Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-16 / 37. szám

2 MwMwE&YM w&mMm Békéscsaoa, 1926 február 16 ben részesítse az építkező szegényeket. Hrabovszky Mihály az alacsony fekvésű telkekre építkezési terv készítését tartja szükségesnek. Kéri József a kölcsön összeg megállapítását kéri. A polgármester válaszában kitér a helyzet jellemzésére és megállapítja, hogy lakás szempontjából a csonka országban Csabán a legrosszabb a helyzet, melyen segíteni azonban a városnak nem áll módjában, hiszen olyan nagy összegről van szó. Ennélfogva elfogadásra ajánlja a javaslatot Hankó Mihály indítványával kiegészítve, A közgyűlés igy határoz. A hátralevő kisebb fontosságú ügyeket az állandó választmány javaslata értelmében fogadja el a közgyűlés, mely ezekkel aztán véget is ért. A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület évi közgyűlése A megnyitómérleg szerint több mint 13 milliárd korona, illetve 1,050.000 pengő a tiszta vagyon Rendkívüli nagy érdeklődés mellett tartotta meg városunk legrégibb és a vidéki viszonylatban egyik legjelentősebb, erőteljes pénzintézete, a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesület évi rendes közgyűlését, amely egyúttal a miniszteri rendeletnek megfelelően a felértékelést volt hivatva végrehajtani. A közgyűlésen 1,154 000 részvény volt képviselve, ugy hogy a részvényesek zsúfolásig megtöltötték a tanácskozótermet. A közgyűlésen idb. Réthy Béla elnökölt, aki a jegyzőkönyv vezetésére Vas Sándor igazgatót s annak hitelesitésére"dr. Révész Fülöp és Petrovics József részvényeseket kérte fel. Tárgysorozat előtt Róth József vezérigazgató kegyeletes szavakkal emlékezett meg az intézet nagynevű elnökének, Varságh Bélának elhunytáról, akinek neve 53 év során elválaszthatatlanul egybeforrott a takarékegyesület haladásával és felvirágozásával. „Az ő személyével — úgymond Róth vezérigazgató — a közgazdasági életnek igazi nemesveretü, konzervatív egyénisége távozott körünkből, akinek ragyogó erkölcsi felfogására és önzetlenséggel párosult ügybuzgalmóra mindég kegyelettel fogunk visszaemlékezni." A közgyűlés ez elhunyt iránti kegyelete jeléül állva hallgatta végig a vezérigazgató megemlékező szavait s indítványára az intézet felejthetetlen elhunyt elnökének érdemeit jegyzőkönyvbe foglalta. Ezután Róth József vezérigazgató a pénzügyminiszteri rendeletnek megfelelően elkészített felértékelési leltárt és a felértékelt megnyitó mérleget terjesztette elő, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A megnyilómérleg egy millió 50.000 ezer pengő, illetve 13,125.000000 korona tiszta vagyont tüntet fel. Ennek megoszlására nézve elfogadták az igazgatóság és felügyelőbizottság együttes javaslatát, mely szerint az eddig 1,400.000 darab egyenkint 2000 korona névértékű részvény 28 000 drb egyenkint 25 pengő, (vagyis 312.000 K) névértékű részvényre emeltetik fel olyképen, hogy minden 50 darab régi részvény ellenében egy darab uj részvényt adnak. A felértékelés után 700.000 pen gő az alaptőke, 350.000 pengő a tartaléktőke és 100.000 pengő jut nyugdijalapra. Ez koronában kifejezve 14 és fél milliárd, melyet egybevetve a részvények számával egy-egy régi részvény belső értéke körülbelül 10.300 korona. Ezen értékelés a leértékelések figyelembevételével lehetővé teszi, hogy az intézet minden gazdasági válság közepett mindég jelentékeny tarfalékok és látenciák felett rendelkezik. A töredék-részvénveket illetőleg a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogv a részvények öszszevonása és kicserélése, illetve a töredék részvények kiegészítése körü'i intézkndésekef a rendelet határozmánvának meofelelően saját hatáskörében megtehesse és erre hirdetményt fegven közé. Miután a felértékeléssel kapcsolatban szükségessé vált alapszabélymódosifásokat végrehajtották Róth József vezérigazgató előterjesztette az igazgatóság jelentését és a zárszámadásokat az 1925. évről. A kihelyezések a folvó évben is nagvmértékben növekedtek, amit a mérlegi főösszegnek 30 milliárdról 53 milliárdra való emelkedése igazol Ar elmúlt üzletév 1 milliárd 417 millió korona tiszta nyereséggel zárult, amelyből 1 milliárd 120 millió korona jut a részvényeseknek, ugv hogy az intézet minden 2000 K névértékű részvény után 1600 K osztalékot fizet. Miután a közgyűlés mind a jelentést és a zárszámadásokat, mind a felügyelőbizottság jelentését és a nyereség hovafordílása iránti javaslatot elfogadta, a felmentvényt megadta. Több tárgy hiányóban az elnök a közgyűlést bezárta. Zörichben a magyar koronát 72-70 el Jegyezték. 2 millió aranykorona az iparosoknak Budapest, febr. 15. Az állam az Iparosok Országos Központi Szövetkezetétől 2 millió aranykorona névértékű üzletrészt vett ót. Ily módon az Iparos Szövetkezet meglehetősen tekintélyes összeghez jut, amelynek segítségével a kisipar szomorú helyzetén javíthat. Szerszámokat, anyagot, gépeket fog a szövetség a kisiparosok rendelkezésére bocsájtani. Előkészületek az uj „városok kölcsönére" Budapest, febr. 15. A pénzügyminiszter a községek hitelakciójával kapcsolatosan utasítást adott az illetékes ügyosztálynak, hogy végezzen statisztikai adat gyűjtést, a községek beruházási terveiről. A részletes adatok birtokában fogja a miniszter megkezdeni a kölcsön megszerzésére irányuló tárgyalásokat. Az egykori monarchia vasúti kocsiparkjának felosztása A kolozsvári Keleti Újság azt a bukaresti jelentést közli, hogy a párisi jóvátételi bizottság nemrégen tárgyalta Romániának Magyarországgal szemben támasztott keresetét bizonyos vasúti kocsikra vonatkozóan. A jóvátételi bizottság határozata szerint — mondja ez a jelentés — Magyarország záros haláridőn belül 1700 vasúti kocsit köteles Romániának kiszól gáltatni. A Magyar Á'lamvasutak megbízottai néhány nap óta már Bukarestben vannak, ahol tárgyalásokat folytatnak Christodorescu román államvasuti vezérfelügyelővel a kocsik kiszolgáltatásnakmódozataira vonatkozóan. Ezenkívül tárgyalnak a Magyar Államvasutak megbízottai a román Államvasutakkal a Magyarország és Románia közötti forgalomban a vasúti kocsik tranzitálásának kérdéséről is, A tárgyalások előreláthatóan több napig tartanak. Erre a bukaresti hirre vonatkozóan jól értesült helyről a következő felvilágosításokat kaptuk : A volt osztrák magyar monarchia egész kocsiparkjának felosztására nézve már hosszú idő óía folyjak a munkálatok, amelyeket a nagykövetek tanácsának megbízásából egy szakértő bizottság végez. Jól értesült helyen semmit sem tudnak arról, hogy ez a bizottság már meghozta volna döntését és igy arról sincs tud^násuk, hogy Magyarországnak a hirben említett 1700 vasúti kocsit ki kellene szolgálla'nia. A Magyar Államvasutak Bukarestben időző kikü dottei kizárólag vasúti forgalmi kérdésekről tárgyalnak. A Békéscsabai Népegylet közgyűlése A közgyűlés a házvétel mellett foglalt állást Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a békéscsabai Általános Népegylet. A közgyűlésre szép szómmal jelentek meg a tagok. Kraszkó Mihály elnök rövid elnöki megnyitójában kiterjeszkedett arra a sajnálatos körülményre, hogy a Népegylet Rt. építkezései folytén az egyesület mintegy hat hónapig nem működhetett. Ennek tulajdonítja azt a sajnálatos dolgot is, hogy a Népegylet 1370 tagja közül mindössze 232 tag fizette be tagsági diját, mint aho gyan az Botyánszky Mihály pénztári jelentéséből kitűnik. Pollák Arnold a pénztári jelentéshez szólva szükségesnek tartja, hogy a tulajdonképeni 1780 be iratkozott tagból mintegy 800-at törüljenek, mert ezek egyáltalján nem fizették tagsági dijaikat. Már pedig ha a tagok dijaikat be nem fizetik, az Egylet sem képes azo kat a célokat szolgálni, melyekért megalakult. Az egyesület föntartása sok költséggel jár és figyelmezteti a tagokat, hogy jöhetnek olyan idők, amikor a tagok egymásra utalt közösségükkel ered ményesebben működhetnek, mint szélszórtan. Madarász György a pénztári jelentést a jövőben részletezve kívánja előterjeszteni, mert köztudomású, hogy a pénztáros által helyesen kimutatott pénzforgalom nem a tagdijakból keletkezett, hanem a billiárd stb. bevételeiből. A közgyűlés a pénztári jelentést elfogadja és a tisztikarnak a a felmentvényt megadta. Kraszkó Mihály elnök azután rátér a közgyűlés legfontosabb tárgyára a házvételre. Kéri a közgyűlést, hogy e kérdésben foglaljon állást. Vargha E. András ügyesen világítja meg az egész kérdés történetét és a házvétel szükségességét. Az látható, hogy a Népegylet Rt- mint háztulajdonos a legjobb akarattal az eladó házrészt inkább saját egyesületének akarná átengedni, mint a tömegesen jelentkező idegeneknek, Az Egylet eddigi jövedelme is nem a tagdijakból ered, hanem a vezetőség fáradhatatlan munkájából. Ha az Egylet a felajánlott kedvező feltételekkel megveszi a félházat, nyomban tekintélyes jövedelemhez is jut az üzletbérek révén. Sőt, amennyiben az Rt. a féiházat 8 vagon búzáért adná, még a fizetest is elviselhetővé teszi, mert azt két részleiben atlapiíaná meg. De ezenkívül is az Rt. egyik legnagyobb részvénytulajdonosa Pollák Arnold kijelentette, hogy még ezen túlmenően is hosszú haladékot adna a fizetésre, ha természetesen az igazgatóság is hasonló álláspontra helyezkedik. Madarász György röviden szól a kérdéshez és mér előre kijelenti, hogy ő még a részvényenkénti 1 q búzához sem ragaszkodik, lehet az kevetebb is. A lényeg azonban az, hogy a közgyűlés határozzon : szükségesnek tartja e a házvételt s ha igen, hogyan akarja azt fizetni? Azt kell tehát megállapítani, hogy a fél ház mibe kerül és miből fogják azt fizetni, miféle jövedelmekre lehet számítani? Pollák Arnold szerint is a lényeg az, hogy a közgyűlésben van-e hajlandóság a vetelre ? Az Rt. minden körülmények között az Egyesületet részesiti előnyben. Hogy az Rt. a vételárból mennyit engedhet, azt a közgyűlés előtt nem igen lehet megmondani, mert az a részvényesektől függ. Ő addig nem is akar a vevőkkel tárgyalni, mig a Népegy:et Világosan nem nyilatkozik elhatározása felől. Az Ri-nek leghőbb vágya, hogy a házrész ne idegen kézre jusson, hanem az a Nepegyletnek szolgáljon otthonául. Indítványozza, hogy az uj vezetőség bizassék meg a vétel előkészítésével. Madarász György azt indítványozza, hogy a közgyűlés módosítsa Pollák indítványát olyformán, hogy már most küldjön ki arra egy bizottságot. Kraszkó Mihály elnök fölteszi az indítványt szavazásra s ezt a közgyűlés egyhangúlag elfogadva kiküldi a következő bizottságot: Darabos András, Csiernyik Mátyás, Mokos György, Békési Mátyás, Gyebrovszky Pál, Lipták Mihály és Kován Pál. Kraszkó elnök azután felfüggeszti az ülést és kitűzi a választásokat azzal, hogy a választások eredményét délután 3 órakor teszik közhírré.