Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-29 / 294. szám

E8TE8 SZAH ARA ÍOO® KORONA 52-ik évfolyam, 294-ik szám Békésesaba, 1925 deeember 29 Kedd BÉKÉSHEErYEI KÖZLÖNY FOLITIKál NáPILáP _ Főszerkesztő : Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 kor. 3gy hónapra 25.000 kor. Példányonként 1000 korona. Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: Filippinyi Sámuel. Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. Borzalmas árviz pusztít a Sárréten és a megyében A Sebes-Körös Kornádi és Szakácsi között, a Fehér-Körös a megszállott Székudvarnál elszakította a gátat — 40.000 katasztrális hold viz alatt Gyulaváriban — Elsodort, összeomlott tanyák — A világtól, napok óta elzárt családok — A Sárrét rémes karácsonya — Az uj árvízi hajós (A Közlöny eredeti tudósítása.) A megyének szomorú karácsonya van. Az a borzalmas árvíz, amely a hirtelen olvadás következtében a bihari hegyekről zudult a nyakunkba és amely — ugylátszik — elsősorban a román foíyammenti hatóságok lelkiismeretlensége és lelketlen közönye folytán meglepetésszerűen ért bennünket, olyan rettenetes pusztításokat végzett már eddig is, amely arányaiban messze felülmúlja egy megyei katasztrófa kereteit és országos, nagy csapásnak tekinthető. Azért irjuk, hogy már eddig is, mert jóllehet, maga a Körös medre jó ideje apadóban van, maga az árterület vize a kiszabadult vízmennyiséggel állandóan növekvőben van s a legújabb jelentések szerint is nincsenek kizárva ujabb, komoly komplikációk. Magéról az árvízről, annak megindulásáról, pusztításairól és a jelenlegi helyzetről alábbi részletes tudósításaink számolnak be : A vésztjósló égzengés December 22-én már hajnali 3 órakor Várad felől égzengést és villámlást észleltek. Détután Csaba felett hatalmas fellegekből villámlás kíséretében vastag sugarakban ömlött az eső. A szokatlan jelensép már akkor bevezetője volt azoknak a szörnyűségeknek. melyek aztán 22 én este 9 óra óta szakadatlanul zudultak a három Körös által átszelt vidékre. Már 22-én délután rémülettel látták az emberek, hogy a SebesKörös őrült gyorsasággal száguld a befagyott meder jégrétege fölött. A Körösszakái, Kornádi, Zsadány szakaszon végig a száguldó víztömeg itt-ott mégis belekapaszkodott a vastag jégrétegbe s irtózatos dörrenésekkel szakított fel ajtónagyságu táblákat, melyeket aztán ragadott magával, mint a faleveleket. A katasztófa kezdete A zugó, ropogó, dübörgő áradat aztán a nagytóti fordulóban torpant meg. hol a szörnyű gyorsasággal érkező egymásra halmozódó jégtáblákból valóságos torlasz keletkezett. Az ár mind magasabbra emelkedett a torlasz előtt valósággal dühöngő kavargáséból szilaj dühhel szökkent ki a parton és nekizudult rettentő súlyával a vasúti töltésnek, melyet pillanatok alatt áttört. A vasúti síneket valósággal felgöngyölítette s ezek még ma is az ár erejének csodájára állnak ki a vizből. Aztán vágtatott át a sikon, tanyákat sepert el a föld színéről, Zsadányon átrohant és Vésztőt megkerülve Iráznál ujra a medret kereste. Az árnak ez a körmozgása még ma is tart, de már csak csendes áramlás, mellyel a hatalmas víztömeg lefolyást keres. 22-ről 23-ra betört a Sebeskörös holtágába, melynek medre a szokatlan tömeget már nem bírta. A helyzet percről percre fenyegetőbb lett s végül is elhatározták, hogy a holt Sebeskörös jobb partját átvágják. Okány két helyen is átvágja a gátat, szerencsére mind a kétszer be lehetett tömni. Vasutasok menekülése A nagy zűrzavarban az emberek kapkodása, fegyelmezetlen magamentése fájdalmas csapás volt a szerencsétlen vasutastelepre, amely Vésztő Okány felőli oldalán volt. Volt / A rettentő veszély elől csak egy órájuk volt menteni vagyont és életet. Egy-egy párnával, egy darab kenyérrel rémülettől kerekre nyilt szemekkel, szédelegve, térdig érő vízen keresztül támolyogtak a vasúti töltésre és ott összeroskadva, tehetetlenül nézték a futóárral elsodródó házacskáikat, benne egy életen gyűjtögetett drága szegénységet. Ugy szedte a szerencsétleneket össze Dobisz vonalfőnök és a segély vonattal bevitte Szeghalomra, hol két vágány lett tele ilyen menekültekkel. A gyoma—kölegyáni vonat sem közlekedik. Szeghalomra az áruforgalmat beszüntették. Tekintettel azonban arra, hogy a szerencsétlen vésztői menekültek nagy része Szeghalmon van, Dobisz vonalfőnök legalább élelmiszerek szállítására kérte a forgalomkorlátozás enyhítését. A szerencsétleneknek se pénzük se élelmük nincs és már is akadtak lelkiismeretlen emberek, akik még e fájdalmas nyomorból is hasznot akarnának kipréselni az élelmiszerek árának emelésével. A vésztői vasútállomás személyzete és felszerelése szintén Szeghalomra menekült s igy Vésztőt mint szolgálati helyet feladták. Szeghalomra erről az oldalról még hajtánnyal sem lehet bemenni, mert például a 10. számú őrháznál levő kanyarulatban a sínek felett 130 cm. a vízmagasság. A kormánybiztos rendet teremt Az első nap szörnyűségei után végre enyhült a helyzet. A viz ugyan állandóan áramlott, de legalább megszűnt a rémült emberek szervezetlensége és fegyelmezetlensége. A kormánybiztos dr. Kovacsics Dezső főispán vaseréllyel és vaskézzel csinált rendet. Az ő óriási erőfeszítései, hogy az embereket összetartsa egy cél közös munkájára, végre is teljes sikerrel jártak. Ma már az egész töltés hosszában meg van a biztonsági őrség. Az okányiak a maguk falujának kétségbeesett védelmében a hatósági közegeknek megtagadták az engedelmességet, nem adtak közmunkát és puskát fogtak. A kormánybiztos rövidesen elnyomta az ellenszegülést és rákényszeritette az okányiakat a közös munkára. Méltó segitői voltak a kormánybiztosnak a műszaki vezetők, Horémusz főmérnök, valamint Natland János főmérnök kiváló vizszakértő, továbbá a földmivelésügyi minisztérium részéről Becker miniszteri tanácsos. Megérkezett a katonaság A nagytóti pusztánál 140 méter hosszúságban átszakított töltésen állandóan ömlött a Sebeskörös vize. Már az első pillanatban látható volt, hogy azt a rendelkezésre álló eszközökkel betömni nem lehet. Végre is a vasárnap rabot sikerült betömni. Hétfőn estére várják, hogy az egész szakasz betömése készen lesz. Iráznál fogják levezetni a vizet Vasárnap a kormánybiztos a mérnökökkel és az elöljáróság vezetőivel tárgyalásokat tartott arra nézve, hogy az árral elöntött terület vizét miképen lehetne levezetni. Egyöntetű megállapodás szerint a Sebekörösbe kell levezetni a vizet és pedig Iráznál, hol a töltést át is kell vágni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a Sebeskörös jelentékenyen apad. A kormánybiztos Gyulára ment A napok óta óriási munkát végző kormánybiztos dr. Kovacsics Dezső főispán vasárnap Gyulára utazott, hogy a gyulai árvízvédelmi munkálatokat irányítsa. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vésztői árvízkatasztrófa már tovább nem fejlődik, mert vasárnap délután a holt Sebeskörös balpartja erősen kezdett átázni, ami a szerencsétlen községre végzetessé válhat. De nem csak Vésztőre, hanem Békés, Berény, Szeghalom községekre is, mert ha a balpart is kiszakad, ugy a viz ezeket a községeket feltétlenül elönti. Azért minden erővel tartják a balpartot. A vésztői Mágor és Kertmeg puszták viz alatt Mágor és Kertmeg puszták nagy része viz alatt áll, Fokközt még tartják. A jelentések szerint a Sebeskörös és vasút közötti területnek háromnegyed része és Vésztő földterületének fele áll viz nevü megérkezett műszaki század fogott hozzá a munkához és vasár- í alatt és Vésztőnek „Palda nap délig mintegy 50 méteres da- ' negyede. Az Almássy uradalom és a gyulavári-i tanyák pusztulása Még fel sem ocsúdott Gyula a szerdai rémületből, csütörtök reggelre már meg is tudta, hogy a városról elmúlt veszedelemnek a környék adta meg rettentő órát. Betör a viz Csütörtökön ugyanis délelőtt 10 órakor az Almássy-uradalom jelentette, hogy a Győző-majorba viz tört be a demarkáció felől. Gyulán nyomban megindult a karhatalom és mentőerő mozgósítása, azonban a rettentő tömegben zuduló áradat feltartóztatásáról szó sem lehetett. Az alattomosan közelgő viz, mire a Győzőmajorhoz ért mór annyira megnövekedett, hogy emberi erővel megállítani nem volt lehetséges. A gyula—gyulavárii kisvasút töltése mentén futott egy darabig, azután megkerülve Szigetmajort már ugylátszott, hogy visszafele fog áramlani, amikor ujabb kanyarodó után, mint egy hatalmas folyam, mind szélesebbre terülve, egymásután öntötte el Galvács, Solymos, , Dénes majorokat. Péntek estig a kisvasút töltésének hosszában feküdt a viz, mig nem az éj folyamán azon is áttörve, szombaton, Karácsony másodnapján délelőtt 9 órakor elérte a sarkadi vasuttöltést. Az alattomos viz megszállott területről jött éspedig Székudvar irányából. A román hatóságok még csak nem is értesítették a demarkáción innen levő községeket, ugy hogy a szerdai elmúlt veszedelem utáni pihenő alatt gyanútlan lakosságot valósággal meglepte az áradat. A mentési munkálatok megindultak egyelőre Gyulavári község megmentésének céljából. Evégből szombaton óriási erővel Szigetmajor biztositásához láttak, mert Szieetmaior a kö^spo Imiben io omrm