Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-23 / 240. szám

ECrYKS 8ZAM ALBA ÍOOO MOBONA Békéscsaba, 1925 október 23 Péntek 52

:ik évfolyam, 240-ik szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — Sgy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Harmincezer magyar Gyözö és legyőzött államok legfőbb igyekvése az, hogy népesedésüket a lehetőséghez képest növeljéK. Németország a sokgyerekes anyákat úgyszólván eltartja, Angolország királyi jutalmakkal kecsegteti azokat a családokat, amelyeknek négynél több gyermekük van, Franciaország pedig háborús veszteségét ugy igyekszik pótolni, hogy uj honosítási törvényjavaslatot visz a parlament elé, melynek célja megakadályozni az ország veszedelmes elnéptelenedését. A készülő törvényjavaslattal kapcsolatosan Charles Lambert, a Rhöne-kerület képviselője kimutatást készített a Franciaországban élő idegenekről. Ebben van egy szám, amely bennünket nagyon érdekel. Lambert ugyanis a legnagyobb valószínűség alapján megállapítja statisztikájában, hogy a Franciaországban élő 80.700 magyar honos közül 4—5 éven ifoelül harmincezer magyar fogja az uj honosítási törvény alapján a francia honosságot kérni. Lambert siet mindjárt leszögezni azt is, hogy Franciaországnak „,a magyarok meghonosodása nyereség lesz, mert ez a keleti nép igen tehetséges, szorgalmas, müveit és józan életű". Jól esik, letagadhatatlanul jól esik hallani ezt a dicséretet egy olyan nemzet politikusának szájából, amelyik a gyűlölködés kaján vicsoritásával nézett velünk farkasszemet nem is olyan régen. Jól esik tudni, hogy azok a magyar férfiak és nők, akiket a kenyértelenség, a nyomorúság : a gazdasági krizis, kiűzött ebből az országból, tul a határokon, francia földön is becsületet szereznek a magyar névnek. Mégis, ezt a jóérzést keservesen lerontja az a tény, hogy harmincezer magyar, akit olyan örömmel kebelez a maga tulajdonába Lambert ur, elveszett a ini számunkra. Harmincezer magyar elszakítja azt a gyökérszálat, amely idekötötte őket hozzánk. A régi, boldog, nagy Magyarország sem engedhette volna meg magának azt a luxust, hogy harmincezer embert elveszítsen. Fokozottabban csapás ez tehát a mai Csonkaországnak, ahol szükség volna minden karra, amely elég erős ahhoz, hogy egy téglát elbírjon az épités munkájában. A megvérzett, fölbolygatott magyar ugar nem pihent még el, nem ad még nyugodalmas talajt azoknak, akik boldogulásukat itt keresik. Pedig legfőbb ideje volna már a gazdasági viszonyok rendezésével, feljavításával megakadályozni azt az áradatot, amely a magyar ugarról kifelé sodorja az embertömegeket. A nyomor elrémítő számokban kergeti a Duna fenekére, pisztolycső elé azokat, akik a holnapban sem tudnak mást látni, mint a régi, megunt nyomorúság folytatását. Öngyilkosság, kivándorlás 1 Rettentő ragály ez, amely mohóbban szedi áldozatait, mint a kolera. És nincs mentő orvos, aki a rém pusztító robogását elcsendesítenél A magyar városok és falvak valamennyiét bejárja a lovas, amelynek nyomán hosszú sorban indulnak az uj népvándorlás szerencsétlenjei a határ felé. „A szorgalmas, müveit és józan Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. keleti nép" számára szívesen nyitja meg kapuit Franciaország. Kedveskedik nekik uj honosítási törvényével, mely szerint a 10 év helyett 3 évi franciaországi tartózkodást fog megkívánni tőlük, mint honosítási előfeltételt. Azonhan még ezt az időt is elengedik, ha francia nőt vesz feleségül. A honosítási költséget 1330 frankról 100 frankra csökkentik. Tul mindezen persze munkát is talál odakinn a kivándorló. Jó lenne valahogy ellensúlyozni idehaza a külföldi sok előnyt. Csendesen halad a törvényalkotás Budapest, okt. 22. A nemzetgyűlés mai ülését negyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Bála elnök. Szeder Ferenc a közegészségügyi intézmény felállításáról szóló törvényjavaslatot elfogadja. Az a 245.000 dollár, amelyet a Rockefeller alapítvány juttatott a közegészségügyi intézmény felállításához, nem kis összeg, ő azonban a költségvetésben is megtalálta volna a módot arra, hogy közegészségügyi célokra nagyobb összeget fordítson. A betegségek nagy elterjedésének okát a mai szociális és társadalmi viszonyokban látja. Mivel több szónok nem volt. az elnök bezárta a vitát. Vass József népjóléti miniszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. Reméli, hogy a nemzetgyűlést nemsokára foglalkoztathatja az egészségügyi reformmal kapcsolatos törvényjavalafokkal. Visszaulasitja Esztergályos Jánosnak azt az állítását, hogy semmi sem történt az egészségügyek terén. Ismerteti azokat az áldozatokat, amelyeket az ország a leromlott kórházak helyreállítása érdekében hozott. A kórházi ápolási dijakkal kapcsolatosan azzal vádolják őt, hogy ő az oka a kórházak lerongyolódásának, mert alacsonyan állapította meg anrak, idején az ápolási dijakat. Ezt a beállítást visszautasítja. Köszönetet mond a vita során felvetett számos gondolatért, amelyeket ha ma nem is tud megvalósítani a pénzügyi nehézségek miatt, idővel igyekszik megoldani. A Ház egyhangúan elfogadja a törvényjavaslatot általánosságban. A részletes tárgyalás során a cimnél élénk vita támadt, mert Ruppert Rezső és Rainprecht Antal azt kívánják, hogy töröljék a „királyi" szót. Vass József felszólalása után az eredeti szöveget fogadják el. A Ház a következő szakaszokat vita nélkül elfogadja. Ezután a Nemzeti Bank létesítéséről, szabadalmáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat tárgyalására térnek át, amit a Ház vita nélkül elfogad. MacDonald a kisebbségek elnyomásáról Bécs, október 22- MacDonald a Neue Freie Presse munkatársával folytatott beszélgetésében nyilatkozott a kisebbségi problémáról. Kijelentette. hogy ha tartós békét akarunk elérni, nem elégedhetünk me? a békére irányuló munkálatok eddigi eredményeivel. A kisebb, de rendkívül nagyfontosságú problémák egész sorénak megoldására kell irányítani figyelmünket. Arra kell törekedni, hogy ezek elintéződjenek. Olyan problémára gondolok, mint amilyen a nemzetiségi kisebbség kérdése, amely Európa nagy részében egyre sürgősebb megoldást igényel. Mig ezek a kényes kérdések nem jutnak kielégítő megoldáshoz, addig szó sem lehet tartós és biztos békéről. A kisebbségi probléma megoldása egyike a legsürgősebb szükségességnek, amelyet valamennyi népnek osztatlan figyelemmel kell kisérnie. Bethlen fiát tisztázták Eskiitt vádjai alól Budapest, október 22. A büntetőtörvényszék a mult pénteken kezdte meg annak a rágalmazási pernek tárgyalását, amelyet Bethlen '. István sérelmére követett el Strém László egy, a Népszavában irott cikkében. Akkor a biróság elrendelte a berendelt tanuk kihallgatását és ezt ma foganatosította a Töreky-tanács. Először Bethlent hallgatták ki, aki kijelentette, hogy teljesen légbőlkapott dolog az, hogy ő a rendőrségen Esküttel fia érdekében tárgyalt. Nem is tudott arról, hogy a fia kiviteli engedélyek ügyében járt a földmivelésügyi minisztériumban. Mikor bejelentették neki, hogy Esküit csak ugy hajlandó vallani, ha a miniszterelnök és a földmivelésügyi miniszter jelen vannak, felment a rendőrségre, mivel közügyről volt szó és közérdek volt az, hogy kiderüljön. Hogy egy más pártállásu miniszter is jelen legyen, megkérte Vass Józsefet, hogy jöjjön el a főkapitányságra. Eskütt, mikor a miniszter a főkapitányságon megjelent, beszélni kezdett és igyekezett közéleti férfiakat is belekeverni. Ekkor emiitette, hogy a miniszterelnök fia is járt nála protezsálni valakit, szó sem lehet azonban arról, hogy ő fia érdekében alkudozott volna Esküttel. Igyekezett a valót kivenni Esküttből, de nem sok sikerrel járt fáradozása. Vass József népjóléti miniszter megerősíti a miniszterelnök szavait, majd Tomcsányi Vilmos Pál volt igazságügyminiszter hasonló értelemben tette meg vallomását. Nádossy Imre országos főkapitány szintén nem tud arról, hogy a miniszterelnök alkudozott volna Esküttel. Hegyi Sándor rendőrtanácsos vallomásában elmondja, hogy ő hallgatta ki Esküttet, azonban, szó sem volt alkudozásról és minden ugy történt, ahogyan az jegyzőkönyvben van. Eskütt előzően olyan nagyhangú kijelentéseket tett, hogy azt hitték, fontos titkokat tud. A kihallgatás során azonban nem mondott semmit. Komán papok elvették a szászvárosi ref. templomot Kolozsvár, okt. 22. A szászvárosi református kollégiumot a közelmúltban a románok elrekvirálták. A kollégiummal kapcsolatos imatermet meghagyták a reformátusoknak, mert a város többbszáz éve8 református templomát bezárták. A református kollégium többi helyiségébe a román gimnázium költözködött be. Most volt a tanév megnyitása, amely alkalommal az imateremben a református presbiterek tartottak éppen ülést. A román iskolaigazgató követelte, hogy nyissák ki az imatermet, mert az iskolaévet istentisztelettel akarják megkezdeni. A reformátusok természetesen erre nem voltak hajlandók, mire a románok óriási zajt csaptak, ugy, hogy az ülést nem lehetett folytatni. — Majd megjelent Domsa esperes és Pakurár gör. keleti lelkész templomi ornátusban, misekönyvvel, ministránsokkal és fütykösökkel. Gergely Ferenc református pap a gör. kel. papok elé lépett