Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1925-10-31 / 247. szám

E«TE§ SZAK AHA l^HW KOBOKA Békéscsaba, 1925 október 31 Szombat 52-ik évfolyam, 247-ife szám BEEESHEErTEI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben és vidékre postán küldve: negyedévre 75.000 korona. — ^gy hónapra 25.000 korona. Példányonként 1000 korona. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő: P.-Horváth Rezső Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán II. kerület Ferencz József-tér 20. szám alatt, Hirdetés díjszabás szerint. 7örvénybeiktatták Széchenyi István emlékét Budapest, okt. 30. A nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottsága Kenéz Bála elnökletével ma délelőtt 11-kor ülést tartott, amelyen a Széchenyi István gróf emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről a miniszterelnök képviseletében Prónay György miniszterelnökségi államtitkár vett részt a bizottság ülésén. Kenéz Béla •visszapillantást vetett arra a korra, A Ház az uj pénzről tárgyal amelyben Széchenyi István gróf működött és ismertette azokat a korszakalkotó alkotásokat, amelyek Széchenyi István nevéhez fűződnek. Rubinek István előadó rövid visszapillantást vetett Széchenyi István gróf szociális, gazdasági és kulturális munkásságára és kérte a javaslat elfogadását. A bizottság a javaslatot minden változás nélkül elfogadta. Budapest, okt. 30. A nemzetgyűlés mai ülésén az egyes bizottságokban megüresedett különböző tagsági helyek betöltése és a közegészségügyi bizottság tagjainak beválasztása következett. Ezután a halászati jog szabályozásáról szóló javaslatot tárgyalták, amit általánosságban és részleteiben változatlanul el is fogadtik. Neubauer Ferenc és Szeder Ferenc a burgonyatermelés fokozásáról szóltak. Mayer János földmiv. miniszter reflektál a felszólalásokra és kijelenti, hogy a burgonyatermelésünk eredményes fejlesztése leginkább a szeszélyes időjárás miatt nem vezet kellő eredményre. Majd a pénzegység és az ezzel összefüggő különböző ügyek tárgyalására tért ót a Ház A javaslatot Eőrffy Imre előadó ismerteti. Pénzünk stabilizálódása után felvetődött az a kérdés, hogy célszerűségből uj pénzegységet vezessünk be. Az osztószámról külömböző felfogás uralkodott, de ez csak akkor nyer nagyobb jelentőséget, ha az uj pénz lesz forgalomban és átszámításokat kell végezni. A leglényegesebb kérdés, hogy a beváltás időtartama, vagyis amikor kétféle pénz lesz forgalomban, minél rövidebb legyen. Etekintetben teljes garanciát nyújtott a pénzügyminiszter. Ezek alapján az osztoszám kérdése elveszítette kényes voltát. Ötszáz hold szikes föld hasznosítása Az Alföld intenzivebb fásítása — Tudományos kutatások az A földön a ritka növényfajokat, melyek sehol másutt Európában meg nem találhatók már. Szabolcsvármegye az eredményes kutatásért és a kutatás további folytatásáért 33 millió koronával segítette a honismertetőbizottság munkáját. Debrecen város is jelentékeny segélyt ad és sokra rug az az összeg, melyet önkéntes év

; adomány fejében a debreceni régi cívis-családok adnak a bizottság céljaira. A gazdagabb civis-családok ugyanis önként kötelezték magukat, hogy 3 vagy 5 éven át 4—5 mázsa búzát adnak a honismertető-bizottságnak. A bizottság az adományokat, a segítést meg is érdemli, mert komoly, tudományos munkát végez és arra törekszik, hogy a külfölddel megismertesse a magyar Alföld ritkaságait. Ezt a 22 könyvet, amelynek teljes anyagát már öszszeállitották, idegen nyelveken is kiadják és terjeszteni fogják a külföldön. A debreceni Tisza István Tudományos társaság honismertetőbizottsága az idén nagyszabású munkásságot fog kifejteni az A1 föld kutatása terén. Azok a se gélyek, melyet a város és külön böző hatóságok nyújtanak, a ma gánosok adományaival lehetővé teszik, hogy sokkal intenzivebben foglalkozhassanak az alföldi kutatással, mint az előző években. A honismertető-bizottság tagjai eddig is hatalmas munkásságot lejtettek ki és a kutatások alapján több mint 22 szakkönyvre való anyag vár kinyomatásra. Megfelelő pénzösszeg hiánya miatt azonban a könyvek eddig még nem jelenhettek meg. A 22 kiadásra kerülő könyvnek egy tekintélyes része a Nyírségben lefolytatott kutatás eredményeit foglalja magában. Felkutatták az egész Nyírséget, állat- és növényvilágát, különös gonddal a már kiveszőfélben levő híres nyírségi lép-és mocsárvilág ra, amely megőrizte még azokat A honismertető-bizottság munkásságát Debrecenből irányítják Milleker Rezső dr. egyetemi tanár lelkes vezetése mellett, aki harcos védője a bizottság ügyeinek. Nagvon sokat dolgozik a bizottságért Ecsedi István dr., az alföldi népélet és a Hortobágy európai hirü ismerője és Zoltai Lajos, a városi muzeum igazgatója, aki értékes ásatásaival gazdagította a honfoglaláskorabeli leletek számát. A honismertető bizottság gyakorlati téren is tevékeny munkát fejt ki és sokat dolgoznak azon a problémán, hogy miképen lehstne azt az 500 hold szikes földet termő talajjá tenni, mely jórészt Debrecen határában terül el. A karcagi földmivesiskola vezetője, Treitz Péter, aki már évek óta kísérletezik a szikesföld megjavításával, nagyon szép eredményeket ért el. Remény van rá, hogy rövidesen sikerülni fog eltalálni a talajjavításnak azt a módját, mely 500 holdnyi jó termőfölddel teszi gazdagabbá a Tiszántúlt. Ezenkívül állandóan gondolkoznak azon is, hogy az Alföld többi részein — igy a Békésmegyében — található szikes földterületeket is hasznosíthassák. Kereskedelmi és ipari fontos hirek A szegedi kereskedelmi és iparkamara közleményei Meddig tart a vasárnapi munkaszünet? A kereskedelemügyi miniszter 84.934 szám alatt rendeletet bocsátott ki, amellyel az égetett szeszes italoknak vasárnapon és más munkaszüneti napokon való kimérését szabályozza. E rendeletnek a kibocsátását az a körülmény tette szükségessé, hogy a beérkezett rendőri jelentések szerint egyes kávéházakban előfordult, hogy olyan égetett szeszes italokat, melyeknek kiszolgáltatása vasárnap és Szent István napján tiltva van, vasárnap éjjel 12 órától kezdve az üzlettulajdonosok kimértek, abból a feltevésből indulván ki, hogy a munkaszünet éjjeli 12 órakor megszűnik. A kereskedelemügyi miniszter ezzel az eljárással szemben megállapítja, hogy az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. c. értelmében a munkaszünet nem éjféltől éjfélig hanem vasárnap reggel 6 órától az ezt követő 24 órán keresztül tart. Következésképen tehát égetett szeszes italokat vasárnap reggel 6 órától hétfő reggel 6 óráig tilos kimérni. A miniszteri rendelet egyúttal utasítást tartalmaz a rendőri hatóságok részére, hogy a szeszes italok vasárnapi kimérésére vonatkozó tilalmat ebben az értelemben a legszigorúbban ellenőrizzék. * Husiparosok vasárnapi munkaszünete. Október 15-én lépett életbe a kereskedelemügyi miniszternek az a rendelete, amely a húsipar vasárnapi üzletnyitását a városokban eltiltja. Ennek a rendeletnek ez az életbeléptetése több vidéki városnak az iparosait arra késztette, hogy küldöttségileg kérjék a kereskedelemügyi minisztertől ennek a rendeletnek megváltoztatását. A szegedi kamarai kerületből a makói és a szegedi husiparosok küldöttsége járt a miniszternél. A szegedi küldöttség előtt Jezsovics János dr. helyettes államtitkár ismertette a miniszter álláspontját. E szerint a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a mészárszékeket és hentesüzleteket illetőleg az október 15-ét követő hat hónapban kötelező a teljes vasárnapi munkaszünet, de a nyári hónapokban vasárnap reggel nyitva tarthatnak. A falvakban téli vasárnapokon is kinyithatnak a mészárosok, de rajtuk és feleségükön kivül más nem dolgozhat az üzletükben. A falvakra vonatkozó kivételt a miniszter azzal indokolja, hogy a túlnyomóan mezőgazdasággal foglalkozó lakosság érdekei kívánják a nyitvatartási, mig a városokban a szükségletét mindenki már szombaton este is fedezheti anélkül, hogy a vásárolt hus a téli hónapokban a megromlás veszélyének volna kitéve. * Ipari pályamutató. Wittich Andor, a miskolci kereskedelmi és iparkamara főtitkára „Ipari pályamutató" cim alatt egy praktikus hézagpótló kézikönyvet adott ki, amely nélkülözhetetlen minden szülő, iparos, iskola, iparhatóság és érdekképviselet számára. A kézikönyv tartalmazza az iparosok pályáját meghatározó jogszabályokat világos, könnyen érthető öszszeállitásban. A könyv ára előfizetőknek 20.000 korona, bolti ára 25 százalékkal magasabb. Az előfizetési dijak Wittich Andor főtitkár cimére a miskolci kereskedelmi és iparkamarához küldendők. Mentősorsjáték autója megérkezett