Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-09 / 228. szám

2 D15KÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 október 15 Igazén mindenki sajnálhatja, akinek módja lett volna hozzá, ha e gyönyörű kiállítást megtekinteni elmulasztotta, mert ez nemcsak látványos, de tanulságos, gyönyörködtető is volt és mindenben méltó a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara eddigi sikerült kiállításaihoz, amelyek messze túlszárnyalják a hasonló kiállítások megszokott kereteit. Sajnos Békéscsabáról, sőt Békésmegyéből nemcsak kiállító nem akadt, de még szemlélő is csak elvétve fordult ott meg, pedig mindenki tanulhatott ott, aki a kiállítást alaposan végigtanulmányozta. Ha keressük a távolmaradás okát, mindig azzal az átkozott letargiával, nemtörődömséggel fogunk találkozni, pedig a termelés az egész vonalon lépésről-lépésre halad előre, az egészségesebb és jövedelmezőbb termelés érdekében. Banké Antal Szántógépbemutató Kábán A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara a fényesen sikerült debreceni kertészeti kiállítással kapcsolatosan igen jól sikerült szántógépbemutatót is rendezett Kabón f. hó 5- és 6-ón, ahol a hazánkban jelenleg beszerezhető géperejű talajművelő gépek közül a kisebb gazdaságok részére is alkalmas traktorokat láttuk munkaközben és a végzett munka nagyságáról, valamint milyenségéről és a gépek üzemanyag fogyasztásáról személyes tapasztalatokat is szerezhettünk. Sőt Kabón most oly traktorok is szerepeltek, amilyeneket eddig a magyar gazdatársadalomnak beszerezni nem állott módjóban. Ilyenek az amerikai gyártmányú „Case"-féle traktorok éspedig mindkét típussal, a kisebbel és a nagyobbal, valamint a francia „Renault"-féle traktorok, szintén ket típussal, a lánctalpas (tank) és a kerekes traktorral. Ezeken kívül ott voltak a Cormick-, a Fordson-, a HSCS féle petroleumos traktorok is. Mindegyik traktor jó, szép és mély munkát végzett és a kabai földet ugy felszántották, ahogyan felszántva talán még nem is voltak, mert lépten-nyomon „szűz", vad füldeket foiditottak fel. Az érdeklődés főleg a gyors mozgású, gyönyörű szántást végző Fordsonok, HSCS-félék és a Case-k iránt mutatkozott. Mérési és igy üzemköltségi eredményeket jelenleg még nem közölhetünk, mert azok még feldolgozás alatt vannak. A számításokat a József Műegyetem Mezőgazdasági Gépkisérleti Állomásónak és a debreceni gazdasági akadémia Műszaki Tanszékének agilis, fáradhatatlan tudós tanárai végzik. Csabaiakkal itt sem találkoztunk. Vájjon miért ? A legteljesebb hála és köszönet illeti meg ugy a Mezőgazdasági Kamarát, mint a megjelent gépek érdekeltségeit azért, hogy lehetővé tették, a Tiszántúl kötött talajára vonatkozólag is az egyes traktorokról helyes kép, vélemény és meggyőződés kialakulását, mert azok a traktorok, amelyek jól és szépen s ráadásul olcsón dolgoztak Kabón, azok csaknem mindenütt be fognak válni a Tiszántúl kötött talajú részein. B. A. Különös történet a határszélről Bede Ignácné erdélyi menekült és a gyulai főszolgabíró élet-halálharca A történet kezdete az, hogy egy becsületes székely házaspár:Bede Ignác nyugalmazott vasutas és a felesége az uj erdélyi uralom elől felszedte a sátorfáját és átjött ide, a Királyhágón inneni magyar földre. Hosszas, keserves hányattatás utón Kétegyházán ragadtak meg, ahol a közséei tulajdont tevő egykori járványkórház épületét bérbevették vendéglő céljaira. A házaspár ugyanis, hogy a csekély nyugdij mellé még valami jövedelemre tehessen szert, korcsmát nyitott, miután előbb az aszszony nevére megszereztek az italmérési engedélyt. Egy ideig rendes kerékvágásban folyt az élet az egykori járványkórházból korcsmává vedlett helyiségben. Bedeék napról-napra méregették a frcccsöket és a söröket a vasutasoknak és a parasztoknak. Egy napon azonban valakinek eszébe jutott, hogy — noha semmiféle járvány nem volt messze vidéken — a kórházat vissza kellene adni korábbi rendeltetésének. Felszólították tehát Bedeéket a kiköltözésre, amely szívességet ezek természetesen nem tettek meg. Erre a község peresítette az ügyet és igy akarta Bedét és feleségét az épület elhagyására kényszeríteni, a pert azonban két fórumon is elvesztette a község. A történet keretében most megjelenik Vangyel Endre gyulai főszolgabíró alakja. A főbiró ugyanis felhívást bocsátott ki a korcsmároshoz, hogy tekintet nélkül a biróság Ítéletére, ürítse ki a házat, mert különben karhatalommal távolítja el őket abból. Bedéné persze nem volt távozásra kapható még ijesztéssel sem és a hozzóküldött csendőröknek nem engedelmeskedett. A csendőrök erre letartóztatták és beszállították a gyulai ügyészségre, ahol jegyzőkönyvet veitek fel az ügyről, majd elbocsátották. A történet vége mégis csak az lett, hogy Bede Ignácnét, akitől a pénzügyigazgatósóg nemsokóra ezután megvonta az italmérési engedélyét, karhatalommal kirakták a korcsmájából és beköltöztették abba a házba, amelyet építtetni kezdett magónak, de amelyre nem adott a főbiró épitési engedélyt. A korcsma ezután üresen maradt. Nem alakították át járványkórházzá, ami nem is csoda, hiszen — mint mór mondottuk — sem a községben, sem a környéken semmiféle járvány nem volt. De nem alakították át később sem, sőt üresen állott egy egész esztendőn át, mig végre vasutasokat helyeztek el a falai között. Ugyanekkor történt, hogy Bede Ignácné fogadott leánya vőlegényének Vangyel főszolgabíró, amikor iparengedélyért folyamodott, nem adott iparengedélyt, de kijelentette állítólag, hogy ha szakit a Bede-csalóddal, ad neki. Majd kijelentette, hogy a családot nem tűri meg a megye területén. A menekült vasutascsalód szorongatott helyzetében végre a főispánhoz fordult. Bede Ignácné levelet irt Kovacsics Dezső dr. főispánnak és panaszában elmondotta, hogy Vangyel főszolgabíró alaptalan vádak alapján az eljárások légióját indította meg ellene és igy hiúsította meg azt, hogy a leendő veje Kétegyházán italmérési engedélyt kaphasson. Oltalmat és vedelmet kéit a főispántól, akinek leveléhez egy hasonló tartalmú levelet mellékelt Vangyel Endre főszolgabíró részére. A levelek miatt a gyulai törvényszéken eljárás indult meg Bede Ignácné ellen. A vádat az ügyészség elvállalta és vádiratot adott ki a menekült vasutasné ellen. Ebben az ügyben most tartották meg Gyulán a főtárgyalást a törvényszék Tóth-tanácsa előtt. Bede Ignácné kérte a bizonyítás elrendelését : 1. a főszolgabíró ama kijelentésére, hogy nem türi meg őket a vármegyében, 2. arra, hogy miért nem adott vejének italmérési engedélyt, 3. arra, hogy hamis vád alapján vonták-e el tőle az iparengedélyt és 4 arra, hogy személyi boszu vezette a főbírót a vele való eljárásai során. A biróság a bizonyítást el is rendelte és a kihallgatott tanuk a két első pont vádjait teljesen beigazolták, a két utolsó pontot azonban a biróság nem látta beigazoltnak. Ezért Bede Ignácnét — Forray Lajos dr. védő meghallgatása utón — bűnösnek mondotta ki hatóság elleni rágalmazás vétségében és ezéit 2 millió korona fő- és egy millió korona mellékbüntetésre ítélte. A biróság enyhitő körülménynek tudta be, hogy Bede Ignácné a sértések elkövetésekor egzisztenciális ügyeinek védelméber járt el. Bedéné az ítélet ellen felebbezett. Közúti autóbuszjáratok a megyében Az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatósága a vármegye közigazgatási bizottságén keresztül a kereskedelmi miniszterhez kérvényt adott be, mely szerint az AEGV Békéscsabától kiindulólag Kondoros—Szarvasra, továbbá Dobozra és Gyulára személyautóbuszjératokat akar bevezetni és erre iparengedélyt kér. A kisvasút kérvényében az érvek egész arzenálját sorakoztatja fel és kéri, hogy a kérelmet a megye pórtolólag terjessze fel. A kérelemmel a legutóbbi megyegyülés is foglalkozott és azt, mivel olyan helységeket akarnak megfelelőbb forgalmi összeköttetéssel ellátni, ahol vasút egyáltalában nincs vagy ahol van, de az rettenetes rossz — pártoló véleménnyel terjesztette fel, azonban kérte a minisztert, hogy miután nagyobb sulyu közlekedési eszközök forgalombahelyezéséről van szó, az utak épségben tartósa céljából mindenesetre gondoskodás történjék a kerekek széles pneumatikkal vagy lapos tömörgummival való ellátásáról. Kéri a minisztert a megye arra is, hogy a viteldijat a minisztérium állapítsa meg és végül a tiszta haszon egy bizonyos százalékát a társaság az utak Az uj tipusu PUCH 173 cm-es motorkerékpár // GYOZ és több mint egy perccel javítja meg kategóriájának rekordját 39 km-es átlagsebességgel ér fel a Svábhegyre. Gyári eladási központ: VI. LISZT FERENC-TÉR 9. használatáért! az uttulajdonosoknak engedje át. Itt eml'tjük meg, hogy más forrásbólfazt«az információt kaptuk, hogy az|AEGV igazgatósága aira is gondolt|és már tervbe is vette

r hogy ha"i af gyopórosi villamos megépítése^ valamilyen akadály miatt elmaradna, a jövő szezonban Orosháza és Gyopáros között is ilyen autóbuszt állítana forgalomba. Hét milliárd a közmunkamltsághátralék a megyében Ha befolyik a hátralék, még az idén tovább folyik a munka A vármegye idei közúti költségvetésének szükséglete 20 milliárd koronával volt előirányozva, melyből eddig körülbelül 6 milliárd koronát használtak föl a különböző útépítésekre, fenntartásokra, és hasonló munkákra. Az alispán most állította össze azokat a munkákat, amelyek a közúti költségvetésbe felvétettek és amelyek még az idén elvégzésre várnak, feltéve, hogy azt az. idő megengedi és ami a legfontosabb, hogy a még most is kintlevő közmunkaváltságok befolynak, A kivetett 15 milliárdos közmunkaváltságnak ugyanis még csaknem a fele: 7 milliárd hátralékban van. A közúti adót, mely kb. 4 milliárd, az állam előlegezte és azt nagyrészben be is hajtotta. A még meglevő 14 milliárdra — ismételjük — amennyiben az nagyrészben befolyik és az idő a felhasználást megengedi a békés—tarhost uj ut 8 kilométeres szakaszának kiépítésére, mely 25 milliárdot emészt fel, a Szeghalom—vésztői ut folyamatban levő építéséhez 5 milliárd, az uthengerelésekre 4 milliárd kell, a fennmaradó összeget pedig a vármegyei garázsépítés, az útfenntartás, a személyi és dologi kiadások emésztik fel. A jövő évi közúti költségvetés összeállítási munkálatai most vannak folyamatban és «z a decemberi közgyűlés, azt pedig megelőzően a közigazgatási bizottság novemberi ülése elé kerül előzetes bemutatas céljából. Ezek szerint tehát minden attól függ, hogy a közmunkahátralék milyen tempóban folyik be.