Békésmegyei közlöny, 1926 (53. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-01-31 / 25. szám

ettYES S2KAM ARA JL' KOROM Bákesesaba, 1928 január 31 Vasárnap 53-ik évfolyam, 25-ik szám BEKESMEETEI POLITIKAI HáPILáP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. így hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel Telefonszám: 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferenci Józseí-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Épül Csaba város A Főtéren sétálva a csabai polgár jóleső örömmel látja azt a serény munkát, amellyel az uj postapalota alapjait lefekte­tik. És a türelmetlenül siettető szemek előtt már ott emelke­dik az őszre elkészítendő, egy­szerű arányaiban is impozáns épület, amely modern felszere­lésével hivatva lesz végre za­vartalanul kielégíteni megduz­zadt gazdasági életünk foko­zódó igényeit. Örömmel számoltunk be arról, hogy immár a járásbíró­ság uj, monumentális épülete is megvalósul. Az uj leány­középiskola építésének állami hozzájárulására ugyan időben még bizonytalan, de elvben kö­telező igéret van birtokunkban s amellett a város részéről olyan összeg, amely az épités megkezdését már is lehetővé és indokolttá tenné. Legokosabb is volna ehhez minél előbb hozzáfogni s egy folyamatban levő fait accompli biztosítaná legjobban a sürgős állami tá­mogatást. Hisszük, hogy mig az el­múlt esztendő inkább az elő­készítés munkáját jelentette, ez az év már a megvalósulások szakát vezeti be. Az uj kézépületek bizonyos mértékben hivatva vannak a város forgalmának egészséges és valóban városias decentra­lizálását is elősegíteni. A pos­tapalota az Apponyi ucca tor­kolatánál, a járásbíróságnak en­nek folytatásaképen a Körösön való felépítése uj irányt szab a mindennapi forgalom jelentős részének annál is inkább, mert hiszen törvényhatósággá való átalakulásunkkal kapcsolatban (amit a városnak nem lehet eléggé energikusan sürgetni!) a főispáni lakás és hivatal is a mostan üresen álló Apponyi uccai városi telekre van elgon­dolva. A postaépülettől az uj járásbíróságig megelevenedő út­vonal szervesen fogja bekap­csolni az eddigi exklusiv és élettelen u. n. tisztviselő-negye­det és maga után fogja vonni a Körös-csatorna mindkét part­jának megfelelő kiépítését. És amikor a jövő távlatát már igy közeli valóságokban látjuk, amikor gazdasági és szellemi kulturánk erőteljes bi­zonyítékait szolgáltatja minden ujabb huszonnégyóra, joggal fog el bennünket az aggoda­lom és a döbbenet, hogy mi lesz a közegészségünkre és a városias fejlődésünkre annyira elengedhetetlen közfürdővel ? Békéscsabának, a falunak, volt fürdője és Békéscsabának, a városnak, nincs egyetlen alkal­matossága, ahol a szegény em­ber az élet piszkától és az ide­került idegen az ut porától és sarától megtisztuljon. Mindenki érzi a szükségét, a képviselő­testület a lehetőség keretében már pénzt is szavazott meg rá, de a fürdő ügye sajnos még egyetlen komoly lépéssel sem hetnők eredménynek, hogy most már fürdőbizottságunk is van s a szükkörü bizottság munká­jával a fürdő ügye egyelőre el­került a legközvetlenebbül ér­dekelt nagy nyilvánosság elől. Mert sok érdekelt és nem ér­dekelt van ebben a kérdésben, de a fürdő léte vagy nem léte mégis elsősorban ennek a vá­rosnak lakosságát és lakossá­gának egészségét érinti legköz­vetlenebbül. És ennek a lakos­ságnak már mindegy, ilyen megoldás vagy olyan megol­dás, csak fürdő legyen belőle és ne terv maradjon. Abban mindenki egyetért, hogy leg­ideálisabb volna a Gellértfür­dőt vagy legalább is a szegedi jutott közelebb a megvalósu- városi fürdőt idetelepíteni. De láshoz. Hacsak azt nem nevez- I az is bizonyos, hogy a jelen­legi helyzetnél, a szép tervez­getéseknél és kevésbé épületes vitáknál a Francsek bácsi néhai kőmedencéje is hasonlíthatat­lanul többet ért. Amivel csak arra akarunk rámutatni, hogy a bizottság és a képviselőtestület munkájánál ebben az égetően praktikus kérdésben első le­gyen a praktikus szempont és a realitás, az, hogy mi valósit­ható meg, de azonnal, vagy legalább is hamarosan. Mi is szeretnénk monumentális fürdő­palotát a többi épülő vagy épülni készülő palota mellé, semhogy azonban a lelkiisme­retesebbjének még továbbra is Gyulára meg Orosházára kell­jen szaladgálni megtisztálkodni, egyszerű, szerény, de valóságos fürdővel is megelégednénk. A HÍV óriási építkezésekbe kezd juliusban Magyarország legmodernebb pályaudvara lesz a csabai Csaba belforgalmának hatalmas átalakulása (A Közlöny eredeti tudósítása.) 1926. Ennél az esztendőnél Csa­ba eddigi történetében alig talá­lunk kulturális fejlődés szempont­jából fontosabb esztendőt. Ebben az évben épül föl a pos­tapalota ; megkezdik, sőt fel is épí­tik még ebben az évben a járás­bíróság palotáját és a gyönyörű leányliceumot; átépítik a hidakat; minden bizonnyal kibővítik a vá­góhidat ; egész tömegét az utak­nak és járdáknak épitik meg. Mindezekhez azonban, sőt gaz­dasági szempontból mindezek fölé járul a MAV hatalmas építkezése és modern berendezéseinek léte­sítése. "A csabai MAV osztálymérnök­ségre leérkeztek a csabai pálya­udvar és indóház nagyszerűen kidolgozott tervei, melyeknek alap­ján már 1926. julius elsején meg is kezdik a hatalmas építkezése­ket. A MÁV központi műszaki osz­tályának tervei alapján már befe­jezéshez közeledik a MÁV fütő­házi telepe, melynek legérdeke­sebb objektumai a hatalmas fél­köralaku 24 nyilásu fűtőház és a szintén már befejezéshez közeledő óriási forditókorong. A fűtőházhoz épül a Teudloff-Ditlrich rendszerű szénszerelő. A fűtőház közelében már elké­szült a víztorony alapozása, mely­nek vasszerelésével is egy két hó­napon belül elkészül a Lipták­gyár. A víztorony egyik érdekessége lesz Csabának, mert nemcsak, hogy a legmodernebb — az úgy­nevezett Incze-féle tervek alapján készült, hanem emellett 500 köb­méter viz befogadására alkalmas óriási medencéje van. Ez a három berendezés már részben készen is van és mind a három valóban elsőrangú alkotás. A 22 méter széles vasbetonból épült fordító korongon egy ember képes egy góliát mozdonyt szer­kocsival együtt a legkisebb erő­feszítés nélkül megfordítani. Julius elsején kezdik építeni az indóházat, mely a tervek szerint mintegy 150 méter hosszú két­emeletes épület lesz és magában foglalja a teljesen modern váró­termeket, hivatalokat, lakásokat és vendéglőt. Az épület lényegében hasonló lesz a győrihez, de annál sokkal nagyobb és modernebb, úgynevezett alóljáróval és sziget­perronokkal. Az egész pályatest alatt alagutszerüen épül ki az alóljáró, honnan lépcsőkön lehet felmenni a szigetperronokra. let lesz, azt elképzelhetjük, ha megmondjuk, hogy a jelenlegi emeletes raktárépülettől a postáig fog. terjedni. Érdekes lesz maga az építke­zés is. Ugyanis az egész építke­zés alatt természetesen a vasuti­forgalom is zavartalanul folyik tovább, mert az uj épület a régi előtt fog felépülni, ugy hogy a régi és az uj épületek között mindössze 2 méteres sikátor lesz az utas közlekedésre mindaddig, mig az uj épület fel nem épül és a régit le nem hordják. Ezzel az építménnyel egyidőben a Vasúti vendéglővel szemben a két uj MÁV épület között még ez évben felépül a monumentális osztálymérnökségi palota. Ezzel kapcsolatban természe­tesen teljesen átalakul a pálya­udvar is. Az eddigi 17 vágány­párhoz 7-et építenek ugy, hogy a pályaudvar a Ludvig-uccáig fog terjedni és két központi váltóállító torony is fel fog épülni, felesle­gessé tevén a kézi kezelést, De az eddigi berendezések is teljesen átcsoportosittatnak. A ra­kodók az Andrássy-ut felől kike­rülnek az Ihász- és Tinódy uccák tájára, a pályafenntartási irodák, A gyönyörű épület főbejáratába ! műhelyek, raktárak viszont a csa­fog mintegy beletorkolni az A bai oldalra a Szabolcs-uccat drássy ut. Hogy milyen óriási épu- részre.

Next

/
Thumbnails
Contents