Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-23 / 164. szám

BCiYES SZAJS ARA 2 fimiA Békéscsaba, 1925 julius 23 Csülörlök 52-ik évfolyam, 164-ik szám BEIESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai napilap Előfisetésl dijak : Hslyoen és vidékre postán küldve: negyedévre b-uUO korona. Egy hónapra 25000 korona. Téldányonként 1000 korona. Fószelkesztő j Dr. Gyösgyösi János. FslslŐí MAtksSStŐ I P.-Horváth RextÖ. Telefon aiim : 7 Sserkesitőség és kiadóhivatal: Békéscsabáé II. ker. Ferenc* József-tér 20. ss. — Hirdeti* díjszabás szarint. áz augusztusi házbér A kormánynak az az elhatározása, hogy az augusztusi negyedkor egy összegben kell fizetni a házbért, nagy vihart támasztott az érdekeltek között. Politikusok természetesen siettek politikumot keverni a kérdésbe és az érdekképviseleteket igyekeztek politikai színezetű állásfoglalásra birni. Holott ennek az ügynek igazán nincs köze a politikához. Még csak nem is gazdasági, hanem tisztára technikai kérdés, mert csak is arról van szó és semmi másról, hogy akinek módjában áll, a régi szokás szerint fizesse egy összegben házbérét, aki pedig erre nem képes, a Háztulajdonosok Szövetségétől, vagy min. felebbezési fórumtól, a népjóléti minisztertől kérje a részletfizetés kedvezményét. Felháborodásra, tiltakozásra tehát tulajdonképpen semmi ok. Igazságtalanságról csak az esetben lehetne beszélni, ha a kormányhatározat kivétel nélkül mindenkire vonatkoznék, gazdagra szegényre egyaránt. Akkor érthető és rokonszenves lenne a tiltakozás és jogosult a felháborodás, mely elé az ellenzéki politika oly készséggel fesziti vitorláit. A szegény és nélkülöző néprétegek érdekét magunk is a legnagyobb készséggel támogatjuk, amint éppen ebben az ügyben nem egyszer emeltük fel szavunkat az iránt, hogy a lakbérrendelet intézkedéseit ne az erősebb, hanem a védelemre szoruló fél, a lakók érdeke vezesse. A mostani rendelkezés intencióiban azonban a leglelkiismeretesebb kutatással sem fedezhetünk fel olyan sérelmeket, melyek indokolttá tennék a becsületes harcot. A legjobb akarattal sem tudunk felháborodni azon, hogy egy virágzó üzlet tulajdonosa, vagy egy luxuslakás bérlője egy összegben fizeti a negyedévi bért. Hiszen aki fizetni tud, az amúgy is fizet, sőt igy fizetne akkor is, ha a kormány generálisan a részletkedvezmény mellett döntött volna. Akit anyagi viszonyai a részletkedvezmény igénybevételére utalnak, az igy is megtalálja a módját, hogy éljen vele. Szilárd meggyőződésünk, hogy egyetlen méltányos esetben sem fogják elutasítani az ilyen irányú kérelmet, hiszen a népjóléti miniszter kifejezetten hangsúlyozta azt a készségét, hogy a rászorultak számára módot szerez a részletekben való bértörlesztésre. Lényegében tehát ez a nagy handabandázás a lakbér körül sok hü-hó — semmiért. Mi sem jellemzőbb azoknak jóhiszeműségére és tárgyilagosságára, akik a leghangosabbak, minthogy harci lármájukkal mindenképpen el akarják téríteni a figyelmet arról, ami ebben az ügyben komoly érdeme a kormánynak : az, hogy végeredményben csak ugyanannyi lakbért kell fizetni, mint a mult negyedben, mert a differenciát kiegyenlíti a szorzószám leszállítása. jHllami támogatás a soproni cipésziparosoknak Sopron, jul. 22. A népjóléti minisztérium vitéz Simon Elemér főispán és Turner Mihály polgármester közbenjárására a mégbénult cipészipar támogatása céljából ma 146 millió korona áru állami megrendelést küldött a soproni cipészeknek. Elismerés a csel) nemzeti szociálistapárt elnökségének Prága, julius 22. A cseh nemzeti szociálistapárt végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Az ülésen határozatot fogadtak el, amelyben teljes elismerésüket nyilvánítják az elnökségnek, a miniszterelnök és 'a párt képviselő tagjainak a Marmoggi-ügyben tanúsított erélyes fellépésükért. A Vatikánnak be kell látnia, hogy a cseh nép meglehet pápai nuncius nélkül is, csak nem Husz János nélkül. A határozat Benes magatartását teljesen korrektnek mondja és a párt köszönetét nyilvánítja a miniszternek, aki a kormányban elfoglalt helyét nemcsak megóvta, hanem megerősíteni is tudta. ftarc a íjatvani mandátumért Budapest, julius 22. Nikovényi Jenőnek, a hatvani kerület képviselőjének halála után megkezdődött a harc a mandátumért. Az elárvult kerület jelöltjei hir szerint: a tabi választáson kisebbségben maradt Turványi és Hencz Károly lesznek s a liberális pártok pedig valószínűleg Póka-Pivny Bélát fogják jelölni. Az egységespárt csak Nikovényi temetése után dönt afelett, hogy kit léptet fel Hatvanban. JTlecseki csend Pécs, julius 20. Drága szép Dunániul! . . . Már amikor átkelt a Dunán a vonat, a kupéablakra felrajzolódtak az első hegy-sziluettek. Feltűnt szűkebb hazám: Pannónia változatos, erdős, csalitos, erekkel, patakokkal telerajzolt, eleven szépségű vidéke. Milyen öröm volt nézni a horizont színesedő, csipkés körvonalakat, az alföldi örökös, színtelen egyhangúság után. Kövér rozstáblák és napraforgóültetvények az Alföld ötökös, végnélküli buzaóceánjai után. Nemcsak a vidék alapszíne előnyösebb itt, de sötétebb kék az ég is, az erdők zöldje, a zsenge füvü rétek végtelenje és virágosabb, illatosabb a kaszáló, amely felett hangosabb és változatosabb a madárlégió hangversenye. Drága szép Dunántul! . . . Ahol az egyik oldalon gőgösen elterjeszkedő kastélyok állnak, körülöttük a 80—100 ezer holdas nagybirtokkal, a másik oldalon pedig a másik véglet: földhözragadt kisparasztok birtokai: a „nadrágszijföldek" és Amerika: a bánya, a gyár ... De ha csak a természet szépségeit nézzük: a sok üdeség láttán óriás nyugalom és harmónia terpeszkedik el a szivén. Áldott légy, mesék és legendák csodaföldje, te római légiók taposta ősi, hősi föld, Kupa vezér pocsány, dacos földje : Dunántul 1 Pécs városa immár kiheverte a három esztendős szerb martalóckodás minden bántalmát. Az akkor elhanyagolt, gödrös uccákon — ahol fehérzubbonyos, lovagló szerb tisztek lova rúgta szét a kövezetet — kényes aszfalt és uj kőkocka szürkül, az olaszos sikátorok öblében riadtan, csilingelve száguld a sárga villamos. Az ősi püspöki város népe délies temperamentummal, tulhangosan társalog a szeszélyesen kanyargó uccákon és a meredeken kapaszkodó korzón. A gyönyörű, világvárosias szinház előtt meg hiperelegáns hölgylégió—a hires pécsi szépségek — szürcsölik a délutáni kávét a kávéházterraszon. A hegyremászó, itt-ott lépcsőkben folytatódó uccák házai mögött dus virág- és gyümölcsfarengeteg a kert. A levegő éles, ózonos és nehéz. Érzik belőle a zöld erdősipkás Mecsek orvosságos lehellete, a fenyőillat sürü folyama. A Mecsek! . . . A picivé öszszezsugorodott Magyarországnak ma kevés komoly hegysége közül az egyik a Mecsek. Festői sziklaóriásokkal, mohás, hűvös völgyekkel, áthatolhatatlan őserdőkkel, csodálatos gyógyerejü növényekkel, barlangokkal és várromokkal hivalkodó szépséges hegység ez. A városból számos, jókarban tartott ut szalad a sziklás erdők mélyére; az utak sima testét a szerb tisztek lovainak patkója gázolta ki gödrössé. Az utakon sürün áilnak a pihenőt kináló padok. Svájcban, a Splüngen- és Furka passon látni olyan utakat, amilyen ma Pécsről a Mecsekre vezet. Uj ut ez, alig egy éve rajzolták fel a zöld erdő mappájára. Rengeteg merész kanyarulatot tevő, szerpentinekben tobzódó sima ut ez, amelyen ma autók robognak, terhes szekerek kocognak, miközben az úttest a frissen robbantott sziklahalmazok között kanyarog, a többemeletnyi kőóriások mélyén. Csak itt, amikor az abszolút erdei csend hüsiti az agyonfáradt agyat, jut az eszünkbe, hogy tulajdonképpen élhetetlen nép is vagyunk mi. Fölös számmal kínálkoznak idehaza tobzódó szépségek, de mi mégis a hideg és bennünket még ma is cigánynak tartó külföldnek hordjuk a pénzt, itthoni természeti kincseinket pedig alig ismerjük. Mert van-e e sorok olvasói között olyan, aki — noha jól ismeri Tirol vagy Helvécia szépségeit — tudná: mi minden gyönyörűség várja a vándort a Mecseken ? I Először is: a város feletti csodálatos fensikról, a Tetlyéről, be láthatja a szép fekvésű, soktornyú várost, a baranyai változatos vidéket s élvezheti a fensik szélén álló ősi romokat, egy kecses vízesés szélén, titokzatos alagutak I felett. Fölebb a hüs erdőkbe vivő utak elvezetik a napoleoni háború Pécsett elhullott francia katonáinak diszes, merész, sasos síremlékéhez ; az örökké füstöt pipáló bányatelepek — a magyar Ruhrmedence — fölé; a nagyszerű kirándulóhelyekre : a misinai kilátótoronyhoz, Jakabhegyre a páloskolostor romjaihoz és a Zsongorkő nevezetű kiugró sziklához és a remetebarlanghoz ; a lapisi vadászházhoz, a Mélyvölgy jeges forrásaihoz, a Kantavár nevü, föld mélyébe ásott, kutszerü rablófészekhez — és a Mecsek sok tucatnyi, más egyéb kirándulóhelyeihez, amelyhez fogható szépségű csak kevés akad még De ide nem jön senki. A pesti kirándulók előtt ez a hegység nem divatos, jókarban tartott turistautjai legfeljebb a helybeli turisták szögescipőit ismerik csak. Pedig ezeknek a hegyeknek, erdőknek, csodálatos csöndje, állatban, gyümölcsben, virágban és szépségekben való túlontúl gazdagsága minden idegeninváziót megérdemel. A mecseki sokezer holdnyi erdőség a magyar argonne-i erdő, amely gyógyerejü levegője miatt a szanatóriumok százait hivatott befogadni, hogy uj testet, uj lelket adjon a nagyváros megkopott idegü robotosainak. Akit megfog a mecseki csend, soha, soha többé nem ereszti el. P.Horváth Rezső„