Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-06 / 225. szám

SSEAM £BA HMM* EOHOIA Békéscsaba, 1925 október 6 Kedd 52-ik évfolyam, 225-ik szám ZLONT Klőfizetási dijak : Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — 'így hónapra 25.000 korona. Példányonként 3000 korona. POLITIKAI NAPIL4P Főszerkesztő : Dr, Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz Józset-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint. Magyarország elvesztette földmivelő népének kétharmadát Decentralizálódott az ipar Adatok az 1920. évi népszámlálásból A magyar statisztikai közleményeknek az 1920 évi népszámlálásról szóló ujabb kötele nehéz feladat elé állítja az olvasót. A száraz statisztikai adatok, az egymásra toluló számoszlopok felforralják az érdeklődő vérét és csak a legnagyobb önmegtagadással lehet összeválogatni a kötetből az érdekes adatokat. A nagy gonddal összeállított munka ugyanis az első népszámlálási eredményeket 1árja elénk, amelyek Csonka-Magyarországra vonatkoznak. Az apró számok mellett még ott pompáznak a régi nagy számsorok is, amelyek az igazi magyar birodalom nagyságát, erejét és hatalmát tüntetik fel. Még látjuk, hogy 1910-ben 20.886.000 volt a magyar birodalom összlakossága, ma pedig 7,980.000 főt számlál. Ennek a megcsökkent lakosságnak több mint 55 százaléka, vagyis 4.449.000 ífoglalkozik őstermeléssel, tehát az országot joggal nevezik agrárállamnak. A közszolgálat és a szabadfoglalkozás 372.000 embert köt le, nyugdijasok és tőkések közel 200.C00-en vannak. A mezőgazdasággal és az őstermelés egyéb ágaival foglalkozó lakosság Csonka-Magyarországon alig egyharmad része a régi Magyarország fiasonló foglalkozású népének. Feltűnő ennél a foglalkozási ágnál a részes földmivelés rendkívül nagymértékű szaporodása. Mig 1900-tól 1910-ig a részes földmunkások száma majdnem ötven percenttel esett, addig a mostani népszámlálásnál a jelenlegi határok között is 120 percentes szaporodást mutat. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a háború a fejlettebb gazdálkodás rovására a kezdetleges gazdaság felé vezetett vissza. Jelentékenyen, megcsökkent a 100 katasztrális holdon felüli birtokosok és bérlők száma. Ennek egyrészt az általános elszégenyedés az oka, másrészt pedig az, hogy az elszakított területeken rendkívül sok nagybirtok maradt. Rendkívül érdekesek az iparra vonatkozó adatok. Tulajdonképpeni ipart ma 669.000 személy űz, házi- és népioarral 9000-en, vándoriparral 1300-an foglalkoznak. Az ország megKÍsebbedése folytán az ipari népességnek nem egészen a fele. a háziioarhoz és vándoriparhoz tartozóknak pedig mindössze egynegyed része maradt meg a trianoni határok között. Igy az ipari osztályhoz tartozó népesség nemcsak aránvlagosan, hanem abszolút számban jelentéktelen töredékké zsugorodott. A háború hatása mutatkozik abban is, hogy iparunk eddig következetesen mutatkozó közpon!ositása megakad', a kisebb üzemek a nagyobbak rovására erősen tért hódítottak. A háború, Trianon és az elszegényedés nyomait láijuk a statisztikai táblázatok minden adatában. Szomorú k£p, ha szemünk megakad NagyMagyarország statisztikai adatain. Csak fsy a vigasztaló, hogy már az 1920. évi adatokhoz képest a szűk határok között is nagy haladást találhatunk. A legközelebbi nagy statisztikai munka bizonyára szebb és örvendetesebb képet tud rajzolni az országról, mint a mostani. Az autóbusz premierje A közönség kedvvel fogadta az uj közlekedési eszközt Vasárnap délelőtt tiz óra tájban elegáns, meggypiros szinü, széles üvegablakú, hatalmas autóbusz dübörgött végigaz Andrássy-uton. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút autóbusza volt ez, amelyet a kisvasút a Békéscsaba és Kondoros közötti személyforgalom lebonyolítása céljából szerzett be és indított meg. A világvárosias, csinos járműnek rengeteg nézője akadt. Az emberek valahogy önkéntelenül is megérezték, hogy az uj jármű megindításának kulturhistóriai jelentősége van és a város történetében és fejlődésében egészen figyelemreméltó állomás az ily közlekedési eszköznek megjelenése. Az autóbuszt már az első járatainál az utasoknak egész tömege vette igénybe. Az emberek szeretettel és kedvvel fogadták az uj közlekedési eszközt, sokan felkapaszkodtak rá, ugy, hogy a nagy kocsi csakhamar zsúfolásig megtelt utasokkal. Nemcsak azok utaztak rajta, akiknek Kondoroson vagy egyebütt dolguk akadt, hanem azok is, akik a legmodernebb jármű első útjait mindjárt arra használták fel, hogy kirándulásra utazzanak. Kondorosról visszafelé is tele volt az autóbusz, éppúgy, mint délutáni utjain is. Az uj közlekedési eszköz premierje tehát nagyszerűen sikerült. De nemcsak erkölcsi szempontból, hanem anyagi oldaláról is: az első nap bevétele — értesülésünk szerint — meghaladja az öt millió koronát. Egészen bizonyos, hogy a közönség hasoló mértékben veszi igénybe ezután is az autóbuszt és akkor bebizonyosodik, hogy az AEGV vezetősége részéről nagyon életrevaló és üzleti szempontból életképes gondolat volt uj nehézkes vasúti pólya létesítése helyett I az autóbusz beállítása. Békéscsaba fényes győzelme a hizottsertéskiállitáson A 12 dij közül 8 dijat Békéscsaba hozott el 280 kilós sertéseket vittek innét a kiállításra (A Közlöny eredeti tudósítása.) E hó 2-án nyitották meg és 4-én, vasárnap zárták le Budapesten a hizottsertés- és husipari kiállítást, melyet a kormány és a főváros védnöksége alatt rendezett a Vásárpénztár, az OMGEésa Sertéske

reskedelmi Egyesülés. A hizottsertéskiállitással kapcsolatos volt a hizottsertések levágása és fehérárura való kitermelése, amelynek eredményéhez képest ítélte oda az egyes kiállítóknak, a külső forma és egyéb jelenségek alapján kiválasztott sertések után, az őket megillető dijakat a bírálóbizottság. Örömünkre szolgál annak megállapítása, hogy a Békéscsabáról kiállított sertések mesze felülmúlták az összes kiállított sertéseket, amit a díjazás eredménye, melyet lenfebb adunk, fényesen beigazol. Összesen 52 hizlalda és gazdaság, köztük Nagytétény, Győr, Barcs, Makó, Orosháza, Baja, Mezőhegyes, Magyar föld Rt. (Sarkad), Georgia (Kaposvár) és több káDtalani gazdaság vettek részt ebben a gyönyörű versenyben. Békéscsabáról az Alföldi Sertéshizlaló és Husipari Rt., Blever Ferenc, csákói Geiszt Gyula, Kociszky Mihály és Haraszti Oszkár tenyészetéből való sertéseket, a Békéscsabai Sertéshizlaló Rt., Lepény Mátyás (Nogel féle), Weisz Mór és Éliás (Nagyszalonta város tenyésztése), Schwartz József, Schwartz Lajo3, valamint gróf Wenckheim László-féle sertéseket és ifj. Bakos Mátyás gróf Almássy Imre-féle sertéseket mutattak be. Különösen nagy feltűnést kelkeltettek az Alföldi Sertéshizlaló által kiállított és Bleyer Ferenc tenyészetéből való 1V» éves süldők, melyeknek egynémely példánya 280 kg-ot nyomott, mig a kiállított 10 darab átlagos súlya páronkint 502 kg. volt. Nagy elismerést arattak a csákói Geiszt Gyula 426 kg. páronkénti átlagsulyu 17a éves süldői és Lepény Mátyás és ifj. Bakos Mátyás gyönyörűen kihizlalt süldői. Hogy a Békéscsabáról felküldött sertések mennyire felette állottak az összes anyagnak, legjobban igazolja az a tény, hogy a kiosztott összesen 12 dijból a békéscsabai sertések vitték el a 8 legszebb dijat. A bizottság a dijakat a következőknek ítélte oda : A kiállítási nagydíj (Aranyérem, tiszteletdíj és oklevél): Osztrogonácz Béla (Bácsbokod), Alföldi Sertéshizlaló és csákói Geiszt Gyula. I. dij (Ezüstérem és oklevél): Lepény Mátyás, Grünfeld Géza (Felsőtarnócza), ifj.. Bakos Mátyás és Weisz Mór és Éliás. II. dij (Bronzérem és oklevél) : Haraszti Oszkár, Fried Ignác (Kishörcsök), Scherer és Rollberger (Baja). III. dij (Elismerő oklevél): Kociszky Mihálv és Békéscsabai Sertéshizlaló Rt. Az Alföldi Sertéshizlaló sertése 74 32% fehérárura vágódott, mig a díjazásnál figyelembe vett leggyengébb eredmény 70 60% volt. Ezek a rekord vágási eredmények legjobban igazolják a békéscsabai hizlalóipar fejlettségét. Ezen a most másodízben rendezett kiállításon és versenyen elért eredmény biztos dokumentuma annak, hogy a mult esztendőben elért sikereket megvédelmeztük az idén is és igy méltán mondhatjuk, hogy Magyarországnak ma Békéscsaba adja a legjobb hizottsertéseket. Nagy elismerés illeti ennek az eredménynek elérésében Kungl Károly dr-t, az Alföldi Sertéshizlaló Rt. igazgatóját, akinek kiválóan szakszerű vezetése alatt jutott el a vállalat a fejlődésnek erre a csúcspontjára, amellyel Békéscsabának tekintélyes és megbecsült nevet szerzett az országban ezen a téren. Halálugrása vonataid Egy fiatal özvegy szerelmi bánat miatt meg akart halni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szombaton este megdöbbentő jelenetnek voltak szemtanúi azok, akik a gyopárosi állomásról a személyvonattal elutaztak. Egy fiatal, jól öltözött parasztmenyecske öngyilkossági kísérletet követett el, amely azonban szerencsére nem végződött tragikusan s a halálraszánt fiaíal nő csak apró sérüW