Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-17 / 261. szám

Sítji^fíS SZABI ÍM KOKON A. Békéscsaba, 1925 navasibsr 17 Kedd 52-ik áviolyam, 261-ik szám Előfizetési dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedívre 75.000 korona. 5gy hónapra 25.000 korona. — Példányonként 1000 korona. Bethlen gróf miniszterelnök akciója Genfben 100 millió mezőgazdasági kölcsön ügyében Budapest, nov. 16. Smiíh fő­biztos 1926—27. költségvetési év­végéig Budapesten marad, ámbár most megfogják tárgyalni, melyik az az időpont, amikor a Nép­szövetség kiküldötte beszünteti itteni munkálkodását. A kormány és a népszövetségi főbiztos is az­zal a tervezettel foglalkozik, hogy az 1926—27. évi költségvetésnél az eddig érvényben levő 2%-os forgalmiadót 1%-ra szállítják le, ugy, hogy a szükséges jövedel­meket a kincstár számára az egye­Felosztották a háború előtti adósságokat Csonka-Magyarországra 242 8 millió forint s 16 millió kor. jut POLITIKAI NáPILIP Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, — Hirdetés díjszabás szerint. nes adók fokozásával kívánják fedezni. Gróf Bethlen miniszter­elnök most Genfben a mezőgaz­dasági hitel kérdését is véglegesen rendezni akarja és nagyszabású tárgyalásokat kezd abban az irány­ban, hogy a mezőgazdaság minél sürgősebben legalább 100 millió aranykorona hosszúlejáratú kül­földi kölcsönhöz jusson. Ebben az ügyben már hetek óta folynak az elókésziíő munkálatok és pe­dig a legjobb kilátásokkal. • Prágából jelentik : Bevégződött az utódállamok konferenciája, amelyen az adós és hitelező álla­mok között létrejött a háború előtti adósságok felosztása tekin­tetében a megegyezés és tegnap már alá is irták a jegyzőkönyve­ket, csak a román delegátus kért halasztást az aláírásra, mig kor­mányától felhatalmazást kap rá, noha a jegyzőkönyv azzal kezdő­dik, hogy minden államnak sza­badságában áll december 15 ig visszavonni aláírását. A 4% os arany járadékból Magyarországra A képiselötestület megszavazta az uj leányközépiskola felépítését A város nem hajlandó a betegápolási költségeket magára vállalni (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai képviselőtestületi közgyű­lésen nagy számban jelentek meg a képviselőtestület tagjai. Mintha érezték volna, hogy ez az első alkalom, amikor a képviselőtestü­let a külföldi kölcsön folytán elő­állott anyagi lehetőséggel végre hozzáfoghat az alkotó munkához. A közgyűlést pontosan 9 óra­kor nyitotta meg dr. Berthóty István polgármester. A szokásos havi jelentéshez elsőnek Nóvák György szólt hozzá, aki a házhely ren­dező bizottság munkáját kifogá­solja. Hrabovszky Mihály ugyan­csak a földrendezést sürgeti. Kraszkó Mihály kifogásolja, hogy Horthy Miklós-ucca kövezési mun­kálata szünetelel. Nyilas András szóváteszi, hogy a Such-gyár a kútját elzárja az erzsébethelyi la­kosság elől. Bohus Károly az erzsébethelyi vasúti átjáró és a kis állomás melletti szük járda Felelős szerkesztő: Dr. Gyöngyösi János «i«ii»m -i rt* tiir üdcs Mihály nem fogadja el az előterjesztést. Először szakiskolák létesítését tartja szükségesnek, nem pedig a leánygimnáziumot, Eilen­inditványt terjeszt elő. A polgármester az indítványra megjegyzi, hogy nem uj iskolák létesítéséről, hanem régi taninté­zetek megfelelő elhelyezéséről van szó. Szelner Antal éles szavakban az eredeti javaslat mellett szólal fel. Nyilas András az óvodákat napközi otthonná indítványozza kiegészíteni. Szükségesnek tartja előbb az iparostanonciskolának a megépítését s azért ellene van az uj leány-középiskola építésének. Korniss Géza dr. tanácsnok meg­győző érvekkel kél a városi tanács előterjesztésének védelmére. Ádám Gusztáv a javaslatot csak szük­ségből és mint ideiglenes megol­dást fogadja el. Korosy László hozzájárulna Kovács Mihály indít­ványához, de gondolja meg a képviselőtestület, micsoda költsé­gekbe kerülne az indítvány elfo­gadása. Gajda Bála hosszasabban kel védelmére az eredeti javaslat­nak. Hankó Mihály Kovács indít­ványát teszi magáévá. Dr. Révész egy közvetítő indítványt tesz. Gutt­man József az indítvány mellett, Arads^ky György a napirendről való levételt ajánlja. Berthóty polgármester részlete­sen fejtegeti azokat az indokokat, amelyek a tanácsot az előterjesz­tés megtételére vezették. Ha Ko­vács indítványát elfogadja a köz­gyűlés akkor sem tud több tanter­met az oktatás rendelkezésére bo­csájtani, mint jelenleg van. Ezután a polgármester elren­delte a szavazást, amely élénk izgalomban folyt. A képviselő­téstület 60 szavazattal 48 ellené­ben elfogadta az állandó választ­mány javaslatát, vagyis elhatá­rozta a leánygimnázium uj épü­letének megépítését. Megszavazták a villany­világítás kiterjesztését A villamosmü igazgatóságának a közvilágítás kiterjesztésére vo­natkozó javaslatánál parázs vita keletkezett, melynek során a fel­szólalók Vargha E. Andrással élükön majdnem kizárólag az erzsébethelyi világítást tették szóvá. Végül is az elnöklő polgár­mester világosította fel a felszó­lalókat, hogy nyitott kaput dön­getnek, mert az előterjesztés Er­zsébeihely világítását is magában foglalja. > VálaszSlt a polgármester Szel­ner Antalnak és Valentinyinek. Előbbi kérdésére azt válaszolta, hogy a nagy gép üzembe helye­zését az késlelteti, hogy a kazán még nem kész. Valentinyinek pe­dig a kölcsön visszafizetésének mikéntjéből ad felvilágosítást az­zal, hogy a kölcsönt az áram­díjakból kell visszafizetni, ennél fogva csak az célirányos intézke­dés, hogy csak oda vezettessék be jut 242'8 millió forint. Romániára 136 9 millió forint, Jugoszláviára 84 8 millió forint. A 4 5% 1913 évi járadékokból, amelyek négyféle valutában voltak'kibocsátva, Ma­gyarországra 16 millió korona, Romániára 31 "9 millió és Jugo­szláviára 16'8 millió korona esik. Az 1914 évi négyféle valutában kibocsáto't törlesztéses járadékok­ból esik Lengyelországra 0'3 mil­lió korona, Magyarországra 9S'3, Romániára 103'5 és Jugoszláviára 67'3 millió korona. rendbehozását sürgeti. Pollák Ar­nold a villamosmü szabályrende­letének módosítása ellen beadott felebbezést teszi szó tárgyává. Vajda Jenő az országos vásáro kon az állatvizsgálatokhoz segéd­erők alkalmazását tartja szük­ségesnek. Dr. Berthóty István polgármes­ter válaszában kijelen'i, hogy a város vezetősége és a bizottság egvöntetüen sürgette ugy a földek, mint a házhelyek kiosztását. De a házhelyeknél az eljárás körülmé­nyesebb. Rajta lesz, hogy legké­sőbb tavaszra a házhelyek a7 igénylőknek birtokába jussanak. Kraszkó panaszára ait a felvilá­gosítást adja, hogy szükséges előbb az átkelő Jókai-uccát ki­kövezni. hogy a vasúttól vezető utak használatba vétethessenek. A Such-téglagyári kut ügyét meg fogja vizsgálni. A vasúti átjáró rendbehozása ügyében újból meg fogják keresni a kisvasutat. Pol­lák hozzászólására jelenti, hogy a vármegye határozatát a villa­mosmü szabályrendeletének mó­dosítása ellen, megfelebbezték, tehát az, mint nem jog­erős, nem hajtható végre. Végül azt a felvilágosítást adja, hogy az állatvásárokon a kisegítő állat­orvosokat igénybevették. A közgyűlés tudomásul vette a polgármester jelentését. Ezután Medovarszky főjegyző ismerteti az alispán jelentését a betegápolási és gyermekvédelmi költségek kivetéséről. Ennek alap­ján pótköltségvetést kellett csi­nálni, amely 14 százalékos pót­adóemelkedést jelent. Az állandó választmány javaslata hozzájárul ugyan a kivetéshez, de tiltakozik ennek az állami felada'nak a vá­< rosra való áthárítása ellen, mert igy a városnak pótadójövedel­meiből semmi sem marad a maga szükségleteire. Aradszki György nem fogadia el a választmány javaslatát. Til­takozik a pótadó kivetése ellen. Kraszkó Mihály : Nincs pénz 1 A polgármester hivatkozik arra, hogy itt törvényes intézkedésről van sző, amelyet nem lehet visz­szautasitani. Tóth László ellenin­ditványt terjeszt be, amelyben hozzájárul az állandó választmány tiltakozásához, de a pótköltségve­tést el nem fogadja, a pótadót nem veti ki és csakis az erőszak­nak enged. A közgyűlés egyhangúlag az elleninditványt fogadja el, vagyis kimondotta, hogy ezt a kivetést törvénytelennek tekinti és nem hajlandó fizetni. Ezután dr. Medovarszky Mátyás főjegyző olvasta fel a polgármes­ter előterjesztését a külföldi köl­csön felhasználásáról, amelyet a Békésmegyei Közlöny már részle­tesen ismertetett. A polgármester intézkedése szerint a kölcsönt kü­lön fogják kezelni és könyvelni. Hankó Mihály sajnálatosnak tartja, hogy a külföldi kölcsön ügyébe nem kapcsolták bele kis­lakások építését. Legalább egy kezdeményező lépést szükséges­nek tart. A polgármester teljes mértékben egyetért Hankóval. Ismerteti a köl­csöntárgyalááok történetét és azt, hogy a kölcsön hova fordítását megkötötték. Az állami lakásépí­tési akció iránt a város mindig intenzíve érdeklődött és az ebbe fektetett bizalom okozta, hogy a kölcsön keretében erről a kérdés­ről nem gondoskodott a tanács. Ezután a képviselőtestület álta­lánosságban egyhangúlag elfogad­ta az előterjesztést és áttért a rész­letes tárgyalásra. Az iskolaépítés tervezetéhez, amelyet dr. Korniss Géza tanácsnok terjesztett elő, elsőnek Varga E. András szóllott hozzá. Kevésnek tartja Erzsébet­helyen egy óvóda létesítését. Ko-

Next

/
Thumbnails
Contents