Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-20 / 264. szám

2 BffiKÉSMEOTffl 1ÖMM Békéscsaba 1925 november 20 A búzáéit bérbeadott lakásoknál a buza métermázsánkinti árát 350'000 K kell számításba venni. A házbér bevallási iveket ugy a háztulajdonos, mint a bérlők kötelesek alá irni. A kincstári házhaszonrészesedést a hatóság az ismert .'alapbérek alapján az 1926. évi február és májusi negyedre olyan bérösszeg után fogja azok egynyolcad részében kivetni, mely összegek az illető negyedben tényleg be fognak folyni. Az 1926 augusztusi negyedre már nem vetik ki a kincstári részesedést, mert a pénzügyminiszter azt ettől az időponttól kezdődőleg teljesen el akarja törölni. A házbérbevallási ivek a városi adóhivatalban, az egyes kerületeknél az előállítási díj megtéri" tése ellenében szerezhetők be. A háztulajdonosoknak jól felfogott érdeke, hogy házbérbevallási iveket ez adott határidő alatt feltétlen beadja. cimén bármely formában az 1925. évi novemberi bérnegyedben fizetett a lakásrendelet hatálya alá tartozó házaknál nem lehet kisebb béreket bevallani, mint aminőket a lakásrendelet megállapít, a lakásrendelet alá nem tartozó házaknál a szabad egyezkedés alapján megállapított béreket kell bevallani, amelyek általában jóval nagyobbak az előbb emiitetteknél. A bérlő által megtérített közüzemi dijakat nem kell beszámítani a nyers házbér jövedelembe, kivéve azt a többletet, amelyet a házbirtokos a megállapított százalékon felül szed be a lakótól. A bérbe nem adott épületrészeknél a házadó alapjául szolgáló haszonértéket a hatóság állapítja meg, mely haszonérték még kivételesen sem lehet kisebb annál az összegnél melyet bérbeadás utján el lehet érni. A papírkorona értékben bevallott házadóalapot 14.500 való szorzás utján változtatjuk át aranykorona értékű adóalappá. A& Alföldi Bank bukása magával rántotta a Faértékesitő R.-I.-t A Faértékesitő R.-T. csődöt kért maga ellen — 220.000 leinek nyoma veszett volna értelme s ezért a mult héten rendkívüli közgyűlést hivtak össze. A közgyűlés a vállalat megmentése végett elhatározta, hogy kényszeregyezségi tárgyalást kér. Mikor már minden a legjobb uton haladt, — mint derült égből a villámcsapás — az a meglepetés érte a vállalatot, hogy kézbesítettek neki egy 220.000 leies végrehajtási utasítást. Sem a tartozásról, sem1 annak peresitéséről halvány sejtelme sem volt a vállalatnak. A konstemált közgyűlés erre — látva, hegy minden erőfeszítése hiábavaló — kénytelen volt csődöt kérni maga ellen. Az a vélemény alakult ki ugyanis, hogy Márkus, illetőleg ez Alföldi Bank nem tartotta be kötelezettségét a Faértékesitővel szemben. Lehet, hogy a megállapodás értelmében az Alföldi Bankot terhelő régi tartozásokat „nem csak hogy a bank nem tette sajátjává, hanem azok ki nem fizetéséről a Faértékesitőt még csak nem is értesítette, ugy, hogy a Faértékesitő ki van téve annak, hogy még a jövőben is prezentálnak neki a 220.000 leies végrehajtási utasításhoz hasonlókat. Az ujabb bukásnak sajnálatra méltó áldozata Cráb Gyula, aki a vállalatnak szentelte minden ambícióját és bele adta minden pénzét, hogy végül is mások vétkes könnyelműségé folytén még a tisztességes kibontakozás lehetőségétől is megfosztassék. Amint ebből az esetből is látható, az Alföldi Bank bukásával keltett hullámok még csak indulóban vannak és csak a tüzetes vizsgalat fogja megmutatni, hogy a vetkes manipuláció kiket és miiyen mértékben sújtott. (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az Alföldi Bank csúnya összeomlásával kapcsolatban Békéscsaba érdekelt közönségét egy ujabb bukás tartja izgalomban. Ismeretesek azok a körülmények, melyek az Alföldi Bank bukását Márkus Pál manipulációi következtében előidézték, Az a lavina, mely Márkus letartóztatásával megindult, a Termelők bankjának elsodrásával még nem állott meg, mert éppen most értesülünk róla, hogy az Alföldi Bankkal érdekközösségben álló Faértékesitő Rt. önmaga ellen csődöt kért. Érdekes körülmények előzték meg a Faértékesitő Rt. ezen lépését, melyek élesen rávilágítanak arra a vétkes gazdálkodásra, melylyel Márkus Pál az egzisztenciák egész sorát tette tönkre, vagy legalább is érzékenyen megkárosította őket s ezért nem tartjuk érdek nélkül valónak a Faértékesitő Rt. csődkérése előzményeinek ismertetését. A Faértékesitő Rt. igazgatója Reichental-Gráb Gyula annak idején, amikor a vállalatba belépett az Alföldi Banktól ugy vette át a vállalatot, hogy az addigi valamennyi aktiva es valamennyi paszsziva az Alföldi Banké. Grab Gyula ugyanis át se vette volna a Faértékesitöt passzívákkal. A vallalat igazgatóságában természetesen heiyet foglalt Márkus Pál és az Alföldi Bank igazgatóságából egyesek. A szepen fejlődő vállalat penzei az Alföldi Bankba folytak be s onnan diszponált felettük. Amint azonban most a vállalat nagy meglepetésére kiderült ezek a diszposiciók csak részben vűettek keresztül, részben azonban nem. Ugyanis az Alföldi Bank bukásával kapcsolatban, miután a banknál a Faértékesitőnek 130 millió koronája volt, mely összeget elveszettnek tekinthetett, felvetődött a kérdés, hogy hogyan láboljon ki a vállalat súlyos anyagi veszteségeiből ugy, hogy legalább a vállalat megmenthető legyen. Igazgatósági ülést nem hívhatott egybe a Faértékesitő, mert Márkus Pál távollétében annak nem is lett Menyasszonyi, estélyi, uccai, tánc és divatcipők, valódisevrólakk férifeipők, vadász és iskolacipők jutányos forrása a Péterfi-cipőáruház . Békéscsaba egyelőre csak tervekben fürödhetik Reflexciók a legutóbbi városi közgyűléshez Az ipariskola ügye (A Közlöny eredeti tudósitása.) Fontos és nagyjelentőségű ügyekkel foglalkozott a város hétfői közgyűlése, amelyet méltán jelölhetünk az alkotó munka kezdetének. Meg is látszott ez a városatyák igyekezetén, akik órákra nyúló, hosszú vitát folytattak és egyikük sem akart lemaradni abban a nemes versenyben, amely Békéscsaba váiosias fejlesztését tűzte ki maga elé célul. Mindenki gondolatokat termelt s az építő munkában segíteni akart. De erről a nekifeszült igyekezetről a török dervis adomája jut eszünkbe, aki mikor lóra akart szállni, Allahhoz folyamodott, de a nagy lendülettől a másik oldalon lecsúszott a lóról. Az ujabb kisérlelnél a dervis a tapasztaltakon okulva mór igy fohászkodott : „Allah segits, de ne olyan nagyon 1" Azt hisszük, hogy a hétfői közgyűlés egy pár határozata után a csabai polgárság is, amely szívszorongva várja, hogy a külföldi kölcsön révén a fejlődés áldásaiban részesüljön, arra fogja kérni a képviselőtestületet, hogy segítsen rajta, de ne olyan nagyon, hogy a bőkeblü határozatok értéke a valóságban elodázást jelentsen. Legjellemzőbb erre a túlhajtott „alkotó" lázra a közfürdő ügye. A füidő gyors célravezető megoldásának legkönnyebb módja lett volna a Fürdő r.-t. megvétele, mint amelynek telepén a fürdőépítéshez szükséges fellételek, elsősorban a vízmüvek, már készen állanak. Az állandó választmány és a képviselőtestület a vételárat magasnak találta. Eddig a dolog rendben. Elvégre a városnak nemcsak érdeke, de kötelessége is olyan módozatot keresni, hogy minél eiőnyösebb üzletet csináljon. Amikor azonban a strandfürdő megvételét drágálta, az olcsóbb módozat vagy alku keresése helyett hozott egy nobilis határozatot, amellyel uj fürdő építését, országos pályázat kiírását stb. mondotta ki, nem előkészítve, csak ugy ötletszerűen, nem is mérlegelve azt, vájjon a rendelkezésre álló két és félmilliárd öszszeg milyen mértékben fogja a költségeket fedezni. Ugy hisszük, senki előtt nem lehet ellenszenves egy modern, higiénikus és a szépészeti követelményekkel is számoló csinos gőzfürdő a Széchenyiliget árnyas fáitól koszorúzva. A terv azonban csak terv és hozzávetőleges mérlegelés szerint is a rendelkezésre álló összeg az ehhez szükségelt kiadásoknak alig felét fogja fedezhelni. De meg lesz az országos pályázat, csinosabbnálcsinosabb és célszerű tervekkel s a csabai polgár egyelőre kénytelen lesz megelégedni azzal, hogy a tervek áradatában fürödhetik. Ugyancsak ötletszerű, nem kitűzött is céltudatos, gondosan előkészített munka ütötte rá bélyegét a leányközépiskola uj épületének hosszas vitájára is. Ott feküdt a tanács alaposan mérlegelt, gondosan kidolgozott javaslata, amelyet is teljes egészében elfogadott. Ekkor Kovács Mihály előáll egy javaslattal, amelyről a képviselőtestület az egész vita folyamán nem is tudja pontosan, hogy mit foglal magában, de amelyet az indítványozó is szükségesnek lát a zárszóban módosítani és pontosabban körülírni. Iparostanonciskolát építsenek 1 Vájjon azért adjanak ki több milliárdot, hogy az iskola egész délelőtt üresen álljon vagy nem eredeli rendeltetésének megfelelően használtassák fel ? Hiszen ha az elfogadott tanácsi javaslat keresztül viszik, az iparostanoncok, számára megfelelő és kellő hely fog rendelkezésre állani. Vagy állandó ipari szakiskolát akart az ipartestület elnöke ? Helyes oko& gondolat minden gondolkodó ember mellette van. De akkor tessék, azt alaposan előkészíteni, megrágni, belenézni a dologba és beletekinteni hagyni, hogy valójában mibe keiül es végül megmutatni,, hogy ez az összeg honnan teremthető elő. Hiszen egy ipari szakiskolához akár fa-, akár fémipari legyen az, nem elegendők tantermek, drága felszerelés, műhely* gépek stb. kellenek és mindeneklelett kifejezetten szaktanárok. Már most a jelenlegi anyagi kereteken belül honnan teremtse elő azt a város ? Kér az ilyen nagy horderejű dologgal ugy ötletszerűen előhozakodni, mert csak árt az egyébként nagyjelentőségű és az eiső adandó alkalommal megvalósítandó ügynek. Ne kergessünk fantazmagóriakat, mert a íégvarak összedűlnek s az ábrándozóknál keselüség támad nyomába. Az ilyesmit pedig el lehetne és el keliene kerülni. Vidéken megengedik a vasárnapi husárusitást A miniszter által elrendelt vasárnapi husárusitási tilalom az egész ország husiparosait — kivéve a gyulaiakat — megmozdította, akik együttes mozgalmat indítottak a tilalom hatálytalanítására. A kereskedelmi miniszter ugylátszik honorálni akarja az érdekeltek mozgalmát, mert ebben az ügyben ma délelőttre Budapestre értekezletet hivott össze és egyben közölte a kereskedelmi- és iparkamarával, hogy hajlandó annak engedélyezésére, hogy a vidéken a mostani tilalmi időben —• tehát vasárnap délelőtt — is árusíthassanak hust.