Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-14 / 36. szám

Békéscsaba, 1926 febmsr 14 Vasárra 53-ik évíölyam, 36-ife mr POLÍTIKII H1PILSP Előflsetóal dijak Helyben és vidékre postán kiildve: negyed­évre 75.000 kor. Egy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. 7¥z igazi honvédelem Teljes mértékben egyetértünk a miniszterrel és helyeseljük megállapítását, hogy Magyar­ország mai elnyomott és alá­rendelt helyzetében a közok­tatásügyi tárca igazában hon­védelmi tárca. A népmüvelés és a közműveltség emelése az a bizonyos békés, csendes, de legerőteljesebb és legnemesebb eszköz, amellyel a nemzet fen­maradását, jogainak végső ér­vényesítését biztosítani és a rajtunk elkövetett igazságtalan­ságot nemcsak ellensúlyozni, de legvégül leküzdeni is lehet. Éppen azért súlyos adóter­heink mellett is a legnagyobb örömmel vállaljuk azokat a ki­dásokat, amelyeket iskolák épi­tésere és a nép legszélesebb rétegeinek intenzív müvelésére előirányoztak. 3500 uj tante­rem és 1700 uj tanitCi lakás mindmegannyi védőbábíyája a magyarsagnak, nemzeti kultú­ránknak és igy nemzeti létünk­nek. Innét kell kiindulni annak a nagy átalakító és megtermé­kenyítő munkának, amely az egész magyar népet a közmű­veltség egyetemes beleplántá­lásávai öntudatos nemzeti életre, erejének egyesítésére, céljainak és feladatának világos megisme­résére bírja. De amikor a gondolat nem­zeti fontossága által át vagyunk hatva áldozatkészségtől, nem bírjuk eltitkolni megdöbbené­sünket a tény felett, amelyet a kultusztárca költségvetésének előadója tárt fel, hogy mint­egy 250 uradalom van az or­szágban, amely ki akar bújni iskolaépitési kötelezettsége alól. Tisztelet a nagy kivételnek, de vájjon a föld boldog nagybir­tokosai megfeledkeznének arról, ami ezen a téren történik, ha nem az egyetemes nemzeti szempontokat tekintjük, első­sorban az ő érdeküket szol­gálja. Talán „a népet nem kell felvilágosítani" maradi és vég­zetes elvén állanak, megfeled­kezve arról, hogy éppen né­pünk kulturális elhagyatottsága és a borzalmas együgyűség volt az oka nagy részben annak, hogy játékszerévé vált és játék­szere minden odadobott jelszó­nak és hangzatos, félrebeszé­deknek? Vagy a rideg és rö­vidlátó önzés, a kapzsi fukar­Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János ság vezeti azokat a nagytekin­télyű, mert nagybugyellárisu urakat, akiknek áldozatkészsé­gét, sőt érdeklődését is majd­nem minden társadalmi és kul­turális megmozdulásunknál szo­morúan nélkülözzük ? Nagyon helyesen jelenti ki a miniszter, hogy igazi honvédelmünknek ezekkel az elszomoritó dezer­torjaival szemben teljes mér­tékben érvényesíteni fogja a törvény szigorát. Népoktatásunk lendületes új­jáépítésekor két dologról azon­ban nem szabad megfeledkezni. Arról, hogy az oktatáshoz nem­csak higiénikus és felszerelt tantermek, de kellően dotált, anyagilag megelégedett, tehát nehéz hivatásukat teljes mér­tékben teljesíteni tudó tanitók is kellenek. A tanítói fizetés méltányos rendezése nélkül a Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel szép elgondolás nem marad egyéb irott malasztnál. De szükséges az iskola meg­reformálása pedagógiai szem­pontból is, inkább kevesebbet, de alaposan, a gyermek necsak tananyagot, de a tanulás és önművelés szeretetét is kapja meg az iskolában. Akik érte­nek a gyermekhez, megállapít­hatják, hogy az elemi iskola heti 24—30 órás tanterve túl­zott pszichikai és fizikai köve­telményeket állit a serdülő em­berbimbó elé. Necsak tanult, de egészséges gyermekek ke­rüljenek ki az iskolából, nem unott és kimerült, de vidám és munkárakész tanulósereg. Ne­csak az elme, de a test is erő­síttessék. Már pedig ugy hisz­szük, hogy ezen a téren ugyan­csak szükség volna egy kis megreformálásra. Nádosyék nem jelentek meg a bizottság előtt Budapest, február 13. Nádosyék­nak az a megalariása, hogy meg­tagadták a parlamenti bizottság előtti megjelenést, ujabb bonyo­dalmakat okozott. Az ellenzéknek egyértelműen az a felfogása, hogy Pesthy Pál igazságügyminiszternek keil számot adni a bizottság előtt Nádosyék magatartásarój. mert a megáilapodas szerint a letartózta­tottak kihallgatása iránt a parla­menti bizottság az igazságügymi­niszter utján intézkedik. A parlamenti bizottság mai ülé­A viilamosmüvek elmúlt esztendeje A csabai áramdíjak a vidéki városok között a legolcsóbbak Az óriási beruházásokat a közönség megterhelése nélkül eszközölték — Az igazgató évi jelentése sén mindenekelőtt ezzel a kér­déssel fognak foglalkozni. Az el­lenzek a nemzelgyülesen is szó­váteszi Nádosy és társainak ezt a magatartását. Az ügyészség állás­pontja szerint Nódosyékkal szem­ben kényszer alkalmazása hiva­talos hataiomrral való visszaélés lett volna. A bizottság most az igazságügyminisztert újból felkéri a vádlottak elővezetésére, azon­ban nem valószínű, hogy ha meg is jelennek, vailani is fognak. (A Közlöny eredeii tudósítása.) Mostanában módunkban volt több intézmény, testület, vállalat évi jelentését meghallgatni és tanul­mányozni. Ezek között az egyik legérdekesebb a Városi Villamos­müvek igazgatójának, Nigrinyi Já­nosnak évi jelentése. Az évi jelenlés az 1925. évi fejlődést nemcsak, hogy szembe­állítja igen ügyesen és szemlélte­tően az előző évek teljesítményei­vel, hanem teljesen kimerítő ké­pet ad a múltról és igazán biz­tató képet ad a jövőről is. Joggal vezeti be jelentését Nig­rinyi azzal, hogy az elmúlt év a telep fejlődésében egy uj korsza­kot nyitott a turbinás gép besze­relésével. Mindnyájan emlékezhe­tünk még a régi gépek fáradt munkateljesítményének eredmé­nyére : pislogó közvilágításainkra. A régi gépek a kezdet követelmé­nyeinek még megfeleltek, de ahogy ez a rohamosan fejiődő város az ő összes követeléseivel elérte az 1925-ös esztendőt a régi gépek már kétségbeesett erőfeszítéssel sem voltak képesek a szükség­letnek megfelelni. A gépek megterhelésének és teljesítőképességének végső ki­használása már annyira juttatta a helyzetet, hogy a legcsekélyebb gépi balesetnei üzemzavar és az áramszolgáiiatás fennakadása el­kerülhetetlenné vált. Ezeken az állapotokon segített aztán az uj gépnek üzembehelye­zése 1925 november 15-én, ami­kor is az áramszolgáltatás szük­ségelt arénya a megterhelést 20— 25 százalékkal emelte. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabái: II. kerület Ferenci Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. A kibővítési munkálatok a kép­viselőtestület határozata alapján két részben történtek, az első a gép berendezés — a turbinásgép — létesítése, mig a második a hoz­závaló kazán beépítése volt. A kettő együttvéve 2.400.000.000 ko­ronába került. A körültekintő vezetés, minden körülménnyel számoló előrelátás tetle lehetővé, hogy ezt az óriási összeget a villamosmüvek saját bevételeiből adhatta, anélkül, hogy akár a város egy fillérrel is hozzá­járult volna vagy akár a fogyasz­tókat terhelte volna meg. Ez persze csak ugy volt lehet­séges, hogy kedvező részletfize­tést kötött ki az igazgatóság s eszerint a turbinát 18, a kazánt 30 hónap alatt kell kifizetnie. A turbinának mór csak egy rész­lete, 130 millió korona, mig a ka­zánnál még mintegy 700 millió hiányzik. Az uj gép a hozzáfűzött remé­nyeket a legteljesebb mértékben, mondhatni 100 százalékban telje­sítette. Az eddigi kis gőznyomás mellett is 20 százalékkal nagyobb teljesitményt ad, anélkül, hogy az összes beömlő szelepet ki kellett /olna nyitni s igy a város nö­vekvő áramszolgáltatása még na­gyon hosszú időre biztosítva van. Az elmúlt esztendő volt a há­ború óta az első, melyben állan­dó megszakítás nélküli üzemet tudott a telep biztosítani, annak ellenére, hogy különösen a moto­rikus fogyasztás óriási emelkedé­dést ért el. A mult év előtti összes évek legnagyobb évi fogyasztása 345 ezer Kw. óra, mig az 1925 ös 500000 Kw. óra volt s előbbit 8280, utóbbit 7800 üzemóra alatt érte el! Az mutatja az áilagos megterhelés óriási mértékű növe­kedését, mely 61 százalékot tesz ki, s ez egyúttal a telep legbe szédesebb ténye és legnagyobb dicsérete. Az uj berendezkedés szüksé­gessé tette egész sorét egyéb át­alakulásoknak is, nevezetesen a mellék műhelyeket, szerelőket stb. uj épületbe kellett elhelyezni, mindezt üzemi fennakadás nélkül eszközölte a körültekintő vezetés. Uj alapokra kellett fektetni a vízszolgáltatást is, mert a Körős szenyes, iszapos vize sok bajnak volt okozója. Ennélfogva uj ku­takat épített az igazgatóság, va­lamint a kondenz viz kielégítésére, uj nagyméretű betoncsatornát ve­zetett a Körösbe. Felszerelt még egy 10 tonnás darut is, mely a hatalmasan fejlődő üzemben nél­külözhetetlen volt, s melynek al­kalmazása rengeteg munka költség megtakeri/ás8al jár. A hatalmas berendezések be­szerelését pedig Nigrinyi János vezetése mellett kizárólag a telep műszaki személyzete végezte, kik közül az igazgatóságnak különö­sen a főgépész és főszerelő vol-

Next

/
Thumbnails
Contents