Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-20 / 41. szám

Békpsesaba, 1926 febrnár 20 Szombat 53-ik éffolya®, 41-ik ssám POLITIKAI HáPILáP Előfizetést dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. "így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józsel-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. c* Beszámilfjaló-e Pannay? Budapest, febr. 19. A főkapitányságon elhatórozíák, hogy Vannayt Molnárral egyült átszállítják az ügyészség fogházába és nem veszik tekintetben az orvosszakértők véleményét, a törvényszéki orvosszakértő fogja megállapítani, hogy Vannay valóban beszémiíhalatlan-e és csak akkor fognak intézkedni tébolydába való átszállítása iránt. íanger kúriai biró lesz a franktárgyalás elnöke Budapest, február 19. A vádta nács tárgyalásét követően legkésőbb négy hét múlva lesz a frankperének főtárgyalása. Ugy tudják, ügy hogy Langer Jenő kúriai biró fog elnökölni a főtárgyaláson, amelyet egészen az ítélet kihirdetéséig a nyilvánosság jelenlétében fognak lefolytatni. 40 vitézi lelkei oszlanak széf Budapest, febr. 19. Horthy Miklós kormányzó a Vitézi Széknek a miniszterelnök óllal előterjesztett javaslalára most döntött 40 vitézi telek sorséról. A döntés szerint 6 tiszti és 34 legénységi állományú egyén kapott vitézi telket. Ezek közül a legnagyobbat, 150 holdat Csanádi Frigyes nyug. gyalogsági tábornok kapta. Olcsváryl nem a tjamis frank miatt Ítélték el Budapest, február 19. A Berlinben levő francia megbízottak táviratot kapttk, amely szerint 0/csváryt Hamburgban nem a hamis pénz forgalombahozatala hanem hemis útlevél használeta miatt ítélték el négy hónapi fogházra. A hemis pénz ügyében később vonják felelősségre. A franciák most az eltűnt 6000 darab hamis ezer frankos után kutatnak nagy erővel. Gaál Gaszton uccai afférja Budapest, febr. 19. Gaál Gasztonnak kínos afférja volt egy Grossmann nevű kereskedősegéddel, aki csomagokkal akart leszállni a villamosról és ekközben nekiment Gaál Gasztonnak, aki emiatt rászólt. A szóváltás egyre hevesebb lett, niközbe Gaál Gaszton pofonütöáe Grossmant, az pedig visszatárradott. A zajra elősiető rendőr igazoltatta mindkettőjüket és uccei bolrány címén jelentést tett. Peyert még a folyosóról is kitiltották Budapest, febr. 19. Beavatott helyről ugy értesülünk, hogy Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, magaisabb fórumokkal történt megállapodás alapján véglegesen döntött Peyer Károlynak a parlament épületéből való kitiltása, illetve a frankbizottságban való megjelenése tárgyában. Értesülésünk szerint Szcilovszky levélben tudatta Peyerrel, hogy nemcsak a parlamentnek a helyiségéből, hanem a folyosókról is kitiltotta kétszer 15 napra. Értesülésünk szerint a levél további részeben a házelnök hivatalosan kijelentette, hogy a kitiltás a frankbizottságban való részvételt nem érinti és igy Peyer tagja marad a frankbizottságnak és igy annak ülésein résztvehet. Az üzlethelyiségek és műhelyek felszabadítását elhalasztják A lakbérek nagyobb arányú emelésével kárpótolják a háztulajdonosokat — Az üzletek fokozatosan jognak felszabadulni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Meglehetős nagy riadalmat keltett az amúgy is súlyos válsággal küzdő kereskedők és iparosság körében az a hír, amelyet a lapokban illetékes nyilatkozat formájában publikáltak, hogy a miniszter a jelenlegi rendeleten változtatni nem fog vagyis az üzlethelyiségek, műhelyek ez év májusában novemberre felmondhatok lesznek. Annál inkább nagy megütközést keltett a kormánynak ez az állítólagos gyors elhatározása, mert hiszen tudvalevő, hogy a kereske delmi és ipaii érdekképviseletek éles harcot indítottak az üzletek felszabadítása ellen, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi általános pangás idején a felszabadítás az egzisztenciák egész sorának tönkretétele nélkül nem volná keresztülvihető. Ilyen értelmű felterjesztéssel élt a szegedi kereskedelmi és iparkamara is és a kamarához tiltakozását bejelentette a 'csabai Kereskedelmi Csarnok is. Mint most beavatott helyről értesülünk, az üzletek felszabadításáról keltek riasztó hirek nem felelnek meg a valóságnak és a kereskedelemügyi és népjóléti minisztériumok között lefolytatott tárgyalások eredménye gyanánt a Öcsöd elszakadási mozgalmának magyarázata Öcsödi levél a Békésmegyei Közlönyhöz legközelebbi jövőben egy rendelet fog megjelenni, amely az üzletbérek és lakások megkötöttségét további egy évre meghosszabbítja. A rendelet részleteit illetőleg a tárgyalások most abban az irányban mozognak, hogy a felmondások megengedésénél az úgynevezett franciarendszer legyen az irányadó. Eszerint a szabadforgalomra való áttérés fokozatosan történik meg. Először azon üzletek felmondását engedik meg, amelyek aránylag rövid idő óta foglalnak el egy helyiséget, később megengedik a leimondást azoknál, amelyek 10—15 év óta foglalnak el egy üzlethelyiséget és legkésőbb mondhatók fel az olyan helyiségek, amelyek évtizedek óta vannak ugyanazon a hetyen és amelyeknél egzisztenciális kérdés a helyváltoztatás. A francia rendelet, amelyet a tárgyalásinál alapul vettek ezt azzal indokolja, hogy az ilyen üzletek évtizedek alatt már úgyszólván az egész házat amortizálták és igy méltányos, hogy ezek kivételes elbánásban részesüljenek. Az érdekelt kereskedővilág és iparosság most feszült figyelemmel várja, miként fognak az eire vonatkozó tárgyalások eldőlni, Lekötelezően kedves szívességet nyertem — b. lapja f. évi 32. szóméban — amikor legjobb meggyőződésem szerint okjektiv cikkemet közérdekből közölve láltam. A sajtó valódi hivatása szerint tárgyilagosságot tapasztalva, mely nem azt nézi, ki irja, hanem azt: mit ír, kérem soraimnak időnkent helyet juttatni. Kérésem megérdemlésére zálogul adom : nem polemizáló kedv. vezet; nincs törtetni valóm ; történteket regisztrálok; az élet színpadán én csak a nézőtéren vagyok; bizonyos tapasztalatokkal Öcscd község Jásznagykunszolnokvármegyéhez csatlakozása színműben. Tudom, a színmű első felvonása drámailag hatott. Békésvármegyében, hiszen az Öcsöd községi képviselőtestületi jegyzőkönyv még meg se nyerte a szabályszerű jogerősséget; még nem is keiülhetctt a tb. gyűlés elé érdemleges tárgyalásra s már is: „Állj I" kelt szárnyra illetékes belyről. Óh, ha ily gyors lett volna a vármegye a leforgott 40 év alatt Öcsöd élni, haladni vágyó érdekeiben, bizony, bizony nem került volna napirendre újólag az elszakadási vágy. Előrebocsátottam, nem akarok polemizálni, perbe szállani; csak történeteket regisztrálok; tehát nem én gondolom ki; tehát nem akadékoskodás, nem vádolás ; hanem száraz tény : hibámul annyi tudható, miért irom le, ami megtörtént. 40 évnyi időközből a mérleg egyik serpenyője Békésvórmegyéé s benne a szarvasi járásé alárendelt viszonyban; a másik serpenyő Öcsödé, a még alárendeltebb nagyközségé. Öcsöd hullatott és hullat a vármegye serpenyőjébe 40 alatt 2—10 százalék pótadót s viszonzásul hullott ezen időközben, az állami müutból kiágazóan, a lemplomuccán át a Körös hídfőig, mintegy 2 Kilóméteres kó'vesut Öcsöd serpenyőjébe. Abból a 2 kilométeres — mondjuk megyei müutból — a köztől a Körös hídfőig 1 kilóméter olyan, hogy aki azon oda-vissza menni kénytelen, az agyrázkódás gyógyítására előre orvosról gondoskodjék. Ez az első évtől végig, máig megtapasztalható. A Körös hídfőtől lett volna aztán a tiszaföldvéri vasútállomásig Békésmegyére esőleg 1—2, Jásznagykunszolnokmegyére jutólag 7—8 kilóméteres ut kikövezni való, amire, hogy ne siessünk, 20 békeév, 10 kinos, viszontagságos, keresztre feszitett év két vármegyének nem volt elég. Elismerjük, tudjuk, hogy a trianoni évek csak a közös sóhajt, csak a közös jajt növelik mór ma. Ámde 30 év alatt, az emiitett két vármegyének se volt mindig Trianon I ? Ez a történelmi valóság. Hogy miért fáj Öcsöd közönségének ez az említett 9—10 kilométeres kövesut nemléte ? Átlagban, néhány életpéldából: mert 30 év alatt minden mázsa terményen 25 30 ezer koronát vesztett az eladásban ; 50-100-200 ezer koronát méterenként a ruhanemüek beszerzesében, — mai pénzben — a szarvasi járás felé kényszeiitettségében elveszített. Mindez csak egy miniatürkép, az élet összes közszükségleti cikkeinek kimulatása nélkül. A községünket érintő állami müut csak nem irható Békésmegye gondoskodására; ez a müut az, mely a Kunszentmártonnal éiintkezhetéssel előbbeni árakat, építkezési anyagokat; fa, kőszén tüzelőszer beszerzéseket, 10 km, távolság foiytán 10—30%-kaí teszi olcsóbbá, mintha kizárólag Szarvas, kedves járás székhe-