Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-17 / 235. szám

EOTES SZÁM JLRA ÍOOO KOROSA Békéscsaba, 1925 október 17 Szombat 52-ik évfolyam, 235-ik szám ff il BEIESMEGI OZLONT POLITIKAI NáFILSP Előfizetést dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. - "Jgy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II, kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. As uj pénz beváltásánál nem lesz levonás Budapest, október 16. Annak ellenére, hogy a nemzetgyűlés mei ülését délelőtt 10 órára tűzték ki, mór a harmadik napon észrevehetően ellanyhult az érdeklődés. A képviselők közül csak kevesen tartózkodnak a képviselőház épületében, ugy hogy az ülést 11 óra előtt nem is nyithatták meg. A mai ülés napirendjén a tegnap le nem tárgyalt mentelmi ügyek szerepelnek, valamint a korábbi interpellációkkal kapcsolatosan több Írásbeli miniszteri választ fognak felolvasni. A folyosón a képviselők általában a valutareform kérdését tárgyalják. Rámutattak arra, hogy a vidéken üzérkedés szándékából rémhíreket terjesztenek, amelyek szerint az uj pénznemre való áttérésnél az állam bizonyos beváltási dijakai fog szedni. Ezzel szemben Bejelentőhivatalt készülnek felállítani A rendőrség sürgeti as uj intésmény létesítését nagy megelégedéssel vették tudomásul a pénzügyminiszter tegnapi kijelentését, amelyben hangoztatta, hogy a pénz beváltása minden levonás nélkül történik és sem nyereség, sem veszteség abból senkit nem érhet. Hir szerint a kormány utasítást adott ki energikus intézkedések megtételére azok ellen, akik a nép hiszékenységét felhasználva, üzérkedés céljából rémhíreket terjesztenek. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg az elnök és rátér a Ház a mentelmi ügyek tárgyalásónak folytatására. Esztergályos János napirend előtt viszszavonja tegnapi kijelentéseit, melyeket Huszár Károly személyével kapcsolatosan sárvári beszéde miatt tett. Majd bejelenti mentelmi jogénak megsértését. (A Közlöny eredeti tudósítása.) 1923-ban néhai Fábry Károly városi képviselőtestületi tag azt indítványozta az egyik közgyűlésen, hogy a képviselőtestület irjon fel a belügyminiszterhez a bejelentőhivatal megszervezése és felállítása iránt. Az indítványt elfogadták és irás ment ez ügyben a belügyminiszterhez, akit arra kértek, hogy a bejelentőhivatal a város határszéli fekvésénél fogva fontos közérdek lévén, létesítsen itt az államrendőrség mellett egy ilyen szervezetet. A feliratra a belügyminiszter azt válaszolla, hogy nem zárkózik el a kérelem teljesítése elől, a rend őrség azonban csak ott állíthat fel bejelentőhivatalt, ahol az illetékes helyhatóság a hivatalos helyiségeket, ezek fűtését és világítását és a hivatal első nyomtatványszükségletét biztosítja. A helyzet most tehát az, hogy kevés akadály leküzdése után Békéscsabán ma meg lehet valósítani a bejelentőhivatal felállítását. A helyiség kérdése máris megoldottnak tekinthető, hiszen az államrendőrség állal használt városházi épületrészben két szobát erre a célra szívesen hajlandó átengedni a rendőrség vezetője. Most már csak a szükséges bútorzattal való felszerelés kérdését kell tehát tisztázni. A rendőrkapitányság ma megkeresést intézett a városhoz ebben a kérdésben és kéri a polgármestert, hogy a bejelentőhivatal ügyét tűzze a hétfői közgyűlés tárgysorozatára s a bútorzat és a nyomtatványszükséglet költségeit szavaztassa meg a bejelentőhivatal számára. A rendőrség szerint a bútorzatra kb. 14 millió korona szükséges, mig a nyomtatványokra ennél jóval kevesebb. Kétségtelen, hogy egy ötvenezres lakosú városnak feltétlenül szükséges a bejelentőhivatal, de bizonyos az is, hogy azt — minthogy az állami rendőrség egyik osztályának felel meg — tulajdonképpen az államnak a saját költségén kellene felállítania. Sajnos, a magyar állam mai pénzügyi helyzete nem olyan rózsás, hogy ezt a kiadást elvárni lehetne tőle, ezért mégis csak a városnak kell kitenni a garast, hogy ez az intézmény, amelynek működése közbiztonsági szempontból óriási előnyöket rejt magában, végre itt is megszülethessék. Reméljük, hogy a közgyűlés meg fogja szavazni a bejelentőhivatal felállításához szükséges összeget. Tltjolc t)avi fogház és 20 millió egtj cikkért Budapest, okt. 16. Ma tárgyalta a büntelőtörvényszék Fényes László perét, amelyben sértettként Bethlen miniszterelnök szerepelt. Fényes a tárgyaláson kijelentette, hogy a Népszavában irt „Ki mondott igazat, ki hamisat" cimü cikkében nem rágalmazott, hanem két tényt állított szembe, Bethlen levelét és aláírását. Kijelenti, hogy mint magánemberről nem tételezi fel a miniszterről, hogy hamis vallomást tett, hanem lehetségesnek tartja, hogy mint miniszterelnök, nem emlékszik két év előtti levelére. A törvényszék Fényes Lászlót 8 havi fogházra és 20 millió korona pénzbüntetésre iiélte, mely utóbbi nem fizetés esetén 200 napi fogházra változtatható át. Mindkét fél felebbezett az itélet ellen. Kereskedelmi és ipari hirek A ssegedi kereskedelmi és iparkamara közleményei Az adóhátralékok behajtása A szegedi kereskedelmi és 'parkamarához kisebb iparosok és kereskedők részéről több helyről panaszok érkeztek, hogy a jelenlegi rossz gazdasági viszonyok mellett nincsenek abban a helyzetben, hogy a felgyülemlett adóhátralékokét, melyeknek behajtása most van folyamatban, egy összegben kifizethessék. A kamarának tudomása volt ugyan róla, hogy a pénzügyminisztérium engedélyt adott a pénzügyigazgatóságnak, illetve az adóhivatalnak, hogy méltánylást érdemlő esetekben november 15-ig részletfizetési kedvezményt nyújthassanak, de ezt a kedvezményt a kamara nem tartotta elégségesnek s épen azért felterjesztéssel fordult a pénzügyminisztériumhoz, hogy a részletfizetési kedvezmény indokolt esetekben február 15-ig meghosszabbittassék, ugy hogy az adóhátralékok három havi részletben lennének fizethetők. Ugyanebben az ügyben Wimmer Fülöp kamarai elnök és Tonelli Sándor dr. főtitkár eljárt a szegedi pénzügyigazgatóságnál, ahol Kolb Árpád igazgató távollétében Wolff István helyettes pénzügyigazgatóval folytattak tárgyalást, aki a maga részéről kilátásba helyezte, hogy a szegedi pénzügyigazgatóság is hasonló értelmű felterjesztést fog intézni a pénzügyminiszterhez. * Külföldi munkások alkalmazása Jugoszláviában. Belgrádból jelentik, hogy a kormány rendeletet bocsájtott ki az idegen ipari munkások alkalmazása dolgában. A rendelet értelmében azok a munkaadók, akik valamely oknál fogva idegen munkásokat akarnak üzemükben alkalmazni, a munkáskamara és az illetékes kereskedelmi és iparkamara véleményével ellátott kérvényt tartoznak az iparfelügyelőségeknél benyújtani. A tartózkodási engedélyt az ipari felügyelőségek adják meg és pedig olyan szakmunkásokra vonatkozóan, akik magában az országban hiányoznak, 6 hónaptól egy évig terjedhető időtartamra. Meghatározatlan időre szóló engedélyeket csak a szociálpolitikai minisztérium adhat ki. Meghoszszabbitás esetén az engedélyezési idő lejárta előtt egy hónappal tartoznak a munkaadók uj kérvényt benyújtani. Kedvezőtlen döntések 14 napon belül a szociálpolitikai minisztériumhoz felebbezhetők meg. A rendelkezés alól ki vannak véve az olyar külföldi munkások, akik valamely külföldi cégnek a számlájára gépek montirozása vagy javítása céljából mennek Jugoszláviába. Ezeknek tartózkodása azonban három hónapnál tovább nem terjedhet. Az ilyen munkások alkalmazása egyszerűen az illetékes rendőrhatóságnál jelentendő be- Ha valamely»tartózkodási engedélylyel Jugoszláviában dolgozó munkás eredeti munkahelyét elhagyja, természetesen a tartózkodási engedély érvénye megszűnik. * Ipari munkások kitüntetése. A kereskedelemügyi miniszter kitüntetésben kiván részesíteni öt olyan érdemes ipari munkást, aki 25 évet meghaladó időn ót állott ugyanazon munkaadónál alkalmaztatásban. A kitüntetésre pályázók ilyen irányú kérelmüket a szegedi kereskedelmi és iparkamaránál terjeszthetik elő. A kérvényhez mellékelni kell a munkás szolgálati idejét igazoló munkakönyvet, szolgálati bizonyítványt, valamint hazafias és erkölcsi magatartását igazoló okmányokat. A makói hagymatermés. Makói jelentés szerint az idei hagymatermés a mult évi 3000 vagonnal szemben körülbelül 7—8G00 vagonra becsülhető. Minőségileg a hagymatermés, noha nem olyan kiváló, mint tavaly, jó közepesnek tekinthető. A hagymatermésnek ez az emelkedése, ami egyébként már évek óta állandóan tapasztalható, azzal a körülménnyel függ össze, hogy nemcsak Makó város határában, hanem a környező falvakban is állandóan növekszik a hagymával beültetett terület. Ennek tulajdonitható az is, hogy a Makóról elszállított hegyma menynyisége egyáltalán nem fedi a makói termelési adatokat. A hagymát ugyanis a termelők a környező falvakból is behozzák Makóra I Korona böffeben egy liter asztali bor UO korona