Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-12-08 / 279. szám

2 JBfóM&SMEOTETt KÖZLÖNY Békéscsaba 1925 december 8 ^ ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék elsőrendű kézimunka ' FÉRFI-, NŐI- és GYERMEKCIPŐKBEN /^TO Afl A T Á Pi A Divateipóls a legújabb fazonban. Erős strapá­ig I Y-^ • j f\ |\ /\ cipők olcsó árban. Hó-, sár- és komótcipők ^ ^ X Vi il V 1 1 11 V I kizárólag elsőrendű minőségben! BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Mérték szerinti rendelések és javítások felelősség mellett a legrövidebb időn belül készülnek ! kisgazdákat. Szeretné, ha mindenki ahogy innen kimegy, szent foga­dalmat tenne, hogy az eszme mel­lett kitart és mindegyik két-három tagot gyűjt a szövetségnek. Abban a meggyőződésben, hogy szava nem lesz a pusztába kiál­tott szózat befejezi beszédét. Czinkóczky Pál szirtén fontos­nak tartja, hogy a mezőgazdasági munkásokat vonják be a szerve­zetbe. S ugy szeretné a szerveze­tet megcsinálni, hogy az olyan tes­tülete legyen a kisgazdáknak, mint az iparosoknak az ipartestü­let. S ha a szervezetben aztán benn lesz a munkásság is, akkor a munkás is fogja látni, hogy érde­ke közös a munkaadóéval. Az iparos segéd nem drágálja az ipar­cikket ép ugy, mint munkaadója, mert igy ő is magasabb munka­bért kap. A földmunkás ellenben olcsó kenyeret akar és nem veszi észre, hogy ugyanakkor önmaga ellen beszél, mert akkor a mező­gazdasági munkás bérének is ab ban az arányban kevesebbnek kell lennie. Balogh Gyula a Faluszövetség igazgatója áll fel szólásra. A köz­gyűlésnek tolmácsolja a földmive­lésügyi miniszter üdvözletét. Az­után rámutat arra, hogy miért szük­séges a gazdatársadalom megszer­vezése. Először is nem kell félni a szervezet szótól. Nem kell mind­járt a nemzetközi szocializmusra gondolni. Csak szervezéssel lehet táborba tömöríteni a kisgazdákat, de általában a falu népét. Ez a nagy tábor hatalmas is és ezzel a taborral visszai is tudjuk majd szerezni határainkat. Ha szerve­zetlenek maradunk, ezt a célt so­ha el nem érjük. Mert lehet, hogy a jelenlegi határok között pillanat­nyilag elélünk, de gyermekeink — ugy lehet — ki fognak vándo­rolni innen ebből a csonka hazá­ból. Igaz, hogy a háború megszűnt, de azért mi továbbra is harcban vagyunk egy sokkal fontosabb há­borúban — a kenyérért. Ezt a há­borút pedig csak egyesült erővel harcolhatjuk végig, nem fegyver­rel, hanem összetartással és sze­retettel. Ez a szeretet lesz az, mely visszaszerzi határainkat, amely kö­zelebb hozza elszakított véreinket. A szeretet, mint a madár — átre­pül a demarkációkon és hozzánk vissza fogja hozni az elszakilotta­kat. Örül, hogy az egész vármegyét együtt látja, mert ez azt mutatja, hogy dolgozni akarnak. Nem po­litizálni kell, hanem munkával gazdaggá tenni ezt az országot mert ha gazdagok leszünk, füg­getlenek is leszünk. Gróf Széche­nyi eszméit vegye irányadóul ez a szövetkezés. Ne legyen azonban pillanatnyi fellángolás, hanem te­gyen szent fogadalmat mindenki, hogy összefogunk tartani a vég­letekig. Ma a kisgazda társadalmat az országúton levő kevicshalmokhoz hasonlítja, mely bár láthatólag együtt van, azonban az utkaparó lapátja könnyűszerrel ezer darabra hányhatja a halmazt, mert az egyes darabokat nem tartja össze semmiféle malter. A szeretet le­gyen az a malter, amely a kisgaz­datársadalom tagjait összetartja. Felhívja továbbá a kisgazdákat, hogy támogassák a Faluszövetsé­get, mert ez a Szövetség már ré­gen felismerte a gazdák bajainak okát és már régen küzd is a ba­jok orvoslásáért. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Iváncsó János, a Falu­szövetség Népjóléti Társulatának szervezője hivja fel a gazdák fi­gyelmét arra az áldásos műkö­désre, melyet a Társulat a gazdák érdekében kifejt, belépésre szólit­ván fel a gazdákat és közli, hogy a társulat csabai megbízottja 3ohus János Berzsenyi uccai lakos. Botyánszky Mihály arra hivja fel a közgyűlés figyelmét, hogy a Kossuth által megkezdett és 1849­ben abbamaradt munkát van hi­vatva a megyei szövetség foly­tatni. A cél érdekében össze kell fog ni és egymást ne kihasználni, ha­nem támogatni legyen legfőbb tö­rekvése a gazdáknak. Dr. Láng Frigye s a legnagyobb elismeréssel van Csizmadia And rás törekvéseivel szemben. Helyes, hogy a gazdatársadalom sorsának intézésében számarányához mér­ten akar részt venni. De a kon­klusiót mégis hibásnak tartja, mert az uj alakulás szélforgácsolásra vezet. Van a vármegyének egy régi gazdasági egyesülete, amely­nek épen az volt a baja, hogy a gazdák nem akartak benne részt venni. Helyesebbnek tartaná, ha a gazdák inkább ebben a már meg­lévő és némi vagyonnal rendel­kező egyesületben munkálkodná­nak. Kijelenti, hogv felhatalmazása van a vármegyei Gazdasági Egye­sület elnökének részéről tudomá­sul adni, hogy az elnök szívesen átengedi helyét a gazdák sorából bárkinek, aki biztositani tudja az egyesület mindenkit kielégítő mű­ködését. Felkéri Csizmadiát, hogy álljon ő az egyesület élére. Dr. Schiffert Ferenc kijelenti, hogy éppen azért nem sikerült a vármegyei egyesület munkája, mert a szervezés munkáját a felsőbb körökben kezdte, holott a helyes ut az, hogy alulról kezdjünk szer­vezkedni. Nem fognak megállani a meg­alakulásnál, módot fognak találni arra, hogy ugy a nagy mint e kis­gazda és gazdasági munkás ebben a szövetségben megtalálja helyét. Nem is fognak a megyei egyesü­let ellen dolgozni. K. Schriffert József szerint a me­gyei egyesületbe nem tudják tö­möríteni a kisembereket. A vár­megyei egyesület évtizedek óta nem csinált semmit a kisgazdák érdekében. Kötelessége lett volna a mezőgazdasági kölcsön szétosz­tása körül is a legnagyobb súllyal fellépni a gazdatársadalom érde­kében. Nem tette. Ne térjenek le tehát a gazdák a megkezdett út­ról, hanem mondják ki a szövet­ség megalakítását. Ezután következett az alapsza­bályok ismertetése, melyeket dr. Csige-Vargha főbb vonásaiban is­mertetett. A tagsági dijaknál volt csak va­lamelyes vita, azonban végül ab­ban is megegyezésre jutott a köz­gyűlés és az alapszabályokat nagy többséggel változatlanul elfogadta. Ezu'án a megalakulást mondta ki egyhangúlag a közgyűlés, Következett a tisztikar választás, melyet szintén változatlanul foga­dott el a közgyűlés. A tisztikar a következő: Tb. elnck: Kovacsics Dezső fő­ispán, elnök: Csizmadia András, társelnök: K. Schriffert József, al elnökök: Drjenyovszkv János, Berczy István Békés, Papp Zsiga Gyoma, ügyv. ig.: Dr. Csige Varga Antal, jegyző: Jaro y József, pénz­tárnok: F. Sal József, ellenőrök: Kraszkó Mihály, Botyánszky Pál. választmányi tagok: Czinkóczky Pál (Kondoros), Bátori Antal (Gyo­ma), Kovács Imre (End.őd), Zsilák Mihály, Araczky György, Darabos András (Csaba), Asztalos András (Tótkomlós), DurkóSámuel(Békés), ifj. B. Szabó Sándor (Békés), Góg András, Csomós István, Dr. Schif­fert Ferenc (Gyula), Bartók Márton, Winter József (Mezőberénv), Ko­máromi Lajos,Dávid János (Doboz), Endrődi Lajos (Gyulavári), Jankó Lajos, K. Horváth János, Bolla Mihály (Orosháza), Györgyi Lajos (P.-Földvár), Csiszár Sándor (Csor­vás), Zábrák Pál (SzentetornyaJ, V. Tóth István (Gádoros), Mészá­ros Dávid (Nagyszénás), Nagy Jó­zsef (Szeghalom), Ladányi László (Köröstarcsa). A tinziikar megválasztása után Csizmadia rövid szavakban meg­köszöni a megtiszteltetést és azt a szeretet, mellyel a gazdák az ő személyét kitüntették és igéri, hogy mindig önzetlenül fog dolgozni gazdatársai érdekében. Utána dr. Kovacsics Dezső fő­ispán állott fel szólásra és a tőle már megszokott szellemességgel mondott talpraesett beszédet, mely­ben mindenekelőtt tolmácsolja a földmivelésügyi miniszter üdvözle­tét. Majd ismerteti azt az atmosz­férát, mely ezt az alakulást körül­veszi. Meg van győződve, hogy mindazok, akik aggódva figyelték a gazdatársadalom megmozdulá­sát, megnyugvással és megelége­déssel vesznek tudomást azokról a kijelentésekről, melyek a közgyű­lésen elhangzottak. A szervezkedés szótól nem kell megijedni és nem kell mindjárt a szocialista idiologiára gondolni. Nem nemzetközi irányelvek sze­rint halad a magyar kisgazda, mert az kizárólag a nemzeti tradíciók alapján áll. Nem egy társadalmi réteg számára követeli a kizáró­lagos hatalmat. Semmiféle meglevő intézményt létében nem veszélyez­tet ez az alakulás. Kizárólag az a cél, hogy akik eddig kimarad­tak egyik, vagy másik nemzetfenn­tartó alakulásból, megtalálhassák azt a munkateret, ahol ők is kive­hetik részüket a nemes munkából. A megalakulás tehát azt jelenti, hogy egy homogén társadalmi ré­teg eredményesen akar dolgozni a haza üdvén és ezen törekvésé­ben számit is arra, hogy a köz­pont el lógja ismerni a szövetséget. Isten áldását kéri a szövetség munkájára. A főispánt lelkesen megéljenez­te a közgyűlés, de kijutott az ová­cióból az ülést berekesztő Csiz­madia András nemzetgyűlési kép­viselő elnöknek is, ki fáradhatat­lendságának nagyszerű eredmé­nyét láthalta abban a lelkesedés­ben, mellyel a Békésvármegyei Gazdaszövetség megalakult. Meghosssabbitották as ideiglenes ital­mérési engedélyeket Az 1921. IV. t.-c. értelmében az ilalmérők magyar állampolgársá­gukat folyó évi szeptember 30-ig tartoztak volna igazolni, engedé­lyük elvonásénak terhe meliett. Emiatt nagy volt a riadalom, mert sok vendéglősnek, különö­sen a megszállott területekről szár­mazóknak rajtuk kivül eső okok­ból nem sikerült a szükséges ok­iratokat beszerezniük. Eze.iet az a veszedelem fenyegette, hogy már a napokban megvonjak tőlük az italmérési engedélyt. Most ezután, úgyszólván az utolsó pillanatban a pénzügyigaz­gatóságok távirati rendeletet kap­tak, mely szerint a pénzügymi­niszter megengedi, hogy azok az italmérők is, akik eddig magyar állampolgárságukat nem igazolták, további intézkedésig az italmérést akadálytalanul gyakorolhassák. Valószínű, hogy a pénzügymi­niszter az állampolgárság igazolá­sára ujabb terminust fog adni. MA SÍM Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt szerdán este a rendes időben jelenik meg. — A Bekésvármegyei Általá­nos Tanítóegyesület igazgatóbi­zottsága december 5 én Békés­csabán tartott gyűlésén elhatározta, hogy a státusrendezés kapcsán a tanítóságot ért sérelmek tárgya­lása és azoknak sürgős orvoslása céljából rendkívüli közgyűlést tart, melynek Békéscsabára történő ösz­szehivásával az elnökséget bizta meg. A közgyűlés napjául decem­ber 17-ét állapította meg s a sérel­mek előadójául Moldován Gábor áll. el. isk. igazgató-tanítót jelölte ki. — A Csabai Atlétikai Club jég­pályájára pénztárnokot keres. Je­lentkezők forduljanak Eczedi Mi­hály pénztároshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents