Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-07 / 226. szám

E6ÍIES §ZAH AB1 KORONA Békéscsaba, 1925 október 7 Szerda 52-ik évfolyam, 226-ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. .— 'így hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Linder Béla újra operettköztársaságot akart Budapest, október 6. Weinberger saság feltámasztására készítik elő Zoltán, akit 1921-ben 15 évi fegyházra ítéltek és büntetéséből 1922 elején csak néhány hónapot töltött ki és akit a csereakció során Oroszországba szállítottak és onnan Magyarországba visszatért, tegnaptól kezdve 15 évi jogerős fegyházbüntetését üli a fogházban. A többi kommunista ügyében az ügyészi indítvány szerdán készül el és az iratok a büntetőtörvényszék vizsgálóbírójához kerülnek, aki a hét végén kezdi meg a közel 50 letartóztatott kihallgatását. Budapest, október 6. Az összeesküvés miatt letartóztatott Weinberger lakásán fontos iratokat találtak, amelyek szerint a Pécs városában és környékén levő bányavidéken Linder Béla emberei újra dolgoznak és a baranyai köztár- 1 — Szerdán délután temetik Budapesten Zsilinszky Mihályt Békéscsaba nagy fiának halála A város három tagu küldöttsége a temetésen a talajt. Linder megbízottakat küldött Pécsre azzal a feladattal, hogy a munkások között elégedetlenséget szítsanak és előkészítsék a talajt a köztársaság felállítására. A kommunisták ügyében a statáriális főtárgyalást két héten belül megtartják. Az ügyészség fogházába átszállított kommunisták közül többen éhségsztrájkot kezdtek. A sztrájkolok napok óta nem voltak hajlandók semmiféle táplálékot magukhoz venni, A fogház vezetőségének eltökélt szándéka, hogy amennyiben a mai napon továbbra is vonakodnak táplálékot magukhoz venni, akkor mesterséges uton fogják őket táplálni. Tegnap késő délután, lapzárta után vettük a hírt, hogy Zsilinszky Mihály nyug. közoktatásügyi államtitkár és országgyűlési képviselő vasárnap reggel hosszas betegség után életének 88-ik esztendejében Budapesten meghalt. Zsilinszky Mihállyal a régi nagy Magyarország egyik jelentékeny funkcionáriusa dőlt ki az élők sorából, akit hivatali és politikai pályafutása során s visszavonultságában is mindenkor tisztelet és megbecsülés vett körül. Zsilinszky Mihály tót származású szülők gyermekeként született Békéscsabán 1838 ban. Tanulmányait Budapesten és Szarvason, majd a berlini és hallei főiskolákon végezte. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a szarvasi /evangelikus főgimnáziumban a magyar irodalom és történelem tanárának választották meg. Itt működött és fejtett ki történetírói munkásságot 1885-ig, amikor a gyomai választókerület képviselője lett, mig 1895-ben a Bánffy-kabinet megalakulásakor a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkári állását vállalta el. Egyházi téren is nagy szerepet játszott, mint a békési evangelikus esperesség felügyelője; 1898 ban a bányai evangelikus egyházmegye kerületi felügyelője lett, majd egyházpolitikai kérdésekkel foglalko zott. A Rómából származó támadásokkal szemben a hazai protestánsok egyházi szabadságának és jogainak védőjeként szerepelt. Mint államtitkár az újonnan alakult képzőművészeti tanács elnöke volt. Élénk és hatható tevekenységet fejtett ki táraadalmi és közművelődési téren is, mint a budapesti népoktatásügyi egyesületnek, az országos kisdedvédő egyletnek, valamint a protestáns irodalmi társaságnak, a Luther-társaságnak és a vallásegvenlőségi egyesületnek elnöke. 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választolta. A koalíció korszakában lemondott államtitkári állásáról és viszszavonult a politikától és csak az irodalomnak és egyházának élt. Később azonban, hogy a nemzeti munkapárt sikerét előmozdítsa, ismét fellépett két kerületben : Liptószentmiklós és Szarvas választották meg ekkor képviselőnek. Legutolsó mandátumának leteltével azonban teljesen visszavonult minden politikai és közéleti szerepléstől és orosházai birtokán családja körében élt. A világháború első esztendeiében hősi halált halt Zsilinszky Tibor, a 76 esztendős öreg ur legidősebb fia, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy minden közszerepléstől visszavonuljon. Az egyetlen hely, ahová még másfél esztendő előtt is hűségesen napnap után ellátogatott, a Tisza István társaskör volt. Itt a régi nemzeti munkapártnak régi harcosát mindenkor a legnagyobb tisztelettel és szeretettel fogadták. Zsilinszky Mihály halálát kiterjedt, előkelő rokonság gyászolja. Zsilinszky halálának a fővárosi sajtó kivétel nélkül hasábos cikkeket szentel, méltatva Békéscsaba nagy szülöttének nem mindennapi érdemeit. A Világ a „liberalizmus korának értékei közül valónak" mondja, akinek „szűkebb hazájában nem kis része volt abban, hogy a ^liberalizmus szilárd alapra találjon." A Szózat igy ir róla: „Zsilinszky neve egy egész korszakot jelent: egyike volt azoknak, akik a maguk munkájával, a maguk közéleti szereplésével és egyéni súlyává' szinte jelentői voltak annak az időszaknak, amelyet Ferenc József-időknek jelöl meg a történelem. Zsilinszky hoszszu évtizedeken keresztül összeforrott a magyar politikávat, amelyben azonban az alkotást, a munkát. a cselekvést képviselte. Bár a politika odaláncoita magához, egyéniségének igazi jelentőségét nem annyira a politika, mint a munka, a tudományos és szervezői munka adta meg. Évtizedeken keresztül ott ült íróasztalánál, hogy mint tudós, kitermelje magából elmúlt korszakok történetét és mint hivatalnok, megszabja rendjét a magyar közoktatásügynek, amelynek egyik ^lső harcosa, első ismerője és irányitója volt. Zsilinszky egyike volt azoknak a keveseknek, akik a liberalizmus korában saját erejükből, nem pedig családi összeköttetéseik révén emelkedtek a legmagasabb polcra. Hihetetlen munkaerőt, szellemi és fizikai képességet hozott magával, amelyet mindig a köz javára tudott gyümölcsözővé tenni. Már egészen fiatalon feltűnt nagy szellemi képességeivel, akaraterejével és szívósságával." Temetése szerdán, holnap délután 4 órakor megy végbe Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokából. Az elhunyt végtisztességén a város képviseletében Korniss Géza dr. kulturtanácsos, Ádám Gusztáv műszaki tanácsos és Zsilinszky Sándor anyakönyvvezető vesznek részt, akik a ravatalon a város koszorúját fogják elhelyezni. Ezenkívül az ág. ev. egyház kiküldöttei is és a család több tagja is megjelennek a temetésen. A kiküldöttek a reggeli gyorsvonattal utaznak fel a fővárosba. Kik tarthatnak nyitva a kereskedők közül vasárnap délelőttP A városi tanács osztályozta a füszerkereskedéseket aszerint, árusitanak-e túlnyomó részben élelmiszereket (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Kereskedelmi Csarnok kezdeményezésére a város tanácsa rendezés alá vette azt a kérdést, mely füszerkereskedőknek engedhető meg a vasárnap délelőtti nyitvatartás, hogy a jelzett időben élelmiszereket és fűszerféléket adhassanak el vásárlóiknak. A rendezés következtében osztályozni kellett a fűszer- és vegyeskereskedéseket, amely osztályozás most történt meg. Az erről szóló véghatározat többek között a következőket tartalmazza : A városi tanács, mint I. fokú iparhatóság a 75.426-1925. XXII. K. M. sz rend. intencióihoz képest és a m. kir. államrendőrség békéscsabai kapitányságának konkrét esetekre vonatkozó megkeresésére, valamint az érdekelt kereskedők kérelme folytán a rendelkezésre álló adatok alapján egyénenkénti elbírálással megállapítja, hogy az alábbiak részben fűszerkereskedők, részben pedig olyan vegyeskereskedők, illetve szatócsok, akik javarészben élelmiszereket árusítanak, tehát üzleteiket munkaszüneti napokon is reggel 7 órától 10 óráig nyitvatarthatják: Alt. Fogyasztási Szövetkezet. Áchim Pál, Andrejkovics Dániel, Békéscsabai Kisgazdák Fogy, Szövetkezet l-es fiók, Böttger Károly, Bretz István, Blau József, Bínder Hubertné, Békéscsabai Kisgazdák Fogy. Szövetkezet 2-es fiók, Békéscsabai Kisgazdák Fogy. Szövetkezet főüzlet, Babinszki Mátyás, Beyer József, Csicsely János, özv. Engel Fülöpné, Fikker János, Fekete Sándor, Fábián Pál, Friedmann Ferenc, Fehér István, Grünberger Hermann, özv. Guttmann Adolfné, Guttmann Géza, Grünwald Ármin, Gyulai Mihály, Gyucha János, Hoffmann és Iványi, Hajdú Lajos, Hegedűs Bernát, Klein Ádám, Kardos Jakabné, Kohn Emánuel, Krcsmárik Pál, Kun József, Kővári és Szelner, Kovács Pál, Keresztény Fogy. Szövetkezet, Karnausz Ferenc, Hangya Ker. Fogy. Szövetkezet, Kraszkó Mihály, Lantos Miksa, Lamper János, Lerner Jakab, Lerner Sámuel, Lőb János, Marosi Pál, Marék Teréz, Márkus Miksáné, Nagy Antal, Oláry Gyula. Oláh Márton, Román Pál, Pallai