, 26. A Párisban tartózkodó emigráció ujabban Lin­der Bélával gyarapodott. Linder többször tárgyalt Garamival és a tárgyalások eredménye az volt, hogy 3 gépírásos oldal terjedelmű memorandumot terjesztett a nép­szövetség elé, amelyet mint a baranyai menekültek elnöke irt alá. a memorandum, a már tőlük megszokott rágalmakat és táma­dásokat intézi a magyar kormány ellen. Károlyi után Teleki grófot hallgatja ki a rendőrség Budapest, febr, 25. A főkapi­tányságon ma délelőtt hallgatták ki Károlyi Imre grófot. Azon kívül beidézték Teleki Pál grófot és Ernyei Károlyt. JTlegérkezett Berlinből Sctjultze vallomása Budapest, február 26. A Buda­pesten időző francia detektív ma a hamburgi rendőrségtől választ kapott, amely szerint Olchváry Ödönt hamis pénz forgalombaho­zatala és hamis útlevél használata miatt ítélték 4 hónapi fogházra. Olchváryt tehát összbüntetésül ítélték 4 hónapra. Ma kapta meg a francia detek­tív Berlinből Schultze részletes val­lomását és adatokat azonnal a rendőrség rendelkezésére bocsá­totta. Ma kihallgatták a Hazai Taka­rék egyik igazgatóját is, a tűzhely banknak kölcsön adott 150 millió korona ügyében, akinek kihallga­tása alatt éikezett meg Károlyi gróf, akinek kihallgatását a fran­ciák jelenlétében kezdte meg a rendőrség. Ugyancsak megérkezett Teleki Pál gróf is, akinek kihallgatására Károlyi Imre gróf vallomástétele után kerül sor. Telekit azért hall­gatják ki, hogy adott-e ajánló le­velet a Hazai Takarékhoz a tűz­hely bank 340 millió koronája kapcsán.

Next

/
Thumbnails
Contents