Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-05 / 3. szám

2 MK®SMEGIEI IÖE0M Békéscsaba 1926 január 5 Békéscsaba születési és halálozási statisztikája 1914—1925-ig Örvendetesen javuló az irányzat kisebb a békebelinél s a születések és halálozások közötti többi let örvendetesen megközelíti a békebeli legjobb számot. Remélhető, hogy a közgazdasági viszonyok fokozatos javulá sával két év múlva talán a születések száma is el fogja érni a békebelit. Tehát 12 évre van szükség, hogy a háború okozta közvetett és közvetlen emberveszteség pótol tassék. A sok szempontból érdekes és tanulságos stalisztikát itt hozzuk: Érdekes adatokat szereztünk meg a békésesabei anyakönyvi hivatalban a város utolsó 10 esztendejének természetes szaporodására vonatkozóan. Szembe állítva egymással a születések és halálozások számait, megdöbbentő egyrészt a háborús számok egymáshoz való viszonya, másrészt örvendetes és a város nagyszerű emberanyagénak életerejet jellemzi a háboiu utáni számok aktivitása. Az 1914 előtti 10 év statisztikája inkább stagnációt mulat 1460 kőiül mozgó születési, 330 házassági és 1025 körüli halálozási számaival. A háború aztán szörnyen lerontotia ez állandósult szapoiodási folyamatot. A legkegyetlenebb esztendőben, 1918-ban 544el többen haltak meg, mint ahányan születtek. Innen kezdve hatalmas ugrás mutatkozik a házasságok számánál, 150-el felülmúlva a leg jobb békebeli házassági számot. A születések száma ennek ellenére még mindig alatta áil a bekebeli közepesnek, viszont a halálozás is lényegesen kedvezően W bo -C0 in UJ VI N m KJ •0 3 S-g a M 3 .SL N « .S > •w C/i -as X "3 K ől , tfí =3 1914 1507 212 910 2629 249 1915 938 123 1015 2076 77 1916 801 114 944 1859 - 143 1917 711 140 1C62 1913 - 351 1918 681 237 1225 2143 -544 1919 1046 591 832 2469 214 1920 1095 517 818 2430 277 1921 1262 552 944 2758 318 1922 1164 387 920 2471 244 1923 1097 386 741 2224 356 1924 1L45 374 751 2170 294 1925 1116 434 658 2198 448 Adományok az árvízkárosultak részére A városi Népjóléti Hivatalnál az árvízkárosultak részére a következő adományok folytak be: Rethy Béla 2 kenyér, 4 kg. szalonna, Krmecki Lajos 10 kg. kenyér, Szalay Gyula 6 liter zsir, 10 kg. disznóhús, 6 drb kolbász, 5 hurka, Weitheim János 5 kg. bab, 1 kenyér, Áchim F, András 10 kg, kenyér, 6 iiler tej, Ágocs Arzén 5 liter bab, IV2 kg. zsir, dr. Szeberényi Zs. Lajos 5 kg. zsir, IVa kg. szalonna, 10 kg. liszt, 1 liter méz, fél kg. szappan, 5 liter lencse, 5 liter bab, Nagy Lajos P/2 kg. szalonna, 1 fazék káposzta, 3 kg. zsir, Lacó Mihály 12 kg. hus, Izsák Ferenc 6 drb nyul, Gerő Lajos 25 kg. szalonna, Facsinay Dezső 3 kg. lencse, 3 kg. bab, 4'5 kg. borsó. 2 drb oldalas, Schwarlz Gizella 2 kenyér, Kiiment János 105 kg. burgonya, Lőrincy Lászlóné 1 kenyér, 3 kg. szalonna, Schwaitz Dezső 2 kg. szalonna, 6 kg. kenyér, 1 kg. zsir, 3 liter tej, Perei Gábor fel malac, 1 kosár krumpli és hagyma, Stark testvérek 1 kosár bab, 1 kosár krumpli, Beck Miksa 1 doboz pogácsa, Kun József 8 kg. tehenturó, Meder János 470 kg. tepertő, Fekete Sándor 25 kg. fehér bab, Ádám Pái 10 kg. kenyér, Kállay Jánosné (szabó) 6 kg. zsir, Uhrin Mátyás 1 kenyér, 1 kolbász, szalonna, 1 drb. kalács, krumpli és bab, Városfejlesztő Rt 50 kg. vereshagyma, (Folyt, köv.) Egy fázisos forgalmiadó Budapest, január 4. A hűsnél, lisztnél és tüzelőanyagoknál behozzák januárban az egy fázisos forgalmiadót. A pénzügyminiszter az apropriációs törvényjavaslatai nagy adómérséklést jelentett be. Az uj költségvetést február első napjaiban a nemzetgyűlés elé ter jesztik. Erdélyben is enijtjült a tjelyzet Bukarest, január 4. Erdélyben az elöntött területekről a viz kezd eltakarodni. Több helyen azonban még mindig egész falvak állanak viz alatt. Az áiviz különösen Marostorda, Tordaaranyos, Alsófehér, Hunyad, Szilágy és Biharmegyékben okozott tetemes károkat. Nagy pusztulás érte Toida városát, amely azon a ponton volt, hogy elsőrendű ipari központtá nőjje ki magát. A katonák mindenütt önfeláldozással vetlék ki részüket a mentési munkálatokból. Sok helyen e vasúti vonal teljesen elpusztult. A viz 9 hidat ragadott el, Súlyos rongálások estek az arad—nagyváradi és arad—tövisi vonalakon. Tövis vidékén hatalmas területek vannak viz alati. A viz magassága a 3 métert is eléri. Tt porosz munkanélküliek zavargása Qerlin, jan. 4. Pósenban a mult éjszaka a munkanélküliek nagy tüntetést rendeztek, ami zavargássá fajult. Az üzleti negyedben sok fosztogatás történt, több mint 100 üzlet ablakát beverték. A rendőrség csak hosszas harculán tudta a rendet helyreálliiani. 15 rendőr megsebesült. Végül is katonaságot kellett igénybevenni és a katonaság segítségévei több mint 100 tüntetőt letartóztattak. Katonai szerződés Csehország és Románia között Prága, január 4. Massaryk csehországi köztársasági elnök és Ferdinánd román kiráiy eléírták azt az okmányt, amely a két állam kölcsönös fegyveres támogatására tarialmaz megáliepodások&t. Mire vigyázzon a kereskedő és iparos az évvégi mérleg elkészítésénél ? Az esztendő végén az általános kereseti adó rendelkezései szerint a kereskedők és iparosok mérleget kötelesek készíteni. Ennek a mérlegnek az elkészítése során már figyelembe kell venni mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket különösen az általános kereseti adóía vonatkozólag érvényben levő rendelkezések tartalmaznak. így mindenekelőtt kimondja a rendelet azt, hogy az árukészletek a megnyitó mérlegben beszerzési árakon értékelendők. Beszerzési ár alatt azokat az árakat kell érteni, amelyeken a kereskedő az 1925. esztendőben készleteit beszerezte. Az adószámla a veszteség-nyereség számlában részletezetten állítandó be, ugy hogy az egyenes adókra befizetett összegek a forgalmi adóktól és az illetékektől elkülönítve állíttassanak be, mert az egyenes adók az adóköteles nyereségből nem vonhatok le, a forgalmi adó azonban igen. A még be nem fizetett adók ugyancsak nem vonhatók le az edó alapjából, tehát azokat tartalékolni csupán adókötelesen lehet. Az értékpapírok, valuták, devizák valamint a külföldi pénzegységben fennálló követelések az 1925 dtc. 31-iki középkurzuson áilitendók be a mérlegbe. Behajthatatlan követelésként csak azokat a követeléseket szabad leiini, amelyeknek behajthatatlan voltát ez adezó tényleg igazolni tudja. Beiendezési és felszerelési tárgyai után az edózó értékcsökkenési tartalékot létesíthet, amely ipari céiokra szolgáló épületeknél 2 °/o, berendezési tárgyaknál pedig a használat természetétől függően 5—10% lehet. wwwwwwwwwwvwwww A vendég kiveri a gazdát. Könnyű testisértéssel vádoltan állott a csabai járásbíróság előtt K. János csabai gazda. Közismerten erőszakos, hirtelen haragú ember. Emiatt a természete miatt támadt közte és sógornője között a harag, mely végeredményben okozója volt egy magénlak és könnyű testisértési vétségnek. K. János felesége és nővére közös tulajdonban birtokolnak egy házat, olyanformán azonban, hogy K. Jánosék félházát közös beleegyezéssel lakónak adták ki, miután K. Jánosék sopronyi tanyájukon laknak. Hosszú ideig, ha K. Jánosék bejöttek Csabára, a sógorasszonynél szálltak meg. Valami csekélységért ezenban K. János — mert ez ná! 1 könnyen megy — összekapó' iógornőjével, aki kiedta az utjr' K. Jér.os ugy gondolt segíteni a dolgok ilyetén fordulatán, hogy amikor legközelebb bejött Csabára, előhordta a házban elrak'ározott bútorait és scgoinője egyik szobájából kicipelvén a bútorokat, saját bútorait rakta bele és annak rendje-módja szerint — beköltözött. Sógornője és leánya tiltakoztak az erőszakos beköltözés ellen, de a rabiátus emberrel nem bírtak s hogy szabaduljanak tőle, bejelentették a rendőrségnek. A rendőrség azután utasította is K. Jánost, hegy a lakást üritse ki, mert az ottlakáshoz joga nincs. K. János azonban nemcsak hogy ellenszegült, hanem még vasvillát is ragadott s addig hadonászott, míg egy pár ablako! is betört. Végül is a rendőrök lefogták és bekísérték s bezárva tartották, mig könnyen lázadó vére lehiggadt. A rendőrségről azzal bocsájtották el, hogy azonnal üritse ki a lakást, mert különben erővel fogják kilakoltatni. K. János dult-fult mérgében. Amint hazaért, éppen az udvaron találta sógornője leányát, aki fát hasogatott. Rátámadt és minden áron üi ügyet keresett a perpatvarkodásra. A leány nem sokat adott rá és bement lakásukra. K. János utánna, folyton szitkozódva, a konyhában felkapott egy seprűnyelet és a szegény leányi alaposan elverte. A leány feljelentésére a mérgesen védekező K. Jánost a bíróság könnyű testisértésért elítélte két heti fogházra, 100000 K pénzbüntetésre és az összes perköltségek megfizetésére. Ez az itélet jogerős, K. János azonban ezzel még nem szabadult mérges természetének következményeitől, mert ettől az ügytől függetlenül folyik ellene eljárás magánlaksértés vétsége miatt is. Az óvatos atyafi Beódalog az atyafi az ügyvédhez és igy szól: — Fiskális ur, adjik tanácsot

r mitévő legyek, mert hát a szomszédom az én földembe vetette a kukoricáját és most az elvetett mag árát követeli. — Ne fizessen egy fillért sem. Magának nyert pere van — felel az ügyvéd. Minek vetette a maga földjébe. Ugy — dörmög az atyafi— akkor rendben vóna a dolog fiskális ur, mer' hát a maga bérese vetette az én földembe a kukoricát — Jól sikerült az Általanos Munkásdalárda hangversenye és gyűjtése. Az Á talános Munkásdalárda volt az első, niely az árvízkárosultak segilségére sietelt és a mai nehéz viszonyok közölt sikerüllnek mondható gyűjtésében minden tagja a Munkácsy-cserkészek segédkezésével igyekezett enyhileni a szegény menekültek nyomoiuságát. Nem volt egyetlen szórakozó hely sem, amelyet meg ne adóztaltak volna a nemes cél érdekében s velóságos hősiességgel teljesítették fáradtságos syüjtő expedíciójukat.