Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-18 / 236. szám

2 RFIKTISWEGYEI KÖZLONI Békéscsaba, 1925 október 14 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! aki ellentéteket vél látni az iparo­sok és a kereskedők között, jólle­het evvel a felfogósával egyedül maradt. A szocialisták egyelőre várnak és közelebbről akarnak a dologba betekinteni. Igy tehát ez az ügy nyilt kérdés maradt s csak az állandó választ­mány ülése fog a felfogásokban bizonyos tisztulást hozni, ahol a külömböző érvek felsorakoznak. Az bizonyos, hogy a kérdés tár­gyalásánál hosszú és élénk vitára van kilátás. Mi hisszük, hogy ha az Ipartestület szerényebb és reális kívánsággal áll elő, ha valami ke­vésbé fontos és kisebb telket fog kérni, ahol a székházat tényleg fel is tudja építeni, a kérés hono­rálásának meg lesz a lehetősége s a székház megvalósulhat, mert annak meg kell valósulnia. Teplánszky Sándor festőművész kiállítása A hódmezővásárhelyi művészek majolikatelepe is résztvesz a kiállításon A csendes elmélyedésre inspi­ráló, szomorkás őszi hangulat epekedő nosztalgiákat kelt ben­nünk, amint Teplánszky Sándor képeit szemléljük. A meghitt, harmonikus kiállítású teremben kedvünk szerint elmerül­hetünk gondolatainkban. Nem ron­tanak elénk brutális színek és a törtető dilettantizmus hajmeresz­tően önkényes elrajzolósai. Min­denütt komoly, elmélyült csend fogad bennünket. Harmóniák, a gyengédségig fölvonult rajzok. Impresszionizmus? Igen, de már nem kísérletezés, a tartalomban szegény felületesség, hanem Ma­net és iskolája közvetlensége, amely ismét hálás áhítattal néz fel a renaissance nagy mestereire. Puritánság, szerény önmegtar­tóztatás nyilatkozik meg Tep­lánszky szepesi tájképein. Még terjedelemben is szerények ezek a festmények, amelyek nemcsak a vidék pillanatnyi, tovatűnő han­gulatát, de a vidék lelkét, örök és változatlan belső lényegét is meg­érzékeltetik. Néhány zöldelő hegy­oldal, fák és sok-sok ég. Sehol sem látni döbbenetes részleteket, tüntető virtuozitással megfestett rendkivüliségeket, de a táj ken­dőzetlenül, derűsen, ünnepi pó­zok nélkül intim, hétköznapi való­ságában mutatkozik be. De a kis képeken is megkap bennünket a monumentélitás, a természet gi­gászi plasztikája, amely kemény sziklamasszákból gyu rta azt az ala­pot, amelyre mosolygósan borul a selymes pázsit. A tónusok össze­hangoláséban Teplánszky oly tö­kéletes, hogy az avatatlanok nem is tudják megérteni, a fejlődésnek milyen nehezen járható, meredek utján kell felkapaszkodni a festő­nek, amig le tud mondani a köny­nyü hatásokról és ilyen harmo­nikus formában mondja el mon­danivalóit. De a szepesi tájak tiszta leve­gőjéből egy varázsütésre Itália azúrkék ege alatt találjuk ma­gunkat. Feltárul előttünk Firenze, az Arno partjain épüli város — palazzóival és a guelf-ghibellin pórtharcok dantei emlékeivel. A komoly renaissance korabeli épitő művészet monumentális alkotásai, a Ponté Vecchio az Arno sejtel­mes vize felett, a Santa Maria Novella belseje áhitatkeltő fél­homályával, olasz uccarészletek, amelyek számot ednak Teplán­szky itáliai utjának dus aratásá­ról. Sötét sziluettek, tündöklő ég! A kontrasztok felsorakoztatása jellemzi festői technika szempont­jából ezeket a szuggesztív erejű képeket. Kevés magyar festő van, aki olyan magával ragadó lirizmussal tudná zengeni a tárgyak, a holt tárgyak poézisét, mint Teplánszky, aki éppen ezert a legjobb interiőr­festők közé tartozik. Interiőrképei nem rideg leltárat adnak, de meg­sejtetik azt a rejtett, titkos értel­met, amely az életteler bútorokat egy misztikus, de szigorú egység­be foglalja. Kár, hogy a kiállítás nem mu­tatja be Teplánszkyt, a portraitis­tát, aki pedig ezen a téren is je­lentőseket alkotott. Igaz, hogy aktjai némileg sejte­tik, hogy Teplánszky az ember­ábrázolás és a kompozíció terén is bizton megállja helyét, azonban ez a kiállítás mégis csak a tájkép­A békéscsabai gőzfürdő tervei Teljesen modern, nagyszabásúnak tervesik a fürdőt — Less kád-, gős- és hidegvisfürdő — Az épitési költségek még 2 és léi milliárdra rúgnak és interíőrfestő bemutatkozásának tekinthető. Annyi bizonyos, hogy az Aurora­kör a kiállítás rendezésével ismét jelentékeny érdemet szerzett. Bé­késcsaba megismerkedhetett Tep­lánszky Sándor művészi törekvé­seivel s ez az ismeretség bizo­nyéra maradandó nyomokat hagy városunk kulturszomjas lakossá­gában. * A Hódmezővásárhelyi Művészek Majolika Telepe majolika cserép­tárgyakkal vesz részt a kiállításon és ez a keramikai gyűjtemény oly megkapó hatású, hogy az hisszük, az első nap szét fogja kapkodni őket városunk mübarót közönsége. Láttunk a kiállított tárgyak között korsókat, virágvázákat, falitálakat, gyertyatartókat, szobrocskákat, ha­mutartókat és mindegyike ezeknek a tárgyaknak oly artisztikus, hogy bármely szalonnak díszére válik. A kiállított tárgyak bár népies díszítéssel vannak dekorálva, mégis finom hatásúak s távolról sem em­lekeztetnek bennünket a divatos „matyó" stilus tarkaságaira. Ezt mindenesetre annak tulajdonítjuk, hogy a telep vezetése jó kezekben ven letéve. A telep mesterei kö­zött látjuk Kallós Ede, Pásztor Já­nos szobrászművészeket, Endre B^la festőművészt és Smurák Jó­zsef építészt, a telep ügyv. igaz­gatóját, aki a telepet a kiállításon személyesen is képviseli. Mint tudjuk, a telep a budapesti Műcsarnoknak állandó kiállítása és legutóbb a monzai nemzetközi iparművészeti kiállításon aratott nagy sikereket és reméljük ha­sonló siker fogja kisérni itteni sze­replésüket is. A kiállított tárgyak megvásárol­hatók és azonnal elvihetők. H. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Schey János, a békéscsabai Fürdő­részvénytársaság egyik igazgatója, bemutatta szerkesztőségünkben a gőzfürdő építkezésének terveit. A rajzok meglepően csinos és prak­tikus épülettömböt mutatnak be, amely egészen nagyvárosias és díszére válhat nemcsak Békéscsa­bának, hanem akármelyik ennél nagyobb városnak is. Reánk nézve azonban nem az a fontos, hogy a tervezett gőzfürdő épülete csinos és tetszetős legyen. Fontosabb ennél az, hogy az épü­let, vagyis a fürdő megépüljön, mégpedig minél hamarabb, hogy az emberek, ha fürödni és tisztál­kodni akarnak, ne legyenek kény­telenek Gyulára, Orosházára vagy éppen — ami egyáltalában nem ritkaság — Budapestre utazni. A tervezett épület a strandfürdő telkének sarkában már épülőfél­ben lévő ház folytatása és befe­jezése lenne. A telek sarkára, szemközt a kis fahiddal, diszes, kupolás bejáró kerülne, amelynek tetszetősre kidolgozott felső részé­ben rezervoárt helyeznének el, a földszinten pedig egy 6 méteres átmérőjű előcsarnok lenne, amely­ben a pénztárat helyeznék el. Az előcsarnokból jobb oldalra a kád­fürdőhöz vezető bejárat nyílnék, egy hosszabb folyosóra, ahonnan 9 első- és másodosztályú kádfür­dőbe és 3 hidegvizgyógykezelésre szolgáló kádas fülkébe nyílnék bejárat. Az előcsarnokból balra a vet­kőzökhöz vezetne egy ajtó. Itt 30 vetkőző lenne a földszinten és fe­lette 35 az emeleten. A vetkőző­ből egy nagyobb terembe, a fod­rászati terembe jutunk, onnét a lábfürdőbe, majd az előfürdőbe, azután a 12 méteres átmérőjű, köralaku bazinba, amelyben pom­pás meleg viz várná a fürdőzóket. A kőmedencéjü, lépcsőkkel ellá­tott bazin oldalfalai mellett padok foglalnának helyet a leheveredő fürdőzők számára. A bazin mel­lett lesz a dörzsölőhelyiség, amely­ben masszőrök vennék kezelés alá a fürdőzőket, mellette pedig a 3> méter átmérőjű langyosfürdő kö­vetkeznék. Utána a zuhany, a hi­degfürdő és a törlő helyisegein át a fodrászterembe jut vissza a für­dőző, majd a pihenőn át a büf­fébe, amely a mai strandfürdői büffé épülete. A pincében a vasalót, a mosó­dót, a szénraktórat, a motorhelyet r. a gép- és kazánházat helyezik el. Mint ebből is látható, a gőz­fürdő olyan célszerű berendezé­sűnek készül, hogy az minden igény és kényeleni kielégítésére alkalmas. Nincs az a nagyvárosi gőzfürdő, amely ennél többet tud­na nyújtani, legfeljebb nagyobb méretekben. Igy mindenkinek, aki ennek a városnak falai között él és a fürdőhiány rengeteg kelle­metlenségét élvezi, nagyon fontos érdeke az, hogy a gőzfürdő mi­nél sürgősebben felépülhessen. A gőzfürdő terveinek bemutatá­sával egyidejűen Schey János igazgató kifejtette a fürdő meg­epitésének anyagi oldalaira vonat­kozó terveket is. Ezek szerint —­minthogy a város ujabb beruhá­zási programjában úgyis benne van a gőzfürdő épitése — legal­kalmasabb és legolcsóbb lenne, ha a város megszerezné magá­nak a Fürdőrészvénytársaság rész­vénytöbbségét és a gőzfürdőt ezzel a vállalattal közösen építené meg, ugy hogy ennek mór félig elké­szült fürdőépületét venné át s fe­jezné be. Ily módon a mintegy öt mil­liárd koronába kerülő építkezés csak a felebe : két és félmilliárdba pitizünk jaVulfca által a cipőket, kalapokat és az összes raktáron levő cikkeinket ujabban mélyen leszállí­tott árban árusítjuk Egységárak: /M //# • /// Tloi cipók: chevró, fűzős, lakkdi­szitéssel, rácsos, divat forma 240000 Havanna fűzős, pántos és papucsforma 280000 Vászoncipők: Fehér, barna, pántos Fehér, fekete fűzős 160000 Férfi boxcipő. amerikai és francia 280000 Férfi havanna, magas és fél 360900 Női gummitalpu 36-40 84000 peotsch TcstíírcH női és férfi divatáruháza

Next

/
Thumbnails
Contents