Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-15 / 260. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 november 10 ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI-és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések, a legrövidebb időn belül készülnek ! „Elvész az én népem, elvész — [kiáltá — Minthogy tudomány nélkül való !" s mit szóljunk mi, trianoni maradék-magyarok ?! Széchenyi szellemében fenn­maradásunkért s a jobb ma­gyar jövőért tesz egy lépést előre képviselőtestületünk, ha holnap megadja az anyagi le­hetőséget iskoláink ügyének rendezésére. Ha ad valamit magára, magyarságára, gyer­mekeinek jövőjére, hazája elő­haladására: másként nem is tehet. Gajda Béla. vül, amik között lesznek a fél­éjjeli vezeték újra való felszerelése következtében elhelyezett lám­pék is. A közfürdő Ugyancsak a külföldi kölcsön­ből fordítanak a közfürdő létesíté­sére is egy bizonyos összeget. A fürdőépites ugy látszik legcélsze­rűbbnek, ha a város a kérdést egy már meglevő épületrész befe­jezésével oldja meg. A gőzfürdő ugyanis 4—5 milliárd koronából épülhet csak meg, mig ha a meg­levővel kapcsolják össze a meg­oldást, kb. két milliárdból meg­épülhet. A helyzet itt az, hogy a város átvenné a Fürdő Részvény­társaság 60.000 darab részvényé­nek többségét, egyúttal a külföldi kölcsönből két milliárdot adna kölcsön a vállalatnak az építkezés befejezésére, amely feltételek mel­lett a város is kapta a kölcsönt. A vállalat aztán 40 félév alatt lenne köteles visszafizetni a köl­csönt. A vállalat vezetésében a túlsúlyt a város vezetőségének biz­tosítanák. Alapos meggondolás után kide­rül, hogy a közfürdő létesítésére egyedül és kizáróan a tanácsi ter­vezet alkalmas. Azt kell tehát el­fogadnia és magáévá tennie a kép­viselőtestületnek és akkor meg­épülhet a fürdő, amely — mint minden ilyen természetű közintéz­mény — nem lesz ugyan jövedel­mező üzem, de mindenesetre job­ban fog kifizetődni, ha egy már meglevő létesítményt használnak fel hozzá, mert jóval kevesebb költségbefektetést igényel s a költ­ség megtakarított részét a város másutt használhatja fel. Ha a képviselőtestület hétfőnnem dönt ebben a kérdésben, akkor hosszú évekre elodázódik a fürdő létesítésének lehetősége. Mig ha a tanács javaslatát elfogadják, a tavaszra megépülhet a kádfürdő, az őszre pedig a gőzfürdő. A tanügyi költségvetés Ugyancsak hosszabb vitát fog kiváltani a tanügyiköltségvetés is. Ezt a tanács még a mult közgyű­lésen beterjesztette, akkor azon­ban a képviselőtestület nem hatá­rozott, minthogy a költségvetést részleteiben is át akarta tanulmá­nyozni. A múltkori határozatnak megfelelően tehát a polgármester a reszletes tanügyi költségvetést megküldötte az érdekképviseletek­nek, amelyek legnagyobb része behatóan foglalkozott a kérdéssel. Különösen a szociálísták részéről várhatók hozzászólások, akik pro­gramjuknak egyrészét, amely a népoktatás intenzivebbé és ingye­nessé tételét célozza, itt akarják lehetőleg érvényesíteni. Éidekessége a hétfői közgyűlés­nek, hogy azon újból tárgyalás alá kerül Sajben Pál lakatosmester te­lekkérelme. A kérelmet a mult havi közgyűlés elutasította, mint­hogy a képviselőtestület 1—2 tagja olyan információkkal szolgált, hogy Sajben műhelye nem gyári üzem s igy a kérelem teljesítése nem indokolt. Sajben most beadott kér­vényében megcáfolja ezeket a té­ves információkat és részletes fel­világosítást nyújt iparvállalatának valódi arányairól. Minthogy pedig a képviselőtestület nagy része meg­győződött arról, hogy a kért telek egyike a Szikesen a legértéktele­nebbeknek, amelynek építkezésre alkalmassá tétele még nagy pénz­áldozatot is igényel, kérelmét elő­reláthatólag teljesíteni fogják, mert hiszen senkinek sem érdeke egy derék és ambiciózus iparos jogos törekvéseinek útját álini. Barátságos köszöntésért - elveret és Egy hónapi fogház a hajnali orvtámadásért (A Közlöny eredeti tudósítása.) Fábián István 44 éves gazdálkodód aki a sikonykerti tanyarészben la­kik, ezévi augusztus 22 én az Élő­vízcsatorna melletti uton a város­ba indult. Körülbelül két óra lehe­tett, amikor a villanytelep szom­szédságában levő körgátrészhez, ért, ahol a hajnali sötétségben három földmiveskülsejü suhanccaí találkozott. A gazdálkodó barátságosan kö­szöntötte a vele szembejövő em­bereket, mire ezek azzal válaszol­tak, hogy egyikük — amint elha­ladtak Fábián mellett — egy do­ronggal alaposan hátbasujtotta Fábiánt. A gazdálkodó a hatalmas ütés következtében megtántoro­dott, mire az orvtámadó újból ütött, de most már többször és számlá­latlanul. Valósággal sortüzet vert ki az ártatlan Fábián hátán, ugy, hogy ez nem sokáig állta az ér­demetlen és oknélküli csépelést, hanem futásnak eredt. Szaladt, ahogy csak bírták a lábai, de nem sokáig bírták. Mintegy tiz lépésnyi távolságban megtántorodott és összeesett. A támadók közül az, aki elverte Fábiánt, erre futásnak eredt és Békés felé iramodott, amerre két társa — akik nem nyúltak Fábi­ánhoz — már előbb elfutottak. Fábián pedig jó darabig feküdt még ott, mig végre magához tért és annyi erőt szedett össze, hogy tovább vánszoroghatott. Ekkor a rendőrségre ment és feljelentette az ismeretlen támadókat. A rendőrség csakhamar kinyo­mozta az útonállókat Kokavec Mihály és Szarvas György nap­számosok személyében, akik kö­zül az első az egész városban mint veszedelmes verekedő ismert. Kokavec és Szarvas a járásbíró­ság elé kerültek, ahol — minthogy Fábián István sérülései 20 nap alatt gyógyultak — súlyos testisér­tés vétségé miatt vonták felelős­ségre őket. A tárgyaláson Szarvas György ártatlansága beigazolódott, ezért Alkotómunkához fog a hétfői közgyűlés Iskolákra, óvódákra, leánygimnáziumra, villanyvilágításra és fürdőre kell megszavazni a külföldi kölcsön felhasználását (A Közlöny eredeti tudósítása.) A város hétfői közgyűlésén hatal­mas kötelességteljesítés feladata hárul a képviselőkre: az amerikai kölcsön milliárdjait a város fejlő­désének és haladásának szolgá­latára kell forditaniok. Bizonyos, hogy a közgyűlés feladata magas­latán fog állani és beleegyezesé­vel módot nyújt majd a fontos beruházások megtételére. 3340 millió iskolákra A külföldi kölcsönből Korniss Géza dr. kulturtanácsnok javaslata szerint 4 és fél milliárd koronát kellene iskolaépitési célokra fordí­tani. A kölcsönből azonban a kor­mány csupán 3,340 millió koronát enged közművelődési célokra fel­használni. A tanácsos a javaslat sze­rint a következő beruházások szük­ségesek ezen a téren: Két — tanítói lakkal egybekötött — külterületi iskola felepitése és egy óvóda létesítése Erzsébethe­lyen. Az iskolákat a tanyák kö­zött épitik fel, a Beliczey- és Ko­cziszky-birtok közelében. Erre a három kultúrintézményre összesen 1340 milliót irányoztak elő, a még fenmaradó 2 milliárdot pedig az építendő uj ieányközépiskolai épü­let emelésére fordítják. Az uj középiskolai épület azon­ban négy és fél milliárd költség­gel épülhet csak fel, ezért a javaB­lat szerint a képviselőtestület meg­bízza a polgármestert, hogy a val- j lás- és közoktatásügyi miniszter utján állami hozzájárulás címen szerezze meg a többi költséget, lehetőleg kamatmentes kölcsön for­májában. A javaslat indokolása igen meg­győző. Elmondja, hogy az uj kül­telki elemi iskolakra halaszthatat­lanul szükség van, mert ezek meg­szüntetnék a sopronyi és telekge­rendási iskolák túlzsúfoltságát, ami az épületek jövő tanévre való fel­építésével elmúlnék. Az iskolák felszerelését és berendezését telje­sen a város adja, a dologi szük­ségletekkel együtt. A Beliczey ma­jor iskolájához a telek rendelke­zésre áil. Az uj óvódáknak felépi'ése azért szükséges, mert Erzsébet­hely gyári munkáséinak aprósá­gait ezidőszeiinl rem lehet óvó­déba járatni, emi a gyermekek neveltetésére ciiási káicsodéssal jér, ezenkívül a kormány ettől az építkezéstől tette függővé az ösz­szes óvódák állami kezelésbe vé­telét. A tervezet szerint még három elemi iskolát kell építeni, egyet Erzsébethelyen, a többit pedig két éves időközökben az I. és a III. kerületben. A leányközépiskola építésére vonatkozó indokolás kifejti a mai leánygimnáziumi épület alkal­matlan voltát. A képviselőtestület uj épület építését mér 1917-ben elhatározta, de az építkezést, amely eddig anyagi okok miatt nem volt keresztülvihető, most már tovább halogatni nem lehet. Az állam ugyanis a tanárok lakásmizériái miatt az intézet beszüntetésével fenyegetőzik. Ezenkívül a kérdés már azért sem odázható tovább, mert az összeköttetésben áll az iparos- és kereskedőtanonciskolai, az építőipari tanfolyami és a pol­gári leányiskolái épület kérdésé­vel. Ezeket ugyanis másutt, ké­nyelmesebben, az uj iskola meg nyitása után megürülő helyiségek­ben lehet majd elhelyezni. Az uj leányközépiskolát az 1927—8. tan­évre fel kellene építeni. A terve­zet annak a reménynek ad kife­jezést, hogy a kormány — látva a képviselőtestület áldozatkészsé­gét — a hiányzó építési költséget meg fogja adni. Kibővül a világitási hálózat A külföldi kölcsönből egy mil­liárd koronát fordítanak az uccai világitási vezeték kiépítésére is. A terv az, hogy mindazokat az uc­cákat, ahol eddig nem volt még villamosvilágitás, felruházzák a modern találmányoknak ezzel az áldásával, de nemcsak a közvi­lágítást bővítik, hanem a világítást a házakba is bevezetik, ahol kí­vánják. A részletes tervek szerint a Berényiut mindkét oldaláról nyiló uccák mind kapnak világi­tási vezetéket, egész az Ószőlőkig. Az I. kerületben a közvilágítást a körgátig te rjesztik ki és ott is minden ucca, ahol eddig nem volt világítás, villanyt kap. Az V. kerületben a Tompa-uccán végig vezetik a villanyt és bele­kapcsolják az Orosházi-ut veze­tékébe. A VI. kerületben a Keleti­sortól a csatornáig terjesztik ki a világitási vezetéket. Az uccai vi­lágítás mintegy 200 lámpával bő-

Next

/
Thumbnails
Contents