Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-22 / 290. szám

2 S&KfiSKBCnm KÖ25LÖMI Békéscsaoa, 1925 december 22 Hankó Mihály általánosságban szólva a költségvetéshez, a vízvezeték létesítésének szükségességét hangsúlyozza. A polgármester felvilágosítása szerint már érdeklődés történt ez irányban, azonban csak a tervek dija mintegy 3 milliárd koronába kerülne s ezért a miniszteriémhoz irt fel ebben az ügyben, onnan azonban sürgetés ellenére sem kapott választ. Legközelebbi felutazása alkalmával személyesen fog érdeklődni a minisztériumban. Araczkynak azt válaszolja, hogy óz adminisztráció költségei általában alatta maradnak a békebeli költségeknek. Ezután a javaslatot a közgyűlés általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során Szeberényi Lajós szóváteszi a faiskola tételnél,jhogy nincs kimutatva annak jövedelme. Araczky György ugyanezt kifogásolja Vajda Jenő a bolgárkertészet iránt érdeklődik. Vargha E. András a közterületek bérét kevesli. Pollák Arnold azoknak hat hónapra való felmondását követeli. A polgármester felvilágosításai után a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a közterületek felmondására vonatkozólag készítsen javaslatot s a szakaszt elfogadja. A III—IV—V—VI. szakaszokat vita nélkül fogadja el- A VII. szakasznál Szelner Antal aggodalmát fejezi ki a forgalmiadó jövedelmének előirányzatával szemben. Tóth László, Csillagi Márton és Horváth István hozzászólásai utón változatlanul elfogadtatott. A VIII—IX—I. is vita nélkül ment. A Xl-nél a cselédelhelyezővel kapcsolatban vita fejlődött ki, mely után dr. Hollander indítványára annak megszüntetését határozta el a közgyűlés. A XII—XVII. szakaszokat változatlanul elfogadja. A közgyűlés ezután áttér a kiadások tárgyalására. A köztartozások szakasza vita nélkül marad. A városi alkalmazottak járandóságainál óriási vita alakul ki, melynek folyamán többek hozzászólása utón keletkezett o föntebb mór ismertetett incidens és amely vita Szeberényi Lajos felszólalásával végződött, ki kérte a közgyűlést, hogy sok szegény tisztviselőnek ne rontsák el a karácsonyát azzal, hogy éppen most fessék eléjük az elbocsátás rémét. A közgyűlés végül is dr. Hollander indítványát fogadja el nagy szótöbbséggel s e azerint a régi szanálási bizottságnak a létszámcsökkentést még ebben a hónapban végre kell hajtania. Dr Hollander a határozattal kapcso latban kéri a közgyűlést, hogy he Iyette nz incidensre való tekintet tel, válasszon mást a bizottságba A polgármester kijelenti, hogy ő a magyarázatok után az őt ért támadás feletti megbotránkozáson tul van és nem látja be, hogy miért ne vehetne részt dr. Hollander a bizottságban ? A közgyűlés is igy határoz. A III—V—X. szakaszokat változatlanul elfogadták. A XI. az iskolánkivüli népoktatás költségeihez Hankó Mihály szól hozzá. Szeretné tudni, hogy mire fordíttatnak azok az összegek ? Dr. Szeberényi Zs. Lajos szintén az iránt érdeklődik, hogy hol, mit, mennyien tanulnak ? Aracky a testnevelési célokra szánt 140 milliót a felére kéri leszállítani. A polgármester felszólalása ellenére a közgyűlés igy is határoz, miért is azt hivatalból meg is kellett felebbezni. A XII—XXI. szakaszok változatlanul mennek át, mig a XlI-nél a reprezentációs költségeket Aracki A Békésmrmegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése Válása Csizmadiának és K. Schriffertnek indítványára a tavalyi összegre szállítják le* A költségvetést ezentúl végig elfogadták. Eszerint megtörtént az, hogy itt ott leszállítottak tételeket végeredményben azonban semmi megtakarítás nem mutatkozott és az előirányzott pótadó marad, 50%. Elég szép számmal jelentek meg a vármegyei gazdák és földbirtokosok a Gazdasági Egyesület közgyűlésén, mely annakellenére, hogy izgalmasnak Ígérkezett, tetjes nyugalommal folyt le. Mindenekelőtt meg kell állapitanunk, hogy igen nagy kár a gazdatársadalomra az, hogy ezen a gyűlésen azok, akik a kiígazda szövetséget propagálták, nem jelentek meg, mert bizony hallhattak volna több, nagyon megszívlelendő igazságot. Ha aztán az ottan elhangzottak alapján józan mérlegelés tárgyává tették volna a felsorakoztatott érveket, nem lehetetlen, hogy a tüntetésszerü gyulai és gerendási „en blok" kilépések sem történtek volna meg. Szomorú dolog, de igazat kell adnunk az elnök és a főtitkár sza vainok, amikor azt állították, hogy a kisgazda szövetség nem hogy erősítené a gazdatársadalmat, hanem inkább azt széíforgálcsolván, gyöngíti. Általában az az impressziónk, hogy a megyei egyesület a gazdatársadalom javára áldásos működést fejt ki, ha ezt a működést kortescélokból és hangulatkeltésből nem is üti nagydobra. A gyűlést egyébként Beliczty István elnöki megnyitója vezeti be, melyben az elnök mindenekelőtt megállapítja, hogy az egész gazdatársadalom a romlás felé halad. A gazdák tele vannak adósság gal, mert a hitelviszonyok is roszszak, az értékesítő szervek nem kielégítők, valóban az egész gazdatársadalom elérkezett teljesrtő képességének végső határához. Annak ellenére, hogy az elmúlt gazdasági esztendő termésszempontjából egyike volt a jobbaknak, enyhülést még sem hozott egyetlen vonatkozásban sem, sőt az állapotok csak rosszabodtak. Annak, hogy ebből az állapotból kivergődni nem tud a gazdatársadalom — okát a szervezetlenségben találjuk meg. Ahány érdekcsoport, annyiféle egylet, kör, szövetség s az ezekben csoportosult gazdákat nem lehet közös frontba tömöriteni. Pedig az Omge — Magyarország mezőgazdasági kultúrájának zászlóvivője — az a szervezet, ahol minden rendű és rangú gazdának ott lenne a helye. Hiszen mi a gazda szükséglete? Fejlődő kultura, jó utak, jó termény értékesítés, a terhek apasztása, jó hírszolgálat — egyszóval mindaz, ami szükséges ahoz, hogy a gazda boldoguljon s az ország talpra álljon. Éppen ezért elvben helyesli Csizmadia akcióját, csak a forma ellen van kifogása, mert mindaz, amit céloz, elérhető uj csoportosulás nélkül a meglevő megyei egyesületben. K. Schriffert József annak ellenére, hogy az egyesület választmányi tagja volt, nem tartolta szükségesnek, egyetlen egy ülésre sem elmenni, mégis arról beszél, hogy az egyesület a gazdák érdekében nem tett semmit. Visszautasítja ezt az állítást, mert a jegyzőkönyvekből bárki Schriffert állításának az ellenkezőjéről győződhet mpg. Hivatkozik nagynevű elődeire az elnökségben és saját elnökségi idejére is, igazolván, hogy mindig csak a gazdatársadalom boldogulása érdekében dolgozott és fog is dolgozni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Sólyomi Lipót főtitkár felolvassa a számadásokat és be" mutatja az uj költségelőirányzatot. Bejelenti, hogy a kisgazdaszöve'ség miatt a gyulai és geren' dási gazdákat valószínűleg még többen fogják követni a kilépésben, de ez az egyesülelre bár fájdalmas, mégsem olyan jelenség, hogy veszélyeztetné az egyesület létét, mert annak, mint eddig, igy ezután is a környék nagylelkű földbirtokosai és gazdái adományaikkal biztosítani fogják az ügyvitelét. Bohnert József megütközik azon, hogy az ügyvezető főtitkár fizetése egy évre mindössze 12 millió korona. Szükségesnek látná, ha tagdijakat felemelnék, hogy a főtitkár fizetését legalább annyira fel lehessen emelni, hogy ez részére a létminimumot biztosítsa. Dr. Berthóty István hasonló értelemben szólalván fel javasolja, hogy a tagdijakat egy pengőben állapítsa meg a közgyűlés. Sólyomi Lipót válaszol a felszólalóknak és megmagyarázza, hogy mért oly alacsonyak a tagdijak. Egyébként is nem a tagdijakból tartja fenn magát az egyesület. Kéri a közgyűlést, hogy tekintsenek el ez alkalommal az ő fizetésének emelésétől. Neki boldogságot okoz az a tudat, hogy képességeit a vármegye gazdasági ügyeinek szentelheti. Egyébként is a kamara kilátásba helyezte az egyesület támogatását. Hagyják a rendezést arra az időre, ha ez a támogatás nem következne be. Dr. Berthóty István újólag hangsúlyozza, hogy az egyesületnek feltétlenül szüksége van anyagi eszközökre, másként hivatásának alig fog tudni megfelelni. Hiszen az adminisztrációs költségek mellett ott vannak még a külömböző kiállítások, vásárok, állatdijazások stb. rendezési költségei. Anyagi eszközök nélkül az egyesület meg sem tud mozdulni. Feltétlenül kell valamely megoIdást!találni|az anyagi eszközök előteremtésére. Elnök jávaslatára a közgyűlés ugy határoz, hogy a tagdijak megállapítását rábízza az igazgató választmányra, mely egy hónapon belül tartozik javaslatot tenni. Ezután a költségvetést a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. A költségvetés után Sólyomi Lipót főtitkár felolvassa a mult évről szóló jelentést, mely tartaltalmas, igen mélyen szántó előadás annyira megnyerte a közgyűlés elismerését, hogy Tar Gyula igazgató indítványára a közgyűlés a jelentést egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatja, úgyszintén Sólyomi Lipót főtitkárnak ügybuzgó működéséért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz Az értékes jelentést más alkalommal bővebben fogjuk lapunkban ismertetni. A Szociális Misszió Egyesület ünnepe Lélekemelő ünnepség keretében osztotta ki karácsonyi adományait a Szociális Misszió Egyesület vasárnap délután a Közművelődés házában. A dobogón gyönyörű karácsonyfa állott, a székeken pedig jóltevők, képviseletek, szülők s mellettük kopott ruhás, sápadt arcú, szegény gyermekek töltötték be a termet. A rövid műsoron Román Mariska két szép, nemes veretű szavalata és Bartyik Mátyás r. kath. káplán beszéde szerepeltek. Ünnepi beszéd helyett a lelkes mese meleg hangján szállt szava a gyermekek lelkében. Fölcsillogott a sok fáradt arcocska és a tiszta gyermekszempár, szivükhöz szólt a beszéd, de nemcsak az ő szivükhöz. A jelenlevők nedves szemmel, megilletődve hallgatták szavait. Megható karácsonyi ének után sok-sok apróság járult az adományos asztalhoz a kis sapkákért, nadrágért, szvetterért, cipőért, mi pedig éreztük, hogy az igazi testvériséget és szeretet hozta közénk a Szociális Misszió. Nemes munkájáért illesse az egész társadalom tisztelete és elismerése. A felsőmezőgazdasági iskola műsoros estje Szombaton tartotta az áll. felsőmezőgazdasági iskola ifjúsága tánccal egybekötött műsoros estélyét, melyen a szülők, jóbarátok és ismerősök olyan szép számmal bizonyították az iskola iránti érdeklődésüket és rokonszenvüket, hogy a tágas tornaterem zsúfolásig megtelt s ülőhelyet is csak a hölgyeknek tudott biztosítani a rendezőség. A műsor változatossága, a szereplők kvalitása olyan általános sikert produkált, mely ugy az iskola vezetőségének, mint a lelkes ifjúságnak csak dicséretet s őszinte elismerést szerzett. Az ifjudégi énekkar Hiszekegye és magyar népdalai, melyeket Titz József tanár eredeti letétében és vezetésével adott elő, Németh Tibor Ady, Kaffka és Végvári szavalata, Gavenda László uj felfogású művészi ihlettel előadott zongorajátéka, mind elsőrangú szá>