Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-18 / 287. szám

IS«YE8 §ZáH AMA lOO® KORONA Békéscsaba, 1925 december 18 Péntek 52-ik évfolyam, 287-ik szám BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI NIPILáP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyed 5vre 75.000 korona. Egy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. Síresematin merénylői Berlin, dec. 17. A dr. Strese­mann külügyminiszter elleni me­rényletről a lapok a következőket közlik : Kaltdorff és Lorenz, a két letartóztatott a Beilin melletti Sie­menstadtban levő Siemens müvek­nél volt alkalmazásban. Kaltdorff kihallgatása alkalmával fajvédő­nek, Lorenz pedig német nemze­tinek mondotta magát. A tervet oly módon fedezték fel, hogy egy müncheni ügyvéd, aki azelőtt a fajvédő párthoz tartozott és akihez a két letartóztaíott a merénylet­terv egyidejű közlése mellett pénz­beli támogatásért fordult, feljelen­tést tett a müncheni rendőrségen. A müncheni rendőrség ezután a berlini rendőrfőnökséghez fordult, amely mindkettőjüket azonnal le­tartóztatta. Az ügyet a rendőrség már át is utalta a vizsgálóbíróhoz. ítélet frigyes főfjerceg nyugdíjasainak ügyében Bécs, dec. 17. Most hozta meg Ítéletét a bécsi törvényszék arra a keresetre nézve, amelyet Frigyes főherceg 80 nyugdíjas alkalma­zottja adott be a bíróságon nyug­díj-valorizálásuk végett. Az ítélet, ugy szól, hogy a nyugdijasoknak a papirkoronáDan megadott nyug­díj 4-ezerszerese jár. Teljes arany­paritást azért nem lehet megadni, mert Frigyes főherceg maga is elvesztette vagyonának négyötöd­részét. Ti f)ősi tjalottak emléknapja Budapest, dec. 17. Mivel a ma­gyar kormány 1924. évi 14. t.-c. alapján arról intézkedett, hogy a hősi halottak emlékét május utolsó vasárnapján ünnepeljék meg min­denült, a magyar püspöki kar tagjai hasonlóképen kötelezővé tették a május utolsó vasárnapján való ünneplést. Elhatározták, hogy mindaddig, mig az ország terü­lete csonka, a Magyarok Asszo­nyának ünnepén pro patria szent mise végeztessék. Rágalmazásért — kél t)ét Budapest, dec. 17. Bárdosi Gyu­lát, aki nyilt levélben támadta az ÉME vezetőségét, a biróság rá­galmazás miatt két heti fogházra itélte. A büntetést a tábla is jó­váhagyta és az Ítéletet a kúria megerősítette. Zürichben a magyar koronái 72.70-el jegyezték. 7Y szociálistapárl kilép a blokkból (?) Budapest, dec. 17. A szociális­tapárt belső ellenzéke követeli, hogy a párt lépjen ki a blokkból. Maga a párt és a parlamenti cso­port tévábbra is tagja akar ma­radni a blokknak. Szarvason a t)ótömeg összenyomott egy tjázat Szarvas, dec. 17. Szarvason teg­nap éjjel Ferencsik János háza a tetőre nehezedő nagy tömeg hó nyomása alatt összeomlott. Cso­dálatos véletlen folytán emberélet­ben nem esett kár. Elnapolták Petrichevich báró sajtóperének tárgyatását Budapest, dec. 16. Töreky elnök között ki fogja hallgatni báró Petrichevich-Horváth Emil állam­titkárt. mint tanút. A tárgyalást a j biróság egy később meghatáro­zandó időpontig elnapolta, miután több okirat beszerzése is szük­séges. Az ügyész megnyugszik, a vádlott védője azonban semmiségi panaszt jetentett be, mert egy sereg indítványát a biróság nem honorálta. a Petrichevich Horváth ügy tár­gyalását ma délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg és kihirdette a biró­ság határozatét a valóság bizo­nyításának kérdésében. A határo­zat szerint a biróság elrendeli a valódiság bizonyítását és ugy a védelem, mint a vádhatóság in­dítványait figyelembevéve, nagy vonalú kiegészítését határozta el a bizonyításnak. E címen többek A békésvármegyei Általános Tanitó Egyesület gyűlése A megyei tanítóság méltóságteljes tüntetése — Határozati javaslat a státusrendesés ellen Impozáns keretek között folyt le ( a vármegyei Általános Taniló Egyesületnek a stótusrendezés el­leni tiltakozás céljából összehívott gyűlése. A Kultúrpalotába özönlött a megye minden községének ta­nítósága, hogy megjelenésével, ko­moly — szenvedélyes kifakadá­soktól "ment — magatartásával súlyt adjon állásfoglalásának. Orosházáról Münsterman Ernő c, kir. tanfelügyelő, igazgató, Tót­komlósról Jónosdeók László igaz­gató, Gádorosról Kolbenhauer Kálmán igazgató, Csorvásról Tóth László igazgató, Békésről Farkas igazgató az Általános Tanitó Egye­sület elnöke, Gyuláról Masurek Ferenc igazgató, Mezőberényből Váczy Dezső igazgató, valameny­nyien tantestületükkel egyetemben jöttek el a gyűlésre. Az összes csabai tanítók, vala­mint a tanyai tanítókkal egyetem­ben összesen mintegy 200-an s a gyulai tanfelügyelőség képvisele­tében Bendár Gyula kir. s. tanfel­ügyelőés Tantó József népműve­lési titkár jelentek meg. Farkas Gyula elnök az ülést azzal kezdi, hogy az emberek ilyenkor az év utolsó napjaiban lélekben felemelkednek a béke áldott világába. A tanítóság mégis most kénytelen összejönni, mert összehozza őket a teljesítetlen re­mények nagy szomorúsága. Emlékeztet a miniszter mondá­sára a kulturtárca tárgyalása al­kalmával : A magyar népoktatás a magyar nemzet védelme. Ma­gunkat mentjük meg, ha azt meg­mentjük. Sajnos ezt a szép mondást nem követték tettek s ha pedig követ­ték, azok egészen mást hoztak a reménykedő tanítóságnak: szomo­rúságot és elkedvetlenedést. Az a fizetés, amit a státus ren­dezés kapcsán a tanítóság kapott egyáltalán nem áll arányban a végzett munkával. Az utolsó év­tized nyomorúsága fekete kenye­ret adott a kezébe a magyar taní­tóságnak és még sem zúgolódott. Várt, várta a közállapotok jobbra fordulásét és remélte, hogy akkor az ő sorsa is jobbra fordul. Vi­gyázott a tanítóság, hogy az elke­seredés lángra ne lobbanjori. Ez az önmegtartóztatás az ön­feláldozás mérhetetlen szenvedései után nem várt a tanítóság mást, mint azt, hogy azért a sok sanya­ruságért, amit elszenvedett, azért a lelkes munkáért, melyet a nem­zet nevelésével teljesített, legalább képesítéseinek megfelelő helyet kap a köztisztviselők sorában. Ezzei szemben az történt, hogy a fekete kenyérből egy darabot letörtek s a rangsorban lefokoz­ták a tanítóságot. Végső elkeseredésében a taní­tóság kénytelen volt ezt a gyűlést összehívni. Két részből áll a munka, az egyik az országos szövetségnek segítségére lenni a tanítóság jo­gaiért folytatott küzdelemben; a másik, hogy a társadalmat meg­győzze igazáról. A társadalomnak tudnia kell, hogy gyermekeit iga­zán jól csak az a tanítóság ne­velheti, melynek legalább méltó emberi sorsa biztosíttatik. A társadalomban a tanítóság­nak meg kell erősíteni azt a tu­datot, hogy ha a tanítóságot megalázzák, a nemzet aláztatik meg, ha pedig azt felemelik, a nemzetet emelik fel Üdvözli a tanfelügyelőt s az ülést megnyitottnak nyilvánítja. Bendár Gyula tanfelügyelő arra kéri a tanitósógot, hogy az ügy­höz és a tanítósághoz méltóan, szenvedély nélkül, érvekkel vívja ki igazát. Ezután az elnök megállapítja a határozatképességet és föláll szó­lásra a gyűlés előadója : Moldoványi Gábor tanitó. Beje­lenti, hogy az országos központ felhívására gyűlt össze a tanító­ság, hogy a státusrendezéssel kap­csolatban az őt sérelmeket és azok miként való orvoslását le­tárgyalja. A világháború, forradalmak sú­lyos gondok tömegét zúdították az országra, melyek leírhatatlan terhe leginkább a tisztviselő társadalom­ra nehezedett. Ennek a társadalomnak jórésze a tanítóság, mely sohasem köve­telt, sohasem panaszkodott, elvi­selhetetlen gondjai alatt roskadoz­va, törhetetlen hazafias érzése és a jobb jövőben vetett hit tartótra a lelket benne. Megállapítja, hogy az utóbbi időkben a magyar gazdasági hely­zet jsvult s a tanítóság joggal várta, hogy végre számára is elérkezik a megváltás. A stálusrendezés alatt azonban egymást érték a b'ztató és riasztó hirek és amikor végül is a nagy titokzatossággal kezelt kérdés ren­dezése napvilágot látott, kínos megdöbbenéssel látta a tanítóság, hogy a státusrendezés egy ujabb megaláztatást, egy ujabb lefoko­zást jelert a tanítóság részére. Ez ellen a státusrendezés ellen a tanítóság bejelenti a legvégső­kig való harcot, mely azonban nem bérharc, hanem politikától mentesen, a jobb megélhetésért és önérzetéért vívott küzdelem. Politikai kérdések nem fogjók azt robbantani, sem pedig szélsősé­ges irányyba sodorni a tanítósá­got, mert a tanítóságot egyetlen gondolat kovácsolja megbontha­tatlan egységbe : Magyarország a magyar nép boldog jövendője• De fel kell emelni tiltakozó sza­vát az ellen a koldus kenyér el­len, melyet még keserűbbé tettek azzal, hogy lefokozták a tanítósá­got. Társadalmi munkálkodással kell bebizonyítani, meggyőzni min­denkit, a társaealom minden ré­tegét arról, hogy a magyar taní­tóság helyzetén segíteni annyi, mint a nemzeten segíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents