Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám
1925-10-11 / 230. szám
E«YES g£Al &M Békéscsaba, 1925 október 11 Vasárnap 52-ik évfolyam, 230-ik szám .íVU WI ArVWtnriinria viwivtvir vi r^^ • m . w BEKESH POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — "így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Porfelhőben A csonka országnak talán hatodik legnépesebb városa vagyunk, de gazdasági erőben és élénkségben talán még tekintélyesebb hely illet meg bennünket az egyébként álmos, magyar provincián. Ha valaki, nem idevalósi ugy alkonyatban az állomás felől a város főtere felé halad, elámul azon a lüktető elevenségen, ami a szerencsétlenül keskeny Andrássy-uton nyüzsög, tülekszik és robog előtte. A járdán egyik ember a másik nyomában, mellette a biciklik raja csilingel, alighogy az egyik motorbicikli végigpöfög, már mögötte zakatol a másik, nehéz társzekerek dübörögnek, konflis, fiakker és fogatok robognak, száguldó autók tülkölése rikoltoz, motoros és vonat csikorog s impozáns silhouettejével megjelenik legújabb látványosságunk: az autóbusz. Akire ez a sok, kavargó benyomás egyszerre rászakad, az bizony eltátja a száját itt a magyar Alföldön s álmélkodva állapítja meg, hogy ez itt város, nem címzetes, nem rangszerinti, hanem valóságos, igazi, ipari, kereskedelmi és gazdasági elevenségtől duzzadó város. De ha egy kis gyönge szellő felriasztja álmélkodásából s dévajul egész porfergeteget kap az arcába, ha ijedten kapja félre a fejét s a betorkolló mellékuccákban látja a kérges keréknyomokat és az öles gödröket, ha a por elől szemére húzza a kalapot s a lába alatt észreveszi, mint éktelenkedik ott az a rengeteg szemét és piszok, amit a rohanó város nyugtalan élete maga után hagy s amelynek eltakarításáról senki sem gondoskodik, akkor kárörömmel vagy keserűséggel bár, de csak azt mondja, hogy falu biz ez, falusi por- és sárfészek a javából, akárhogy is titulálja a városiasodó polgárság a pátriáját. Békéscsaba két évszázad alatt pár vityillóból az ország egyik legtekintélyesebb vidéki emporiumává lett. Az utolsó pár év alatt olyan lendületet kapott, hogy büszkén dagadhat tőle minden városatya s a város minden fiának keble. Hogy ezzel a rohanó fejlődéssel a városrendezés minden feltétele nem tudott lépést tartani, az természetes és senki sem okolható érte. De hogy a város legforgalmasabb utvonalának s igy joggal mondhatjuk, az egész városnak lüktető életereje döglesztő portengerbe fulladjon bele, az ellen már mégis csak tenni kellene és tenni lehetne valamit. Az nem indok, hogy a kérdés gyökeresen és véglegesen csak csatornázással és vízvezetékkel oldható meg. Addigra, ha igy marad, betemethet bennünket a por, mint a szaharai sirokat a futóhomok. Más várost is ismerünk, ahol a városi fejlődésnek ez a két alapkelléke hiányzik, de öntözik, locsolják az uttestet s a lehetőséghez képest lekötik a port. Nálunk azzal odázzák el a dolgot, hogy ez a berendezkedés többszáz millióba kerül. Vajha ez lenne a legkevésbé indokolt és a legkevésbé égető kiadásunk! De borzalmas könnyelműséggel és nemtörődömségejel csak odázzuk a dolgot s a Főtéren meg a Vasut-uccán tóduló iskolássereg meg a gyermekkocsiban mutogatni kivitt csecsemők az éltető napsugárral együtt ártatlanul szívják tüdejükre az indolens apák bűnét: a szabadjára hagyott gyilkos porfelhőket. (gy. j.J A jövő héten tárgyalják Rákosiék ügyét Budapest, október 10. A Magyar | portokra osztják és csoportonként Hírlap értesülése szerint ha közben az ügyészség meg nem változtatja álláspontját és a rendes j biróság hatáskörébe utalandónak ki nem mondja Rákosiék ügyét, akkor az első csoport, a vezérek csoportja már a jövő hét elején a statáriális biróság elé kerül. A kommunisták ügyét ugyanis csoTelket kér a várostól as ipartestület As Andrássy-ut 59. ssámu telken szeretnék felépíteni as iparosok székházát a kiállít isi csarnokkal — Építkezési sorsjegyet is bocsátanak ki a költségek egy részinek msgssersésére kerülnek a biróság elé. Az első csoportban a vezérek: Rákosi Mátyás, Weinberger Zoltán, Hámin Kató és Gőgös Ignác ügye kerül a rögtönitélő biróság elé, amelynek elnöke erre az évre Törekg Géza dr. kúriai biró, a büntetőtörvényszék másodelnöke. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már több ízben foglalkoztunk a békéscsabai iparosság életrevaló és nagyfontosságú tervével, amely az iparosok székházának megvalósítását célozza. Az iparosság emeletes épületet óhajt építtetni, amelyben hivatalos szervén: az ipartestületen kivül otthont találnának az összes iparos-intézmények, mint psldáuh az iparos olvasókör, iparos dalárda, iparosifjak művelődési egyesülete stb. Az iparos székház céljaira az ipartestület vezetősége már kiszemelte a legmegfelelőbb telket is, amely a város legforgalmasabb központi utvonalán, az Andrássyuton fekszik. A telek az 59. számú üres telek, amelyen jelenleg egy fatelep áll. A jövő hétfői városi közgyűlés elé ebben az ügyben az ipartestület kérelemmel járul, amelynek szövege a következő: „\ békéscsabai iparostársadalo-nnak már évtizedek óta fennálló leghőbb vágya egy saját otthon létesítése, amely alkalmas volna szolgálni és az ipartestület hatósági működését a mai kor követelményeinek megfelelően előmozdítani. Ez a vágya az iparosságnak azonban mind a mai napig a szükséges anyagi eszközök hiánya miatt nem teljesülhetett, miért is az ipartestület mult évi közgyűlésének határozata alapján az elöljáróság tervet dolgozott ki az ipartestületi székház mielőbbi felépítése érdekében, mert a helyiségeket illető mai, az egész iparos társadalmat lealacsonyító és megszégyenítő állapotot tétlenül tovább nem tűrheti s mert a békéscsabai iparosság éln> és fejlődni akar. Az épitési költségek előteremtését egy épitési szerződés feltételei, az épületek felépítését pedig az ismertetett alap- és homlokzati vázlatrajzok szerint kívánják keresztül vinni. A horribilis költséggel járó építkezést saját erőnkből ma sem vagyunk képesek elvégeztetni s ez okból kénytelenek vagyunk a képviselőtestület és a város lakosságának támogatását is kérni. Az ipartestületi székházat a város olyan helyén tartjuk célszerűnek felépíteni, ahol a város szépítése szempontjából is szaporítani fogja a reprezentáló középületek számát s erre a célra szerintünk az Andrássy ut 59. számú telek felelne meg legjobban, mert annak a vasúti iparvágány és a legforgalmasabb útvonal melletti fekvése és területe lehetővé teszi az ipartestületi székházon kivül még egy állandó ipari kiállításokra szükséges iparcsarnok és egyéb közérdekű épületek létesítését is. Nem szorul bizonyításra, hogy a céltudatos iparfejlesztés a város elsőrangú érdeke és kötelessége s hogy ezt eredményesen a város csak nagy anyagi áldozatokkal végezheti, tehát az általunk tervbevett ipari intézmények létesítése egyedül a város terhe és gondja kellene hogy legyen, mindezeknek dacára az ipartestület elöljárósága megkönnyíteni és gyorsítani akarván a cél elérését, az anyagi eszközök megszerzesének gondját magára vállalta s csak részben kívánja a város támogatását igénybe venni. Azt a tiszteletteljes kérelmünket terjesztjük tehát a tekintetes Képviselő Testület elé, hogy az Andrássy ut59. számú telket az ipartestületi székház és az iparcsarnok céljaira díjmentesen átengedni szíveskedjék. A telek tulajdonjogi átruházása az épitési szerződés értelmében csak az ipartestületi székhái építkezésének befejezése napján eszközöltessék." Nem kétséges, hogy a képviselőtestület a legnagyobb örömmel és készséggel siet az adófizető és a város nívóját s jelentőségét előmozdító polgárok nagy tömegének kívánságát teljesíteni. Hiszen az emeletes iparos székházzal a váPrófétában i Vasárnap reggelig nyitva
