Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-20 / 264. szám

2 BffiKÉSMEOTffl 1ÖMM Békéscsaba 1925 november 20 A búzáéit bérbeadott lakások­nál a buza métermázsánkinti árát 350'000 K kell számításba venni. A házbér bevallási iveket ugy a háztulajdonos, mint a bérlők kötelesek alá irni. A kincstári házhaszonrészese­dést a hatóság az ismert .'alap­bérek alapján az 1926. évi február és májusi negyedre olyan bér­összeg után fogja azok egynyol­cad részében kivetni, mely össze­gek az illető negyedben tényleg be fognak folyni. Az 1926 augusz­tusi negyedre már nem vetik ki a kincstári részesedést, mert a pénz­ügyminiszter azt ettől az időpont­tól kezdődőleg teljesen el akarja törölni. A házbérbevallási ivek a városi adóhivatalban, az egyes kerüle­teknél az előállítási díj megtéri" tése ellenében szerezhetők be. A háztulajdonosoknak jól fel­fogott érdeke, hogy házbérbevallási iveket ez adott határidő alatt fel­tétlen beadja. cimén bármely formában az 1925. évi novemberi bérnegyedben fize­tett a lakásrendelet hatálya alá tartozó házaknál nem lehet kisebb béreket bevallani, mint aminőket a lakásrendelet megállapít, a lakás­rendelet alá nem tartozó házak­nál a szabad egyezkedés alapján megállapított béreket kell beval­lani, amelyek általában jóval na­gyobbak az előbb emiitetteknél. A bérlő által megtérített közüzemi dijakat nem kell beszámítani a nyers házbér jövedelembe, kivéve azt a többletet, amelyet a ház­birtokos a megállapított százalékon felül szed be a lakótól. A bérbe nem adott épület­részeknél a házadó alapjául szol­gáló haszonértéket a hatóság ál­lapítja meg, mely haszonérték még kivételesen sem lehet kisebb annál az összegnél melyet bérbe­adás utján el lehet érni. A papírkorona értékben beval­lott házadóalapot 14.500 való szor­zás utján változtatjuk át arany­korona értékű adóalappá. A& Alföldi Bank bukása magával rántotta a Faértékesitő R.-I.-t A Faértékesitő R.-T. csődöt kért maga ellen — 220.000 leinek nyoma veszett volna értelme s ezért a mult héten rendkívüli közgyűlést hivtak össze. A közgyűlés a vállalat megmen­tése végett elhatározta, hogy kény­szeregyezségi tárgyalást kér. Mikor már minden a legjobb uton haladt, — mint derült égből a villámcsapás — az a meglepe­tés érte a vállalatot, hogy kézbe­sítettek neki egy 220.000 leies vég­rehajtási utasítást. Sem a tartozásról, sem1 annak peresitéséről halvány sejtelme sem volt a vállalatnak. A konstemált közgyűlés erre — látva, hegy minden erőfeszítése hiábavaló — kénytelen volt csődöt kérni maga ellen. Az a vélemény alakult ki ugyan­is, hogy Márkus, illetőleg ez Al­földi Bank nem tartotta be köte­lezettségét a Faértékesitővel szem­ben. Lehet, hogy a megállapodás értelmében az Alföldi Bankot ter­helő régi tartozásokat „nem csak hogy a bank nem tette sajátjává, hanem azok ki nem fizetéséről a Faértékesitőt még csak nem is értesítette, ugy, hogy a Faértéke­sitő ki van téve annak, hogy még a jövőben is prezentálnak neki a 220.000 leies végrehajtási utasítás­hoz hasonlókat. Az ujabb bukásnak sajnálatra méltó áldozata Cráb Gyula, aki a vállalatnak szentelte minden am­bícióját és bele adta minden pén­zét, hogy végül is mások vétkes könnyelműségé folytén még a tisz­tességes kibontakozás lehetőségé­től is megfosztassék. Amint ebből az esetből is lát­ható, az Alföldi Bank bukásával keltett hullámok még csak induló­ban vannak és csak a tüzetes vizsgalat fogja megmutatni, hogy a vetkes manipuláció kiket és mi­iyen mértékben sújtott. (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az Alföldi Bank csúnya összeom­lásával kapcsolatban Békéscsaba érdekelt közönségét egy ujabb bu­kás tartja izgalomban. Ismeretesek azok a körülmények, melyek az Alföldi Bank bukását Márkus Pál manipulációi következtében elő­idézték, Az a lavina, mely Márkus letartóztatásával megindult, a Ter­melők bankjának elsodrásával még nem állott meg, mert éppen most értesülünk róla, hogy az Al­földi Bankkal érdekközösségben álló Faértékesitő Rt. önmaga ellen csődöt kért. Érdekes körülmények előzték meg a Faértékesitő Rt. ezen lépé­sét, melyek élesen rávilágítanak arra a vétkes gazdálkodásra, mely­lyel Márkus Pál az egzisztenciák egész sorát tette tönkre, vagy leg­alább is érzékenyen megkárosította őket s ezért nem tartjuk érdek nél­kül valónak a Faértékesitő Rt. csőd­kérése előzményeinek ismertetését. A Faértékesitő Rt. igazgatója Reichental-Gráb Gyula annak ide­jén, amikor a vállalatba belépett az Alföldi Banktól ugy vette át a vállalatot, hogy az addigi vala­mennyi aktiva es valamennyi pasz­sziva az Alföldi Banké. Grab Gyula ugyanis át se vette volna a Faér­tékesitöt passzívákkal. A vallalat igazgatóságában ter­mészetesen heiyet foglalt Márkus Pál és az Alföldi Bank igazgató­ságából egyesek. A szepen fejlődő vállalat penzei az Alföldi Bankba folytak be s onnan diszponált fe­lettük. Amint azonban most a vál­lalat nagy meglepetésére kiderült ezek a diszposiciók csak részben vűettek keresztül, részben azonban nem. Ugyanis az Alföldi Bank buká­sával kapcsolatban, miután a bank­nál a Faértékesitőnek 130 millió koronája volt, mely összeget el­veszettnek tekinthetett, felvetődött a kérdés, hogy hogyan láboljon ki a vállalat súlyos anyagi veszte­ségeiből ugy, hogy legalább a vál­lalat megmenthető legyen. Igazgatósági ülést nem hívhatott egybe a Faértékesitő, mert Márkus Pál távollétében annak nem is lett Menyasszonyi, esté­lyi, uccai, tánc és di­vatcipők, valódisevró­lakk férifeipők, vadász és iskolacipők jutányos forrása a Péterfi-cipő­áruház . Békéscsaba egyelőre csak tervekben fürödhetik Reflexciók a legutóbbi városi közgyűléshez Az ipariskola ügye (A Közlöny eredeti tudósitása.) Fontos és nagyjelentőségű ügyek­kel foglalkozott a város hétfői közgyűlése, amelyet méltán jelöl­hetünk az alkotó munka kezdeté­nek. Meg is látszott ez a város­atyák igyekezetén, akik órákra nyúló, hosszú vitát folytattak és egyikük sem akart lemaradni ab­ban a nemes versenyben, amely Békéscsaba váiosias fejlesztését tűzte ki maga elé célul. Mindenki gondolatokat termelt s az építő munkában segíteni akart. De erről a nekifeszült igyekezetről a török dervis adomája jut eszünkbe, aki mikor lóra akart szállni, Allahhoz folyamodott, de a nagy lendülettől a másik oldalon lecsúszott a lóról. Az ujabb kisérlelnél a dervis a tapasztaltakon okulva mór igy fo­hászkodott : „Allah segits, de ne olyan nagyon 1" Azt hisszük, hogy a hétfői közgyűlés egy pár határozata után a csabai polgár­ság is, amely szívszorongva várja, hogy a külföldi kölcsön révén a fejlődés áldásaiban részesüljön, arra fogja kérni a képviselőtestü­letet, hogy segítsen rajta, de ne olyan nagyon, hogy a bőkeblü határozatok értéke a valóságban elodázást jelentsen. Legjellemzőbb erre a túlhajtott „alkotó" lázra a közfürdő ügye. A füidő gyors célravezető meg­oldásának legkönnyebb módja lett volna a Fürdő r.-t. megvétele, mint amelynek telepén a fürdő­építéshez szükséges fellételek, első­sorban a vízmüvek, már készen állanak. Az állandó választmány és a képviselőtestület a vételárat magasnak találta. Eddig a dolog rendben. Elvégre a városnak nem­csak érdeke, de kötelessége is olyan módozatot keresni, hogy minél eiőnyösebb üzletet csinál­jon. Amikor azonban a strand­fürdő megvételét drágálta, az olcsóbb módozat vagy alku kere­sése helyett hozott egy nobilis határozatot, amellyel uj fürdő épí­tését, országos pályázat kiírását stb. mondotta ki, nem előkészítve, csak ugy ötletszerűen, nem is mérlegelve azt, vájjon a rendelke­zésre álló két és félmilliárd ösz­szeg milyen mértékben fogja a költségeket fedezni. Ugy hisszük, senki előtt nem lehet ellenszenves egy modern, higiénikus és a szé­pészeti követelményekkel is szá­moló csinos gőzfürdő a Széchenyi­liget árnyas fáitól koszorúzva. A terv azonban csak terv és hoz­závetőleges mérlegelés szerint is a rendelkezésre álló összeg az ehhez szükségelt kiadásoknak alig felét fogja fedezhelni. De meg lesz az országos pályázat, csinosabbnál­csinosabb és célszerű tervekkel s a csabai polgár egyelőre kény­telen lesz megelégedni azzal, hogy a tervek áradatában fürödhetik. Ugyancsak ötletszerű, nem ki­tűzött is céltudatos, gondosan elő­készített munka ütötte rá bélyegét a leányközépiskola uj épületének hosszas vitájára is. Ott feküdt a tanács alaposan mérlegelt, gondo­san kidolgozott javaslata, amelyet is teljes egészében elfogadott. Ek­kor Kovács Mihály előáll egy ja­vaslattal, amelyről a képviselőtes­tület az egész vita folyamán nem is tudja pontosan, hogy mit foglal magában, de amelyet az indítvá­nyozó is szükségesnek lát a zár­szóban módosítani és pontosab­ban körülírni. Iparostanonciskolát építsenek 1 Vájjon azért adjanak ki több milliárdot, hogy az iskola egész délelőtt üresen álljon vagy nem eredeli rendeltetésének meg­felelően használtassák fel ? Hiszen ha az elfogadott tanácsi javaslat keresztül viszik, az iparostanoncok, számára megfelelő és kellő hely fog rendelkezésre állani. Vagy ál­landó ipari szakiskolát akart az ipartestület elnöke ? Helyes oko& gondolat minden gondolkodó em­ber mellette van. De akkor tessék, azt alaposan előkészíteni, megrág­ni, belenézni a dologba és bele­tekinteni hagyni, hogy valójában mibe keiül es végül megmutatni,, hogy ez az összeg honnan teremt­hető elő. Hiszen egy ipari szakis­kolához akár fa-, akár fémipari legyen az, nem elegendők tanter­mek, drága felszerelés, műhely* gépek stb. kellenek és mindenek­lelett kifejezetten szaktanárok. Már most a jelenlegi anyagi kereteken belül honnan teremtse elő azt a város ? Kér az ilyen nagy horderejű dologgal ugy ötletszerűen előho­zakodni, mert csak árt az egyéb­ként nagyjelentőségű és az eiső adandó alkalommal megvalósítan­dó ügynek. Ne kergessünk fantaz­magóriakat, mert a íégvarak össze­dűlnek s az ábrándozóknál kese­lüség támad nyomába. Az ilyes­mit pedig el lehetne és el keliene kerülni. Vidéken megengedik a vasárnapi husárusitást A miniszter által elrendelt va­sárnapi husárusitási tilalom az egész ország husiparosait — ki­véve a gyulaiakat — megmozdí­totta, akik együttes mozgalmat in­dítottak a tilalom hatálytalanítására. A kereskedelmi miniszter ugylát­szik honorálni akarja az érdekel­tek mozgalmát, mert ebben az ügyben ma délelőttre Budapestre értekezletet hivott össze és egyben közölte a kereskedelmi- és ipar­kamarával, hogy hajlandó annak engedélyezésére, hogy a vidéken a mostani tilalmi időben —• tehát vasárnap délelőtt — is árusíthas­sanak hust.

Next

/
Thumbnails
Contents