Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-14 / 232. szám

Békéscsaba, 1925 október 14 UFÓEBBKEAUU JKÖMBH? 5 Négy évi börtönre Ítélték Kraszkó Györgyöt Egy békéscsabai gazdálkodó a birái előtt — Aki három évvel ezelőtt megölte béresét, aztán külföldre szökött (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az 1922. év folyamán sokat fog­lalkoztatta a békéscsabai rendőr­séget és a csendőrséget egy fiatal, alig 23 éves gazdalegénynek a bűncselekménye, de még inkább az a ténye, hopy egy erős fel­indulásban véghezvitt véres cse­lekedet után kereket oldott Békés­csabáról és a legszorgosabb ku­tatás sem tudott a nyomára akad ni. Hogy a nyomozás eredmény­telen volt, annak egyedüli oka az volt, hogy a merénylő fiatal legény a véres tett elkövetése után el­hagyta az ország területét, sőt Európát is és egészen vad, egzo­tikus vidékekre vitte az a félelme, hogy tettéért felelősségre vonhat­ják s börtönbe kerülhet. A regényes történet, amely ma befejeződéshez érkezett el, a kö­vetkező : Kraszkó György 23 éves gaz­dalegény, aki szüleinek bajzauccai házában lakott, az 1922. év nya­rán egy Viczián Ilona nevü leány­nak udvarolt. A leány a Kraszkó apjának tanyáján lakott apjánál, Viczián András béresnél s mivel a tanyát a fiatal 'Kraszkó kezelte, a fiatalok gyakran és huzamosabb ideig szoktak együtt lenni. A béres azonban egyáltalában nem látta szívesen, hogy nagy­gazda fia forgolódik a leánva kő rül. Ebből nem is csinált titkot s akárhányszor heves és szenve­délyes jelenetek játszódtak le hár­muk közölt s a vita vége az lett, hogy a fiatalember felindultan fordított hátat a leánya becsülete felett féltékeny igyekvéssel őrt álló béresnek és eltávozott a tanyáról. A féltékeny apa halála Egyszer egy ilyen veszekedés közben Kraszkó Györgyöt annyira elfutotta a hirtelen harag, hogy előrántotta a bicskáját és mellbe­szurta Viczián Jánost. A bárest a szúrás olyan helyen érte. hogy a kés pengéje elérte a nemes része­ket. Viczián összeesett és rövid, vergődés után kiszenvedett. Amikor a gazdalegény látta, hogy meggondolatlan tettének mi­lyen végzetes következménye lett, nagyon megrémült. Megijedt a bí­róságtól, a sokféle hatósági herce­hurcától és a reáásitó börtöntől. Hirtelen összeszedte néhány ruha­darabját és értéktárgyát, pénzt vett magához, aztán bucsu nélkül tá­vozott Békéscsabáról. Eltávozását olyan hirtelen vitte véghez, hogy amikor a véres gyilkosság hirére a csendőrség nyomozása megin­dult, Kraszkó Györgynek már csak hült helye volt. A fiatal bűnös ekkor bujdosásra adta a fejét. A büntetéstől való félelmében kimenekült az ország­ból. Átszökött a határon Romá­niába, de ott sem érezte magát biztonságban, mire Ázsia felé vette az útját. A békéscsabai gazdale­gény, aki még csak a vármegyéje határát sem lépte át azelőtt, a fé­lelemtől lebirhatatlan ösztökélést kapva, ekkor végigbujdosta Ázsi­ának egy hatalmas részét. Hol gyalog, hol vonaton haladt, min­dig távolabb kerülve hazájától, mig végül elért a távoli Keletre. Mindezt a családja körülbelül pontosan tudta, hiszen a mene­külő állandóan levelekben számolt be bujdosásának egyes fázisairól és a háta mögött hagyott útról. De valamennyi levele megegyezett abban, hogy sóvárogva vágyódott bennük vissza az elhagyott hazá­ba. A levelekben Kraszkó György mélyen sajnálta cselekedetét és megírta, hogy amióta a véres tettet elkövette és menekülnie kellett, a lelkiismerete egy percig sem hagyta nyugodni s végtelenül megbánta a cselekedetét. A gyilkos hazatér Egyik levelében pedig arról irt az Ázsiát járó gazdalegény, hogy ha tudná, hogy a haláron nem tartóztatják le, azonnal hazajönne, A bujdosást ugyanis — irta — nem birja tovább, de mielőtt a bíróság­hoz megy. szeretné előbb a hoz­zátartozóit felkeresni és velük el­beszélgetni. Kraszkó György végtelennek tet­sző bujdosása közben eljutott a bvlseviki Oroszországba is. O t aztán, hosszas tengődés után, vég­leg megérlelődött benne az az el­határozás, hogy hazatér es a bí­róság elé áll, hogy a tettéért szá­mot adjon. És valóban el is indult és3a hozzátartozói, akik a levelei kimaradása után már-már a pusz­tulását kezdték falra festegetni rémkép gyanánt, a mult év no­vemberének ehő hetében arra ébredtek, hogy az ázsiai pusítákig elbujdosott fiuk hazaérkezett. Kraszkó ezután jelentkezett a bí­róságon, amely újra elővette az ügyet és főtárgyalas 1 tüzö:t Ki. Kedden volt a Tóth tanács előtt a főtárgyalás Kraszkó ügyében, akit szándékos emberölés bűntet­tével vádolt meg az ügyészség. Krasikó György, aki jó meg­jelenésű, intelligens emberré vált a külföldön, a tárgyaláson azzal védekezett, hogy nem volt szán­dékában ölni és különösen nem Viciánt, aki neki jó embere volt. Majd előadta, hogy a végzetes tett elő t egész nap mulatott. Reg­gel egym-iga négy liter bort ivóit meg a Nádorban, majd később Kucsera Pál hentesmesterrel 3 liter bort, 7 fröccsöt és a vasúti vendéglőben 3 üveg pezsgőt ivott meg. Ez jktől annyira elázott, hogy ő, aki nem szokott inni, nem volt ura magának és igy követheite el a végzetes tettet. A kihalíga'ott tanuk azt bizo­nyították, hogy Kraszkó csakugyan ivott aznap, még pedig reggel 9-től este 6-ig, annyira azonban mégsem rúgott be, hogy öntuda­tánál ne lelt volna. Négy évi börtön Varjú Zoltán dr. ügyész szán­dékos emberölés bűntettében kérte bűnösnek kimondani a vádlottat, Készt Zo'tán dr. védő viszont amellett érveit, hogy Kraszkónak a nagymennyiségű alkoholtól meg­zavarodott az agyidegrendszere és igy magyarázható, hogy leszúrta azt, akivel soha nem volt komoly haragban. A bíróság ezután visszavonult ítélethozatalra. Déli 12 órakor hir­dette ki a törvényszék az ítéletet, amely szerint Kraszkó Györgyöt bűnösnek találta szándékos em­berölés bűntettében és ezért négy évi börtönre itélte._ A biróság a vizsgálati fogság 45 napját beszá­mította a büntetésbe, amelynél enyhítő körülménynek tudta be az önként való jelentkezést, viszont nem látta beigazoltnak, hogy Kraszkónál a beszámithatóságot kizáró részegség fennforgott-e. Az iteletben az ügyész megnyu­godott, a védő és az elitélt feleb­bezett e'Iene. Nem helyezhető át az AEGVkeresztezése (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tudvalevő, hogy a város egyik tavaszi közgyűlésén egy képviselő­testületi tag aziránt kívánt intéz­kedést, hogy az A'földi Első Gaz­dasági Vasút Andrássy-uti vonalán a Nádor-szálló előtti keresztezést helyezzék át az ut másik oldalára, mivel az ottani keresztezés igen veszedelmes a kocsiközlekedésre. A képviselőtestület határozata ér­telmében a keresztezés áthelyezése érdekében át is írtak a kisvasút igazgatóságához, amelytől a pálya­test kiegyenesitését kívánták. A kérelemre az igazgatóság most válaszolt, de leszögezi, hogy a sinpár áthelyezéséről a jelen vi­szonyok között szó sem lehet, mert az útkeresztezés jelenlegi helyén úgyis csak rövid ideig marad meg s az Andrássy-ut tel­jes kiköveztetése után a sinpárat ugy alakítják majd át, hogy a kis­vasúti közlekedés a kocsiforga­lomnak nem okoz majd nehéz­ségeket. A kisvasút igazgatósága el­mondja, hogy a sinpár áthelye­zése ma azért sem lehetséges, meri a sinpár a legnagyobb költ­séggel épült meg ott, még pedig egyenesen a város közönségének óhaja folytán. Annakidején ezt az óhajtást azzal indokolták, hogy az üzletek az Andrássy-utnak ezen a részén azon az oldalon vannak, a közönség is inkább azon a soron jár. A keresztezés is azért épült meg a Nádor-szálló előtt, hogy a vonat minél hosszabb uton fusson az északi oldalon. Végül leszögezi az AEGV igazgatósága, hogy a sinszálak ott vasbeton alapokon nyugszanak, ezek meg­építése óriási költségbe került, ugy, hogy azt újból nem lehet áldoza­tul hozni. Az igazgatóság ezulán közli, hogy az újonnan beszerzett autó­busz járatait be kellett szüntetni, mivel az ut lehetetlenül rossz ál­lapota miatt a nehéz autóval köz­lekedni nem lehet. Áz autóbuszt csak akkor állítják be újra, ha az Andrássy-utat kikövezték, illetőleg a ma gyatra útszakaszokat kija­vították. A kijavítás után kéri az ut állandó és gondos sepertetését. IIIREM — November 15 ig minden adóhátralékot behajtanak. A pénzügyminiszter rendeletet inté­zett a pénzügyigazgatósághoz, hogy a köztartozásokat a legeré­lyesebben hajtsák be. Amennyi­ben ez nem történnék meg, a be­hajtó közegeket felelősségre vonja. A rendelet értelmében az adófize­tésre november 15-én tul csak abban az esetben lehet haladékot adni, ha az adófizető teljes anyagi romlását vonná maga után az adófizetés. OlcBón és jól szórakozhat a Korona-büffében ! — Tanitóválasztás. Miklya Mi­hály szentetornyai oki. kántortaní­tót a tótkomlósi ev. egyházköz­ség f. hó 11-iki közgyűlésén ren­des kántortanitóul egyhangúlag megválasztottal — Függöny, ágyterítő, lámpa­ernyő, valamint az összes lak­berendezéshez szolgáló kézimun­kákat és fehérnemüek varrását és hímzését a legjutányosabban vál­laljuk. Az összes kézimunka kel­lékeket raktáron tartjuk. Vidéki lakások berendezéséhez szükség esetén kimegyünk. — Gépazsur, englizés, plissirozás legrövidebb idő alatt készülnek. Dobó, kézi­munkaszalon (Kocziszky-palota). Fehérnemű varróleányokat felve­szünk. Megnyílt a Korona-büffé ! — Csődönkivüü kényszer­egyezség. A gyulai törvényszék Takács Elemér békéscsabai lakos, sertásnagyvágó ellen a csődön­kivüli kényszeregyezségi eljárást megindította. * Kovács szegedi zongorahan­goló a napokban Csabára érkezik. Élőjegyzéseket elfogad Gesmey könyvkereskedése. Mindenki nézze meg a Ko­rona büffit ! Legolcsóbb bevásárlási forrás! HESSER ÁRUHÁZ Bákéscsaba, Andrássy-út 43. Relsz bútorgyár mellett Női ingek Férfi „ 34000-től 53030-től Egész finom selyem­mellü ingek, lábravalók, nyakkendők, az összes női és férfi divatáruk dus választókban Prima vásznak 14000-től Divat delainek 15000-től Marocainok, crepp de schinek, női és férfi di­vatszövetek, sima és mintás kazánok. Fia­nellek.barchattek Papláaok és ágygarniturák olcsó árban

Next

/
Thumbnails
Contents