Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-12 / 34. szám

2 iirtsiim MMMt Békéscsaoa, 1926 február 12 felelő áldozatot hajlandó hozni : mégis csak ez az egyetlen mód mai viszonyaink melleit a fürdő megépítésére. A képviselőtestület tagjainak az tehát a kívánsága, hogy a Fürdő Rt. hozzon áldozatot a részvények megváltási ára körül. A Fürdő Rt. hajlandó áldozato­kat hozni, de van egy kívánsága az intézmény vezetését illetőleg. Sem az egyik, sem a másik fél kívánsága nem teljesíthetetlen. Legalább Í9 mi azt hisszük. A Fürdő Rt. részvényeseit a momentán olcsóbban átadott rész­vényekért bőven fogja kárpótolni a jövő; viszont semmi akadályát nem látjuk annak, hogy a Fürdő Rt. egy igazgatója a városi tiszt­viselők státusában igazgassa a Életbelépett a kényszeregyezség reformja Budapestről jelentik: Az igaz­ságügyminisztériumban elkészült a csődönkivüli kényszeregyezség re­formjáról szóló rendelet és az ér­dekeltségek azt a felvilágosítást kapták, hogy a rendeletet a mi­nisztérium nyilvánosságra hozza és éleibe is lép. Az egész keres­kedelmi és ipari élet feszült ér­deklődéssel várja a reformot, mert a kényszeregyezségek mai elinté­zése ellen rengeteg a kifogás. Az igazságügyminisztérium álta­lában figyelembe vette a gazda­sági élet kívánságait; igy minde­nekelőtt hozzájárul az Országos Hitelvédő Egylet létesítéséhez, amely a kényszeregyezségi ügyek­ben a kereskedők és iparosok számára kötelezővé teszi az elő­zetes magánegyezkedést. Ha a hitelezőknek az a csoport­ja, amely az adóssal szemben fenn­álló követeléseknek 75 százalékét bírja, akkor a bíróság utólagos felülvizsgálat alapján jóváhagy­hatja az egyezséget. létesítendő fürdőt, mert az kétség­telenül szakértelmet igényel A többi része a kérdésnek rész­let, melyeket a lényeg megállapí­tása után könnyen le lehet tár­gyalni. Most csak azt mondja meg a képviselőtestület: Tud-e módot arra, hogy legkésőbb az év vé­gére fürdőt adjon a városnak a Fürdő Rt. nélkül 1 Vagy ha ez nem áll módjában, van-e mód a Fürdő Rt.-vei való megállapadásra ? Jól teszi a képviselőtestület, hogy ha a két kérdés elől nem tér ki, mert ellenkező esetben azt kellene hinnünk, hogy a képviselő­testület nem látja meg, de nem is akarja meglátni ennek a több, mint félszázezres városnak köve­telő higiénikus nyomorúságát. A választókerületek uj beosztási terve Csaba két kerület less Megírtuk már, hogy a belügy­minisztériumtól leérkezett a vár­megyéhez az a tervezet, amely szerint a vármegyei nemzetgyű­lési képviselőválasztási kerülete­ket meg akarják váltóba.ni. A belügyminiszter vonatkozó rende­letét a vármegye alispánja javaslat­tétel céljából kiadta a járási fő­szolgabiráknak. Békéscsaba válaszában tudo­másul veszi, hogy Gerendást el akarják csatolni tőle, mert igy önálló központi választmánya lesz. Tekintettel azonban arra, hogy a csabai válaszlók száma megha­ladja a 15 000 főt, azt kérik, hogy Békéscsaba két választókerületre osztassék. A tervezet érdekes változtatá­sokat helyez kilátásba. Igy a gyulai kerület elveszti Újkígyóst, mely a tótkomlósi kerülethez fog tartozni. Békéscsaba önmaga alkot vá­lasztó kerületet, a békési kerület megmarad, a szeghalmi járásból Köröstarcsát a gyomai kerülethez kívánják csatolni. Szarvas beosz­tása a régi marad. Nagyobb változás a tótkomlósi kerületben lenne, mely átvenné Újkígyóst és Gerendást és elve­szítené Nagyszénást, melyet azután az orosházi választókerület kapna meg, melybe igy Orosháza, Gá­doros, Nagyszénás és Szentetornya tartozna. Az ügy a megyegyülés elé kerül. Felmentett kereskedő Halász Gábor a Próféta ven­déglő volt bérlője hitelezési csa­lásért feljelentette Pongrác Pál csabai kereskedőt. Pongrácz Pál mint köztudomásu a mult évben kezdődött gazda­sági pangás következtében fizetés­képtelenné vált és kényszeregyez­ségi tárgyalásokat kezdett hitele­zőivel, akikkel aztán ki is egyezett. Reményei azonban az üzleti élet jobbra fordulásén — nem teljesedtek, ugy hogy már az első hónap után csak nehezen tudott kötelezettségeinek megfelelni. Ebben az időben fordult ügy­védjéhez megkérvén őt, hogy irjon hitelezőinek és kérjen tőlük hala­dékot a fizetésre, vagy pedig sze­rezzen neki 30—35 milliós köl­csönt. Az ügyvéd ajánlotta is neki Haiész Gábort, mint olyat, aki elő tudná teremteni a szükséges összeget. Haíasz Gábor hajlandó is volt a kölcsön adósra, s azt Pongrácz édes atyja házára való bekebe­zés kérése mellett Pongrácz ügy­védjének át is adta. Később aztán Halász megtudta, hogy az a ház, melyre ő a köl­csönt bekebeleztette csak fele­részben Pongrácz atyjáé, sőt az a felerész is már megvolt terhelve. A kölcsön megszerzése körül, illetőleg a bekebelezési okirat ki­állításánál Pongrácz Pál nem sze­repelt, hanem édesatyja és bátyja. Amint Pongrácz a pénzt meg­kapta, azonnal felutazott a fővá­rosba, fizetett hitelezőinek és vá­sárolt árut is, mit számlákkal és nyugtákkal igazolt. Minden erőfeszítése azonban hiábavalónak bizonyult, mert üz­letét megmenteni nem tudta és kénytelen volt csődbe menni, ami­nek szerinte egyik legfőbb okozója éppen Halász Gábor volt, azzal, hogy váltóját peresítette. Halász Gábor hasonlóan adta elő a dolgokat azzal a különb­séggel, hogy azt állította, hogy ő Pongráccal tárgyalt a kölcsön ügyében, amit viszont Pongrácz nem ismer el. Azért is tett Pongrácz ellen hitelezési csalásért feljelen­tést, mert szerinte Pongrácznak akkor már nem lett volna szabad kölcsönt sem felvennie, másrészt a biztosítékul felajánlott ingatlan is csak felerészben szolgálhatott fedezetül. A bíróság a tanúkihallgatások­után meghozta ítéletét, melyben Pongrácz Pált a hitelezési csalás­vádja alól felmentette. Indokolásában kimondotta, hogy nem Iát semmiféle olyan körül­ményt fennforogni, amely alkalmas lenne annak bizonyítására, hogy Pongrácz Pál ravasz fondorlattal igyekezett volna Halászt megté­veszteni. Tudott dolog volt kény­szeregyezsége is. Azért pedig nem lehet felelősségre vonni Pongrá­czot. hogy Halász elfelejtett meg­győződést szerezni az ingatlan te­lekkönyvi állapota felől. Mindezen okoknál fogva a bíró­ság nem látván a bűnösségre sem­miféle okot fennforogni, Pongrácz­Pált felmentette. Halász Gábor felebbezett. Fiume contra Próféta Pincérek éjjeli harca as Andrássy-vton Nagy murit rendeztek a tél egy éjszakáján a Fiume és Próféta­pincérei, aminek azonban ádáz csata lett a vége, pofonokkal, ku­pán verésekkel es a végén ma i büntetéssel. A jelzett éjszakán a Fiume két pincére Pillér Gyula és Odor La­jos bementek a Korona büffébe. Amikor belépnek az ajtón, ott látják Tóth Lajost a Próféta fő­pincérét és Urbán Ferencet a Pró­féta pincérét, akit még a Fiúmé­ból „Tacsi gyereknek" becéztek s» Odor Lajos hangos örömmel kiv­áltott Urbán felé: Ni, itt a Tacsi gyerek. Csakhogy Urbán nem nagyon örült a becézésnek és alaposan lehordta a két vig cimborát, ugy,, hogy azok aztán egy szeparéban ^ foglaltak helyet s megittak 20 kis., üveg sört. Azalatt azonban Tóth és Urbán sem töltötték tétlenül az időt, mi­nek következtében Urbán ugy el­ázott, hogy az aránylag józan Tóthnak ugy kellett kicipelnie a büfféből, amikor haza fele indultak. Alig mentek azonban egy pár házzal arrébb, észrevették, hogy valaki szalad utánuk. Még fel sem eszméltek s máris egy hatalmas­nyakleves repítette le Urbán ka­lapját. Származott pedig Odor La­jostól, akivel aztán Tóth Lajos elegyedett szóváltásba egyedül,, miután Urbán kalapját megtalálva,, jobbnak látta ellantolni. A szó­váltásnak végül is nyakleves lett a vége, melyet ezúttal Tóth adott és Odor kapott, de ugy, hogy utána meg is hempergett az árokban. Ekkorra azonban odaért már Pil­lér és Lotz Péter, a Korona pin­cére is. Ez utóbbi szét akarta a verekedőket választani, miután azonban látta, hogy nem megy, otthagyta a csatateret. A csata hevében Tóth vitézül Öcsöd elszakadási mozgalma a közigazgatási bizottságban A vármegye nem egyesik bele Öcsöd elszakadásába Békésvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését — a főispán távollétében — dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatt tar­totta meg hétfőn. Az alispáni je­lentéshez elsőnek Haviár Gyula szólalt fel, akinek inditvanyóra a bizottság az egészsége helyreállí­tása céljából délvidéken tartóz­kodó főispánt táviratilag üdvözölte, jobbulást, teljes gyógyulást kíván­va. — Haviár ezután Öcsöd köz­ség ismeretes elszakadási moz­galmát tette szóvá. A felszól 8lásra dr. Daimel Sán­dor alispán azonnal kimeiitő vá­laszt adott és kijelentette, hogy amikor Öcsöd elszakadási moz­galma tudomására jutott azonnal felhívta a község főjegyzőjét és a szervasi járás főszolgabiráját azzal hogy ebben az ügyben tegyenek részletes jelentést azzal, hogy melyek az ügy előzményei, okai és melyek azok a kívánságok, melyeket a község lakossága tá­masztott, mert a jogos panaszokat orvosolni és a teljesíthető kíván­ságokat honorálni akarja, ameny­nyiben azokat a viszonyok meg­engedik. A kiváláshoz, igy a megye te­rületéneK megcsonkításához sem­mi körülmények közölt sem járul hozzá és semmi körülmények kö­zött sem járulnák hozzá Öcsöd elszakadásához. Öcsöd nehéz helyzetét elismerik, azonban Öcsöd­nél még sokkal nehezebb hely­zetben levő községek is vannak a megyében. Az alispán jelen­tését a bizottság megnyugvással vette tudomásul. i

Next

/
Thumbnails
Contents