Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám
1926-02-17 / 38. szám
Báfctesba. 1926 február 17 KCmES SZAH AMA Szerda KOROM* 53-ik éfíolyam, 38-ik s?im ME6TEI POLITIKAI NAPILAP y nn ' nr nii m ~ ri iwriY^Tirr>iY>Yvn ri r>v ii ij^iWí¥¥i<¥¥¥irnriniYrir w>YYriniTivr^ * ^^ rYYr^*^^^^^*^*^" Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabás szerint. Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 'így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámnel Az európai gazdasági hegemónia válság Tonelli Sándor dr. előadása a Magyar Közgazdasági Társaságban 1826 február 16-án A világháború óta egy kettős iranyu eltolódás mutatkozik a vilég gazdasági életben. Európa szétmarcangolta önmagát és hitelezőből adóssá vált. Nagy Britania és Hollandia kivételével minden európai állam ez adósok közé került és nettó adósságok összege meghaladja a száz milliárd pengőt. A pénzügyi hatalom súlypontja Európából átköltözött az Atlanti óceán nyugati partjára. Ugyanakkor azonban egy másik eltolódás is kezdődölt, amelynek a közvélemény még kevésbbé ébredt tudatára : a tengerentúli szines országok és koloniák rohamosan nyomulnak előre a gazdasági élet minden területén és egyre jobban függetlenítik magukat az európa amerikai kulturkör kapitalizmusától és indusztrializmusától. Ez a megindult proceszszus mér nemcsak az európai, hanem általában a fehér gazdasági hegemóniát veszélyezteti. A huszadik század következő évtizedeiben egy gazdasági harc fog lejátszódni, amely a színesek gazdasági függetlenségét célozza. Az angol parlament a mult évben Sir Arthur Ballour elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki az angol gazdasági válság okainak felderítésére Az okok, amelyek „mutatis mutandis" az öszszes mdusztrializált államokra alkalmazhatók : a világ megcsökkent vásárló képessége, idegen versenytársak térfoglalása és helyi iparok keletkezése. Különösen erősen tapasztalható az utolsó tényező Kínában, Japánban és Indiában. E tényezők következése a depresszió és a nagy munkanélküliség, amely Angliában másfél millió főre rug. A háború előtt a német-angol ellentét kiegyenlítésének hívei szerettek arra hivatkozni, hogy a két ország nagyfokú indusztríalizálódása nem ok a féltéKenysegre, hiszen kölcsönösen a legjobb vásárlói egymásnak. Elméletileg ez igaz is volt, de csak addig a pontig, mig mindkét índusztrializált országgal szemben harmadiknak szemben állt a nyersanyagokat szállító és készgyártmányokat felvevő elmaradottabb, főleg tengerentúli országok tömege. Ha ezekben megindul a tőkeképzés, iparok keletkeznek, a nyersanyagok és élelmiszerek szolgáltatása megcsökken, megszükül az újkori gazdasági hűbéri rendszer piramisának az alapja. Ma a fehér ember civilizációja és kulturája nagyrészt erre a hűbéri rendszerre és a tengerentúli szines országok kiaknázásán van felepitve. Kulturánk, 'ud mányunk, müvészetünk, színhazunk, sőt szórakozásunk nagyrészt annak a különbségnek az eredménye, amely abban jelentkezik. hogy a fehér ember egykét munkaórájának értékével szerzi meg azt, ami a szines embernek több munkanapjába kerül. A fehér társadalom disz-női mögött, akik kivirágzásai egy tulfinomult életnek, ott lebeg a labradori indián szőrmevadész szuilettje, a kantoni kikötőben selyembálek alatt görnyedő kuli alakja és az indiai fonódák pária munkásának árnyéka. A háború alatt és óta a szines országok nemcsak gazdaságilag erősödlek meg, hanem politikai öntudatuk és akarásuk is megnövekedelt. Nem akarják tovább vállalni a nekik jutott másodrangú szerepet és döngetik a fehér kapitalizmus várának falait. Egy gazdasági felszabadulási folyamat van lejátszódóban, amelynek egy-két évtized múlva valószínűleg a jelenlegi belső zavarain átesett Kirta lesz a középpontja. Ma még a tengerentúlra dolgozó iparok ugy segítenek magukon, hogy ott még nem gyártott cikkek előállítására térnek ét. Időtlenidőkig azonban ezt az átrendezkedést folytatni nem lehet, s ha eljutnak ennek felismeréséig, akkor fog mindenkinek szeme előtt állni teljes nagyságában az európai, helyesebben a fehér gazdasági hegemónia válsága. Vázsonyi ellen merényletet követtek el Vázsonyinak nem történt semmi baja — A merénylőket letartóztatták Budapest, február 16. Ma délben a Teréz-körut 38. sz. ház előtt, ahol Vázsonyi Vilmos irodája van, két fiatalember megtámadta Vázsonyi Vilmost, aki éppen autóba akart szállni. A két fiatalember elébe ugrott, az egyik kezében bot volt, a másiknál valami fényes tárgy, ami egyesek szerint revolver. mások szerint boxer volt. A fiatalemberek egyike szidalmazta Vázsonytt és szemére vetelte, hogy a frankügygyei kapcsolatban a kormányt támadja, majd csupasz öklével Vázsonyi homlokára sújtott. Erre őt Vázsonyi botjával visszaütötte. A járókelők és a soffőr megfékezték a fiatalembert, akit Vázsonyi még néhányszor megütött botjával. Időközben egy másik fiatalember, aki — mint ké! sőbb kiderült — Mo/ndr Ferenc volt, rohant elő a tömegből és revolverrel hadonászva becsmérelte a zsidókat, a tömeg azonban Molnár Ferencet is lefogta, mejd bekísérték őket a VI. kerületi kapitányságra, ahová csakhamar Vázsonyi is követte őket. A Mozsár-uccai rendőrkapitányságon megállapították, hogy Vázsonyi támadója Vannai László gödöllői lakos volt, aki öklével homlokon ütötte Vázsonyit. Társát Molnár Ferencnek hívják, állítólag volt egy harmadik társuk is, akinek neve Szabó János, aki azonban az inzultusban aktiv szerepet nem vitt, amikor a tömeg összeszaladt, észrevétlenül eltávozott. A kihallgatások szerint, revolverrel nem bántották Vázsonyit, csak amikor a tömeg össze szaladt és a támadókra vetették magukat, figyelmeztették a tömeget, hogy revolver van náluk tehát ne bántsák őket. Vázsonyi merénylői a rendőrségen azt vallották, hogy bosszút akartak állni azért, mert Vázsonyi a kormányzó személyét belevonta a frankügybe. Mind a két merénylőnél revolvert találtak. A merényletről Pesthy Pál igazságügyminiszter, amikor véleményét megkérdezték, azt mondotta, hogy rettenetes ostobaság és a politikusok általában elitélik a merényletet. Zürichben a magyar 72 55-ei jegyezíéK. koronái Pakots József a miniszterelnököt tette felelőssé a merényletért Bethlen felháborodással utasította vissza a támadást vissza semmitől, hogy az igazság felderítésén tovább fáradozzon. Mindenért, ami a frankügy fejleményei folytán történik, a miniszterelnök felelős. (Nagy zaj és helyeslés a baloldalon, ellenmondások a kormánypárton.) Bethlen szólásra emelkedik azonban a szélső baloldal hosszantartó zajjal és állandó közbeszólásokkal megakadályozza. Lemondani 1 Kiálltják állandóan. Mjre a kormánypárt és a közép több ízben viharos tapssal tüntetett a miniszterelnök mellett. Bethlen : Ebben a percben még nincs hivatalos tudomásom arról, amit Pakost kejelentelt, ha információi helyesek a legnagyobb megdöbbenéssel és a leghatározottabban elitélem a dolgot. A kormánynak igaza bizonyításának érdekében nincs szüksége ilyen cselekményekre. Becsületemet pedig a baloldali Budapest, febr. 16. A nemzetgyűlés mai ülését 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Kaas Albert, a mentelmi bizottság előadója belerjeszti a bizottság jelentését Fábián Béla ügyében. Ezután Pakots József napirend előtt szólal fel a Vázsonyi elleni merénylet ügyében. Pakots József: Maga az a körülmény, hogy merényletet akartak elkövetni, élénken igazolja azokat a feltevéseket és gyanukörülményeket, amelyekkel el akarték homályosítani a frankügy kivizsgálását. (Zaj és elienmondások a jobboldalon.) Amikor Vázsonyi bejelentette, hogy detektívek figyelik, a belügyminiszter irónikusun tiltakozott ellene. (Nagy zaj és ellenmondások a kormánypárton.) Létai Ernő : Ez felhívás volt. Pakots József: Az ellenzék már akkor élt a gyanúval, hogy a miniszter tendenciózus nyilatkozata nem más, mint felelőtlen elemek felbujtása. A vidéken ügynökök járnak, akik izgatják a társadalmi egyesületeket, Fekete Lajos: Nem kell azokat izgatni I Pakots József: Minél tovább ül a kormány a helyén, annál szomorúbb lesz a vége. A nemzetgyűlés minden tagjának utálattal kell elfordulnia az ilyen merénylettől. Az ellenzék nem retten
