Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-30 / 295. szám

BOTHS SZU áEA BéMsesaba, 1925 december 30 Szerda 52-ik évfolyam, 295-ik ssám i POLITIKAI NAPILAP jElőflzctósi dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyed­évre 75.000 kor. 1i<y hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Telefonsx&m : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II, kerület Ferencz Józseí-tér 20. szám alatt, Hirdetés dijszabás szerint. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel Az árvizveszeűeiem Tegnapi számunkban már részletesen beszámoltunk arról a borzalmas pusztításról, amely­lyel a körösök megdagadt ára­data száguldott végig a megye legtermőbb földjein s amely az eddigi rémitő rombolás után még tovább is hatalmas, virág­zó faivak életét veszélyezteti. A kárt egyelőre még fel se iehet becsülni, hiszen csak hozzáve­tőleges számitás szerint több mint százmilliárd érték ment veszendőbe, amihez hozzájárult, hogy a gátjavesztett áradat még egyre ujabb területeket veszé­lyeztet. Ha az árviz óriási méreté­nek okát kutatjuk, már is két­ségtelenül megállapítható, hogy azt elsősorban a trianoni pa­piroshatár által előállott lehe­tetlen helyzet, az oláh hatósá­goknak — enyhén mondva — lelketlen közönye, sőt lehet, szándékos gonosz indulata idéz­te elő. A magyar kormánynak első­rangú kötelessege követelni egy olyan sürgős egyezmény létre­jöttét, amely a románokat kö­telezze a vizügyi hírszolgálat pontos, szakszerű és lelkiisme­retes teljesítésére s amely az erdélyi folyók vizszabályozásá­nak rendezését, ha kell, nem­zetközi fórum ellenőrzése vagy nemzetközi hivatal egységes irányítása mellett lehetővé te­gye. Máskülönben évről-évre és a tavasszal újra ki vagyunk téve annak a veszedelemnek, hogy az erdélyi hegyek feles­leges vagy veszélyeztető vizét egyszerűen, minden figyelmez­tetés néikül a nyakunkba zúdít­ják és a még meghagyott cson­ka hazából is, mint az ürgéket, kiöntenek bennünket. Lehetet­len, hogy a mégis csak müveit, európai közvélemény ne törjön mellettünk lándzsát ebben a kérdésben annál is inkább, mert hiszen a beállott és beállható óriási gazdasági károk egész Középeurópa élelmezését és ez­zel békéjét veszélyztetik. Mert annyi fájdalmasan bi­zonyos, hogy a mostani árviz pusztítása sem fog nyomtalanul eltűnni gazdasági életünkben. Már eddig több mint 80.000 hold föld került viz alá és több mint félezer békés, munkásta­nyát temetett maga alá az ára­dat. Nagyon találó rá tudósí­tónk jellemzése, hogy egy éle­ten át szorgalommal gyűjtött drága szegénység ment telje­sen veszendőbe. Tegnap még birtokos és adózó egzisztenciák voltak, ma fedéltelen nincstele­nek kenyér és a legelemibb szükséglet nélkül. Itten a me­gye kárt nem szenvedett társa­dalmának kell sürgősen meg­mutatnia, hogy együtt érez a szenvedőkkelés hajléktalanokkal és hogy segitő kezét nyújtja az Ínségesek felé, akik máról hol­napra földönfutókká váltak. A felhívás kétségtelenül hamaro­san ei fog hangzani, mert az aranyigazság szerint kétszer ad, aki gyorsan ad és mi hisszük, hogy ennek a felhívásnak meg lesz a foganatja. Mindenki, aki ment maradt az árvíztől, gon­doljon önmagára, ha most neki kellett volna a zimankós hideg­ben reszketve szegényes batyu­jával menekülnie maga mögött hagyva a rombadőlt, drága ott­hont. Békéimegyére és az árveszélyes területre kihirdették a statáriumot Már tegnapi jelentésünkben is megírtuk, hogy a borzalmasan szá­guldó árvíz okozta fejetlenségben dr. Kovacsics Dezső főispán, az árvíz területére kinevezett kor­mánybiztos, csak a legnagyobb eréllyel és igazán vasenergiával tudott rendet teremteni és tudta a mentési munkálatokat a szakem­berek és hatóságok bevonásával céltudatos és a legkisebb kárt elő­idéző mederbe terelni. Igy is több helyen kellett a karhatalomnak közbelépnie, ahol a kétségbeesett emberek csak a maguk holmijá­nak gyors megmentése után kap­kodtak sokszor veszélyeztetve sok­kal nagyobb és fontosabb érdeke­ket, sőt Okány község lakosai első ijedtségükben saját községük ér­dekében egyenesen ellenszegültek a hatósag intézkedésének és csak a karhatalom erélyes közbelépése tudta őket észretériteni. Amellett, mint minden pusztu­lásnak, ennek is akadtek már hi­énái. Tegnapi számunkban meg­emlékeztünk már róla, hogy az Ínséges vidéken már is felütötte fejét az élelmiszer-uzsora, ami az élelmiszerek gyors árfelhajtásában nyilvánult. De egyes, eddig még ellenőrizhetetlen hirek már arrói is szóinak, hogy az elöntött terü­letet valóságos rablóexpediciók járják be, amelyek összekalózkod­ják a gazdátlanul maradt és az áradattal uszó értékeket és fosz­togatnak. Mindez arra birta Ko­vacsics kormánybiztost, hogy táv­iratilag kérje az igazságügyminisz­tert, hogy ez egész árviz területére rendelje el a sfaiáriumot. A statá­rium kihirdetésére vonatkozó ren­delet a hivatalos lap mai számá­ban jelenik meg és a következő­ket tartalmazza : Minthogy az árviz által vészé­lyezietett Békés- és Biharmegyék területén a közrendet és közbiz­tonságot súlyosan veszélyeztető bűncselekményeket követtek el, az igazságügyminiszter a belügymi­niszterrel és honvédelmi minisz­terrel egyetértve, a gyulai tör­vényszék egész területén, továbbá a debreceni törvényszék területé­hez tartozó berettyóujfalusi és a derecskei járásbíróság területén, valamint a debreceni járásbíróság­hoz tartozó nagylétai közigazga­tási járás területén a lázadásra, gyujtogatásra és robbantószerek használatával elkövetett egyes bűncselekményekre ezidőszerint is hatályban lévő xögtönbiráskodást a gyil­kosságra, a szándékos emberölésre, a rablásra, a vizáradás okozásának bűntettére és a vaspályá­kon, távirdákon (távbe­szélőn) vagy hajókon el­követett közveszélyü cse­lekmények bűntettére is kiterjesztette. Igy tehát életével játszik min­denki, aki, ha esetleg még jó szándékkal is, a hatóság tudta, vagy pláne annak intézkedése ellenére a gátakat átvágja. A magyar kormány Bukarestbe futárt dött a szókudvari gátszakadás ügyében Mayer földmiveiésügyi miniszter nyilatkozata az árvizveszedelmi in­tézkedésekről — Rablók garázdálkodnak az árterületen — A. népjó­léti miniszter gyorssegélyt küld A remén kormány már folyamatba tette a szükséges intézkedéseket Budapest, dec. 29. A földmi­veiésügyi minisztérium a békés­megyei árviz hirére az egész ka­rácsonyi ünnepek alatt permanen­ciában volt. Mayer János föld­miveiésügyi miniszter éjjel-nappal hivatalában tartózkodott mind a három ünnepnapon át és vele együtt titkárai, az elnöki osztály vezetője és a vizügyi osztály fő­nöke óráról-órára kértek és kap­tak jelentést. A földmiveiésügyi miniszter érint­kezésbe lépett a honvédelmi és népjóléti miniszterekkel, hogy a karhatalmi segítséget és az Ínsé­gesek tómogafását minél gyor­sabban kieszközölje. Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter es Vass József népjóléti miniszter a leg­nagyobb készséggel siettek a föld­miveiésügyi miniszler segítségére és ennek a gyors segítségnek kö­szönhető, hegy a pusztulást egy­előre meg lehetett állítani. Mayer földmiveiésügyi miniszter a meg­tett intézkedésekről a következő­ket mondotta ; — December 24-én kaptuk meg az első jelentési, amely ez első komoly hir voli arról, hogy a Hármaskörös Békés- és Biharvár­megyék jelentékeny területét ár­vízzel fenyegeti. Az első komoly jelentés után Kovacsics Dezső bé­késvérmegyei főispánt a két vár­megye területére miniszteri biz­tosként megbíztam és azonnal ki­küldöttem Becker miniszteri taná­csost és Oremus műszaki főtaná­csost, akik egy csapat műszaki mérnökkel a szükséges intézkedé­seket megteszik. A három ünne­pen állandó permanenciában vol­tunk és minden rendelkezésre

Next

/
Thumbnails
Contents