Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-11-07 / 253. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1925 november 7 j ÁDÁM ÁRUHÁZ Nagy választék FÉRFI-, NŐI- és GYERMEKCIPŐKBEN CIPÖRAKTÁRA BÉKÉSCSABA, ANDRASSY-UT 25 SZ. Tartós, kényelmes formájú iskola­cipők olcsó árban. — Szines cipők a legújabb fazonban. Rendelések a legrövidebb időn belül készülnek ! A közalkalmazottak uj fizetési fokozatai lesz. A kirevezésie kiszemelt tiszt­viselőket előbb egy évi próbeszol­gálatra kell behivni. Minden tisztviselőt, akinek már a beszámítható javadalmazása teljes összegével felérő nyugdíjra ven igénye, azonnal nyugalomba kell helyezni. A rendelethez csa­tolt külön kimutatás részletezi a* fizetéseket, amelyek 1925 julius 1-től járnak. A létszámapasztás folytán sza­badságolt és nyugalomba helye­zett tisztviselők julius 5-től nyu­galcmbahelyezésükig a B-cso­portra megáliapitott fizetést kapják. Lakáspénzük és egyéb metlék­illelmenyek szempontjából a B­csoportbeliek ugyanolyan elbánás­ban részesülnek, rrint az A cso­portbeliek. A második fejezet a fizetési osz­tályokba nem tartozó állami tiszt­viselők és egyéb állami alkalma­zottak fizetésrendezését tartalmaz­za. A főispánok közül azok, aki­ket 1925. junius 30 után neveztek ki, egyenlő elbánás alá esnek az V. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkkel. A megelőzően ki­nevezettek pedig a IV. fizetési osztály B. csoportjába jutnak. Az egyetemi és műegyetemi rendes és rendkívüli tanárok a rendelet­hez mellékelt külön kimutatás szerinti fizetésben részesülnek. Budapest, nov. 6. A hivatalos lap holnapi számában közli a kor­mány rendeletét a létszámviszo­nyok rendezéséről, továbbá a köz­alkalmazottak illetményeinek, va­lamint az özvegyek és árvák el­látási dijainak ujabb szabályozá­sáról A rendelet főbb rendelkezé­sei a következők: Az első fejezet az állami rend­szerű fizetési osztályba tartozó ál­lami tisztviselők lélszámviszonyai rendezéséle és illetményei szabá­lyozására vonatkozó rendelkezé­seket tartalmaz. A kormány min­den egyes státusra nézve egyrészt megállapította, hogy ez illető stá­tus ezidőszerint összesen hány tisztviselőből állhat, vagyis mennyi lehet az összlétszám,másrészt, hogy ez az összlétszám milyen arány­számok szerint oszoljék meg az egyes fizetési osztályok között. A leapasztást legkésőbb 1927 junius 30-ig végre kell hajtani. Az átme­net a jelenlegi állapotról ugy tör­ténik, hogy a felsőbb fizetési osz­tályokban két fizetési csoportot kell létesíteni, A és B-csoportot. Minden egyes fizetési osztályban a fizetések az A-csoportban ma­gasabbak, mint a B-csoportban. A minisztériumokban az alkalmazott főiskolai minősítésű lisztviselők ré­szére a jövőben a legkisebb fize­tési osztály a VIII. fizetési osztály Szerenád a kaszárnyában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön este 9 órakor lampio­nos menet vonult a honvédlaklanya udvarára: a három békéscsabai dalárda énekesei. A dalosok vitéz Rátvay Imre ezredes, a 10. hon­védgyalogezred parancsnokának lakása elé vonultak, ahol a nép­szerű és közszeretetben álló ezre­desnek névnapja alkalmából sze­renádot adtak. A dalosok elénekelték a csoda­szép „Földiekkel játszó égi tüne­mény" kezdetű dalt, amelyet az üdvözölt ezredes meghatva és kel­lemes meelepetéssel hallgatott vé­gig. Az ének utón az Iparos Da­lárda elnöke, Remenár Elek dr. üdvözölte az ezredest, aki lelkes, izzó hazafiságu, szines beszédben köszönte meg a szerenádot. A dalárdák ezután újból énekszámot adtak elő, majd az ezredes meg­hívására a dalosok Rátvay lakására vonultak, a velük jött notabilitá­sokkal és más üdvözlőkkel együtt. A fehér asztalnál, kedélyes poha­razás közben számos pohárkö­szöntő hangzott el, a dalárdák pedig szebbnél-szebb énekekkel szórakoztatták a társaságot. A felköszöntők között volt a békéscsabai vitézek üdvözlése is, amit vitéz Marék Endre tolmácsolt, leszögezve, hogy Rátvay ezredes békéscsabai tartózkodása alatt A békéscsabai Alföldi Bank bukásához A bankbukás a fővárosi pénzügyi szaksajtóban — Három­ssor akart P. K. tag lenni az Alföldi Bank, de a P. K. mindig visszautasította — Hozzávetőleg 3 milliárd a passzíva A budapesti pénzügyi lapok részletesen foglalhoznak a békés­csabai Alföldi Bank- és Keres­kedelmi Részvénytársaság össze­omlásával. Ezek közölt a legtájé­kozottabb cikk a „Pesti Tőzsde"­ben olvasható, amely pontos és találó ítélőképességgel foglalkozik a szomorú bukással. Az érdekes­ségénél fogva itt helyben megkü­lömböztetett figyelmet érdeklő cikk­ből a következő részleteket kö­minden polgár és katona szivéhez közel férkőzött, emberi és katonai értékeinél és szeretetreméltó, köz­vetlen egyéniségénél fogva. A társaság sokáig maradt együtt a legvidámabb hangulatban. Olaszország nem tudfizetniTimerihának Páris, nov. 6. Az Egyesült Álla­mok washingtoni jelentése sze­rint az olasz halóségok által szol­gáltatott bizonyítékok alapján arról győződtek meg, hogy Olaszország azon ez alapon, emellyel Anglia és az Egyesült Állemok közt az adósságokat szabályozták, nem tud fizetéseket teljesíteni. 7fz ijedtségtől megnémult egy tanítónő Budapest, nov. 6. Rákospalotán Kalkovics Jolán tanítónő egy rend­őrfelügyelő kutyájától, mely neki­ugrott és belekapott cipője sarkába, ijedtében idegsokkot kapott és elájult. 17 napra teljesen elvesz­tette beszélőképességét és csak hónapokig tartó kezelés ufón állott vissza fokozatosan ismét beszélő­képessége. Gondatlanságból oko­zott súlyos testisértés vétsége címén most 6 millió koronéra ítél­ték a rendőrtisztet. „Békéscsaba egész közgazda­sági életét egy botrányos bank­bukás tartja izgalomban. A nem­régiben alakult Alföldi Bank, mely tipusa volt az inflációs bankok­nak, olyan kinos körülmények kö­zött szüntette be működését, mely a vidéki pénzintézetek ismert szo­lid üzletvezetése mellett csaknem példátlan. Ennek a bukásnak, mely mereteiben nem tartozik ép­pen a legnagyobbak közé, azon- • kivül következményei sem lesz- I nek nagyobb kihatással Békés­csaba lakosságára, miután a bank nem tartozván a Pénzintézeti Köz­pont tagjainak sorába, betéti üzle­tekkel nem foglalkozhatott, mégis nagy jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy Békéscsabán történt. Békéscsaba ugyanis tudva­levőleg határváros, mely éppen ama jelentőségénél fogva, melyet e körülmény ad neki, állandóan fejlődőben van s Románia és a Balkán felé irányuló tranzitó-k*­reskedelmünknek egyik legjelenté­kenyebb gócpontja. Ehez járul még az a körülmény is, hogy az Alföldi Bank Rt. státusánál és érdekeltségeinél fogva egyike volt Békéscsaba legnagyobb, de nem legjobban megalapozott bankjai­nak. Mint említettük, ez a bank egye­nesen prototípusa volt a pillanatnyi konjunktura kiaknázására alakult és komoly alapokkal nem biró vállalatnak. Legalább is erre vall az a hazárd és könnyelmű üzlet­vezetés, melynek iniciativájára e bank mindig erejét sokszorosan felülmúló vállalkozásokba bocsát­kozott, fiktív értékekkel spekulált s úgynevezett „luft-üzletekkel" fog­lalkozott, melyek ha azután balul ütöttek ki, az igy támadt hiányo­kat a vezetőség nem egészen kor­rekt és megengedett módon pró­bálta pótolni. Az Alföldi Bank háromszor is megpróbálkozott ezzal, hogy a Pénzintézeti Központ védőszárnyai alá helyezze mar, it, egyrészt azért, hogy egy eseti^es fennakadás esetén a banka Pénzintézeti Köz­pont tekintélyének fedezékében sza­nálhassa magát, másrészt, mert már maga is ráunván az addig folytatott hezárd és kockázatos üz­letekre, szeretett volna áttérni a jövedelmezőbb, szolidabb és heve- ^ sebb rizikóval járó betéti üzletekre. Ám a banknak ez a kívánsága megtört a Központ ellenzésén. Még annakidején, mikor az Alföldi Bank. először kérelmezte felvételét a tag­jainak sorába, a P. K. egy revíziós bizottsága kiszállt Békéscsabán, hogy a bank üzletmenetét és köny­veit felülvizsgálja. Bár ekkor ko­molyabb rendellenesség még nem mutatkozott, a bank mégis keresz­tülesett a revizió rostáján s később> is, mikor az Alföldi Bank azzal argumentált, hogy a P. K. békés­csabai tagjainak sorában van két­három olyan bank is, melyeknek státusa együttvéve nem tesz ki) annyit, mint az övé, a P. K. to­vábbra is következetesen vonako­dott a fölvételtől. Mint a következményekből kitű­nik, a Pénzintézeti Központ igerv helyesen cselekedett, mikor a több­szöri felvételi kérelmet visszauta­sította, mert nem kétséges, hogy az akkor már alapjaiban megren­dült intézet most bekövetkezett bukása magával rántott volna egy csomó kisembert, kiknek betétjei ottvesztek volna a bank pénztá­raiban. Igy legalább ennek az ódi­uma nem terheli a bank vezető­ségét, másrészt pedig bizonyosfo­ku elégtételt szolgáltatott a Pénz­intézeti Központnak, bizonyítja vezetőinek éleslátását és kényes felelősségérzetét. Ami pozilivumot e benkbukás körül meg lehet állapítani, az egye­lőre még igen kevés. A botrány hullámai oly magasra csaptak,, hogy az igy keletkezett zűrzavar teljesen ellenőrizhetetlen híreknek adott tápot, melyek arról véltek tudni, hogy a bank passzíváinak összege meghaladja a 24 milliár­dot. Ez az összeg a valósághoz viszonyítva bátran asztronómiai összegnek nevezhető, mert a bank passzíváinak összege alig teszi ki annak tizedrészét. Mint említettük azonban, e bukást nem is annyira a passzivitás aránya teszi botrá- v nyossá, mint azok a körülmények, melyek között bekövetkezett. Igy például előállt az az abszurd helyzet, hogy a bank könyveiből és mérlegéből nem lehet megálla­pítani a tényleges státust, annyira tele vannak homályos és hamis tételekkel. A tartozások és követe­lések, valamint a vagyontételek és tehertételek arányából annyit mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a bank passzívái két és fél három milliárdot tesznek ki. Hogy milyen botrányos üzlet­és könyvvezetés folyt e bankban, azt mi sem bizonyítja jobban, mini ezok a dolgok, amelyek a bank terményforgalmi vállalatának inzol- i venciája folyamán kerültek nap­fényre. E terményforgalmi vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents