Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-18 / 262. szám

E«TKS SZAM ARA ÍOOO KORONA Békéscsaba, 1925 november 18 Szerda 52-ik évfolyam, 262-ik szám BEKESM EOZLONT ar. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. Egy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Felelős szerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. 77 kimerülés békéje „Ezek az eseményteljes évek" (These evanlful Years) cim alatt hatalmas könyv jelent meg az angol könyvpiacon, amely ez el­múlt évtized még pedig elsősor­ban a világháború, valamint a háborút követő korszak történeté­vel foglalkozik. A munkatársak sorában valamennyi hadviselő Í állemból, tehát a volt középponti hatalmakból is több vezető állam­férfiú, továbbá mindkét táborból számos hadvezér és szakember szerepel. A szerkesztést J. Garvin, ez Observer főszerkesztője vé­gezte. Garvin, aki egyike a leg­befolyásosabb angol újságíróknak, maga irta a bevezetést, amelyben világtörténelmi szempontból össze" foglalja a lefolyt korszak végső eredményeit. Ez a 200 [oldalra terjedő fejezet végső következte­tésében csaknem hallatlanul éles elitélésben részesiti a békeszerző­déseket, amelyeket Garvin ázsiai bosszúállásnak, továbbá a Wil­son fele elvek és az antant részé­ről hirdetett hadicélok kigunyolá­sának és eltorzitásának mond. A békeszerződések •— igy foly­tatja — ad absurdum valósították rneg a régi jelszót: Jaj a legyő­zötlöknek 1 A kimerülés háborúja utón a kimerülés békéje követ­kezett és Wilson 14 pontjából a kiábrándulás 14 pontja lett, A legnagyobb tragédia ebben az, hogy Amerika segítsége nélkül soha nem jöttek volna létre ilyen szétmarcangoló és vészterhes békeszerződések. A korábban el­nyomott népek felszabadításával szemben áll az a tény, hegy az í'j államok a kisebbségeket mind türelmetlenebbül kezelik és nyom­ják el, mint ahogy a legyőzöttek azelőtt tették. Európát balkánizál­ták és számtalan kis tőredékre rombolták szét, amelyek egymást kölcsönösen gyűlölik és egymás ellen kölcsönösen hadakoznak. Több uj irredenta problémát te­remtettek, mint amennyi régi irre­denta problémát megoldottak. Az egész európai szárazföldön pusz­tán fegyveres erővel vivtak ki állásokat és területrészeket, épen ezért ezt az állapotot a jövőben is csupán fegyveres erővel lehet fenntartani- Hamarosan ki fog tehát derülni, hogy az általános leszerelés, amit a háború főcél­jának mondottak, nem egyéb, rö­vid ideig tarló ábrándnál. Csupán a legyőzötteket fegyverezték le, akiket most a többiek egyre foko­zódó fegyverkezései tartanak sakk­ban. Az uj nemzetek militarista és védvámos alapon rendezked­tek be. Mindenütt vámhivatalok nőttek ki gomba módjára a föld­ből. A vasutvonalakat és a for­galmi viszonyokat teljesen össze­zilálták, amivel csaknem lehetet­lenné tették a forgalmat Európá­ban. Ehhez járultak még a béke­szerződések borzalmas pénzügyi rendelkezései, amelyek a gazda­sági talpraállást megakadályozták és a valutákat zűrzavaros álla­potba döntötték. A mértéktelen területnagyobbitások és feldara­bolások, az uj fölé és alárende­lések előbb utóbb uj háborúkra fognak vezetni, hacsak nem ér­vényesül az egész világon az új­rarendezés és a kiegyenlítő igaz­ságosság. Az egyes békeszerződések be­ható boncolása után Garvin a trianoni szerződésről is megsem­misítő ítéletet mond. Magyaror­szágot, sok-sok évszázadnek ezt a büszke királyságát — írja — nemcsak ama területeitől rabolták meg, ahol idegen nemzetiségek túlnyomó szómban éltek, hanem másutt is a magyar lakosságnak hasonlókép nagy tömegeit pusztán gazdasági vagy stratégiai okokból idegen uralom alá vették. (Folyt, köv.) Viharos tüntetések Berlinben Locarno ellen Stresemann lemondását követelik a jobboldaliak és a kommunisták Berlin, nov. 17. A német jobb­oldali pártok a kommunistákkal karöltve, viharos tüntetéseket ren­deztek a locamói szerződés ellen. Több népgyűlést tartottak, ame­lyeken a szónokok Németország katasztrófájának nevezték a biz­tonsági megállapodásokat és a tö­meg viharos tetszése mellett kö­vetelték Stresemannak a kormány­ból való eltávolítását. A nemzetgyűlési képviselők fizetését jelemelték dijat kap a javaslat szerint. A ki­nevezett tisztviselők státusrende­zésénél elfogadta a bizottság a Ház elnökének javaslatét. A 8 órát meghaladó ülésnapokon és az in­terpellácios napokon a gyorsírók részére 40.000 korona napi külön munkadijat javasolnak. Szüksé gesnek tartja a bizottság a jutal­mak és segélyek évi hitelösszegé­nek felemelését is. Az előadókéri a jelentés elfogadásét. A nemzet­gyűlés a bizottság jelentését Ma­lasics Géza hozzászólása után változatlanul elfogadta és áttért a költségvetés folytatólagos tárgya­lására. Az első szónok Czettler Jenő, azt hangoztatta, hogy az állam­Budapest, nov. 17. A nemzet­gyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky elnök. Kegyeletes szavakkal parentálja el Bartha Ódön, volt országgyűlési képviselőt, akinek emlékét a Ház jegyzőkönyvben örökíti meg. Majd a nemzetgyűlési képviselők, vá­lasztott és kinevezett tisztviselők és gyorsírók külön munkadija je­lentésének tárgyalására tér át a Ház. A jelentést Urbanics Kálmán ismertette és rámutatott azokra a fontos okokra, amelyek a fizetés rendezését indokolttá tették. A nemzetgyűlési tisztviselők 8 millió korona tiszteletdijat, az elnök 20 millió korona tiszteletdijat, a két alelnök 10 millió korona tisztelet­háztartás szanálásával párhuza­mosan kell történnie a gazdasági helyzet szanálásának. Minden di­cséretet megérdemel az az ered­mény, amelyet a kormány eddig elért. A szanálási törvény nélkül pénzünk értéke tökéletesen elha­nyatlott volna. A gazdasági élet helyreállításával szemben táplált aggodalmak nem voltak alapnél­küliek, mert bizonyos munkanél­küliség jelentkezik és ipari pangás érezhető. A legnagyobb baj azon­ban a mezőgazdasági válságban van. Olyan jelenségeket lát, ame­lyek aggodalommal töltik el őt. A termelők nem tudják terményeiket értékesíteni, Legnagyobb fontos­ságú a mezőgazdasági hitel kér­désének megoldása. Örül, hogy a kormány kezébe vette ezt a kér­dést. A szükségletet 300—400 mil­lió aranykoronára becsüli. Nem szabad monopóliumé tenni a me­zőgazdasági hitelt, amelynek ál­lami adminisztrációja sok kelle­metlen összeférhetetlenséget fog teremteni. Az alsófoku mezőgaz­dasági oktatásban nagyobb súlyt kell helyezni a kereskedelmi isme­retek elsajátítására. Nem szabad megengedni azt, hogy az egyik termelési ég a másikkal állandóan háborút viseljen. Végül a valori­zációról szól. A valorizációnak a kistőkéseket kell talpraállitani. Vo­natkozik ez elsősorban az árvákra, akiknek vagyonát hadikölcsönökbe fektették. Ezen a téren intézmé­nyes rendezésre van szükség. A kormány iránt bizalommal visel­tetik és a javaslatot elfogadja. Peidl Gyula szólalt [fel ezután. A kormány a neki kellemetlen ellenzéki megállapításokat dema­gógiának szokta minősíteni. Maga is kifogásolja a padamenti hang eldurvulását, de a kezdeménye­zésért a felelősséget a túloldalra háritja. Pesthy Pál igazságügy­miniszter gyönki beszédében a szociáldemokráciát azzal vádolta CORDATIC autógummik autó felszerelési cik- Facagé Sándor F. S.golyóscsapágyak kek, műszaki anyagok g cikkek kereskedésében, Békés. 2yári lerakata Min­a legjutányosabban ^ÜSSgrST , nm<i szerezhetők bel v denmeretbenkapható

Next

/
Thumbnails
Contents