Békésmegyei közlöny, 1925 (52. évfolyam) július-szeptember • 146-220. szám

1925-07-22 / 163. szám

MSfcrlÉtófe íéMl AMA XOKONA Békéscsaba, 1925 julius 22 Szerda 52-ik évfolyam, 163-ik szám Politikai napilap HIö»s«té8l dijak : Helyben és vidékre postán küldve : negyedévre b.i/oU k orons Egy hónapra 25000 koron;. Példányonként 1000 koronát Kőszwrkosztőj Br, Syö&gyöei Jáaoe, Falslőa »zarke«sí5 \ P.-HorTáth Sesső. Telefonnám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabák. II. kei. Ferenc* József-tér 20. ss. — Hirdette diiszabá* szerint. Az anyaföld áldás Knut Hamsunnak, a nagy norvég regényírónak van egy ilyen cimü regénye. A regény arról szól, hogy egy elhagyott, az emberi társadalomból úgyszólván kitaszított vándor valahol Norvégiában megtelepszik egy embernemiakta helyen és a vadonban munkája, ereje, kitartása s az áldott anyaföld iránti mélységes szeretete segélyével valóságos kis paradicsomot varázsol elő magának, feleségének és gyermekeinek. Ez a regény a norvég paraszt mélységesföldszeretetének apotheozise és senki sem alkalmasabb ezeknek az érzelmeknek megírására Hamsunnál, akinek minden irásán a természet csodálatos megértése, a természetbe való beleolvadás vonul végig. A mi magyar parasztjaink földszeretetéről is sokat beszélnek és nem alap nélkül. A magyar paraszt tényleg imádja a földet, mert benne látja az erő, a biztonság, a jövendő igéretét, benne látja azt a csodálatos eszközt, amely eltartja őt és családját, mint ahogy eltartotta őseit és azoknak családjait és elfogja tartani az ő gyermekeit és azoknak gyermekeit is. Mikor tavasszal először mehet ki a földjeire, örömünnep ez számára s ettől a pillanattól kezdve aggódó szívvel lesi a felhők járását, az esők jelentkezését s Isten segedelmét kéri, hogy nagy fáradsággal folytatott munkájának eredménye kárba ne veszszen. Azután eljön az aratás s a falu népe hangos vidámsággal vonul ki a kalásztól terhes határba, hogy levágja az ..életet", keresztekbe rakja, kicsépelje s a hosszú hónapokon át beleölt bajlódást, fáradságot pénzre váltsa fel, mert az aszszonynak s a kis családnak enni kell adni, meg aztán ruha, cipő és egyéb is szükséges a háznál. Ebben az esztendőben a természet jóságosan tárta ki karjait a magyar mezők felett s a mult esztendei, bizony szűkös aratás után, bővebb aratással jutalmazta meg a falvak népének bajlódását. A hivatalos terményjelentés jelentékeny feleslegről beszél szigorú szűkszavúságában s ez a jelentékeny termésfelesleg nagy számot tesz az ország életében. MiótaNagy-Magyarországból kicsi ország lettünk, mióta Trianon határainkat megnyirbálta s levágta testünkről testvéreinket, azóta még gyakrabban nézegeE hét folyamán uj rendelet jelenik meg a lakbérfizetésre vonatkozólag Budapest, julius 21. A kormány nem zárkózik e! az elől, hogy a lakbér ügyében kibocsátandó rendeletében közmegnyugvósra szabályozza a lakbér fizétés ügyét. A miniszterelnök teljes egészében magáévá tette Vass miniszter lakbér programját, amelyet már a legutóbbi minisztertanács is elfogadott. Az augusztusi lakbér-negyed előtt valószínűleg még a hét folyamán kibocsátandó uj lakbér rendelet méltányosan a súlyos gazdasági viszonyokra, a munkanélküliségre és nemkülönben a különböző érdekeltségek által a havi fizetés mellett felhozott érveket, a társadalom bizonyos rétegeinek elsősorban a kisebb lakások bérlőinek, továbbra is módot fog nyújtani arra, hogy lakbéreiket havi részletekben fizethessék. Havi részleifizetésre kapnak engedélyt mindazok, akik mór igényt tartanak és megfelelő megokolással ennek elrendelését kérhetik majd a népjóléti minisztériumtól. Ezt a kedvezményt mindenkinek módjában lesz igénybevenni, mert a házbérek fizetésének határideje alkalmasint augusztus 15-, vagy 17-ike lesz. Mindezekre a körülményekre való tekintettel a lakók érdekeltsége eltekint a bejelentett monslregyülés megtartásától. tünk az ég felé, hogy imádkozzunk egy és más dolgok érdekében. Még folyik az országban az aratás, a derék magyar legények kezében suhog a kasza a , hajladoznak a szép marokszedő lányok. Százezernyi kereszt fekszik a mezőkön s int az ég felé, mig majd eljönnek a mohó cséplőgépek s komoly, mély bugással aranyszemü búzává tisztogatják a kepék tartalmát. Ezek a kemény, aranyos magvak a mi reménységünk, ez a dus és pazar ajándék, amivel az Ég jókedvében lepett meg bennünket, talán mert hogy olyan szegények, elesettek vagyunk s mert hogy olyan igazságtalanul bánnak velünk ott, ahol a nagyhatalmak a világ sorsát intézik. Ez a kis darab magyar föld hü marad fiaihoz s a felette elterülő ég esőt adott, amikor kellett s megöntözte a mezőket s kibontotta a kicsiny magvakat a földben* Most már az emberek okosságától függ, hogy a termést áldássá változtassák, a kormányintézkedéseitől, a megértéstől és ügyességtől. A természet megtette a magáét. Ám most jöjjenek az emberek, hogy a földből gabona, a gabonából pénz sarjadzon s a pénz segítségével pedig uj magyar élet csapjon fölfelé a jövő érdekében. Fürdői levél Szent Lukács-fürdő, julius hava Néhai való jó Podmaniczky báró megállapítotté, hogy sehol a föld kerekén riem lehet oly jól nyaralni, mint Budapesten. A jó öreg magyar bárót nemcsak nyakas magyarsága győzte meg a fölállított axióma igazáról, de aki fáradságot vesz magának, hogy fölfedező útra menjen Budapest összes szépségeinek méltatására és összehasonlító értekezést ir ezekről, az is erre az eredményre jut. Budapest bővelkedik minden természeti szépségben. Hegy-völgy folyó és forrás váltogatja egymást benne és ha valaki idő és betegség átal megviselt testét akarja itt összefoldozni, arra is megtalálja a legjobb panaceát. Budapest akkor is szép s akkor is elegendő látványt nyújt, ha főbb uccáin végigsétálunk. Amit ipar és kereskedelem a nagyvilágban megteremt, azt itt megtalálhatjuk, ha talán borsosabb árban, mint idegenben. Ilyenkor a magamfajta vidékit elfogja az irigység . . . hazagondol, hol aligha van nyoma is a magasabb ipari kulturának. Nem igy állunk Békéscsabán, mert habozás nélkül megállapíthatom, hogy mi méltók vagyunk az öszszehasonlitásra. A mi polgármesterünk varázslatos keze nálunk is figyelemreméltó alkotást végzett már s amikor egy nagyobb bútorkereskedő kirakatát megbámultam, önkéntelenül is a mi derék Koczihánkra gondoltam, aki valóban fővárosi nivót tudotl elérni alkotásaival. Hát még a Dobó kisaszszony iparművészeti kirakata, mely naponta magára vonja az arra járó-kelők figyelmét. Nem érzem magam hivatva valóságos monográfiát írni a mi székesfővárosunkról, de ha átengedem a sokféle gyógy- és üdülőhelynek megéneklését más avatott tollnak, Szent-Lukucs fürdőről egykét sornyi hymnust el akarok énekelni, még annak a veszélynek is kitéve magam, hogy hangom nem ér föl ennek a remek gyógyhelynek az értékéhez. Nem akarok abba a szerénytelenségbe esni, hogy Szent-Lukács fürdőről én mondjam el mindazt, amit százszor-ezerszer elmondtak mások felőle, én mindössze egy halkszavu dithirambot zengek annak a hatalmas teremtő erőnek, mely gondoskodott arról, hogy beieg lábak és karok, beteg izmok és még betegebb idegek megtalálják azt a tündéri varázserőt, mely megifjitja azokat. Nem mondok semmi ujat.

;Meszsze idegenből, tengeren túlról zarándokolnak ide azok, akik bejárták kétszer a világot és ismerik a gyógyhelyek minden zegét-zugót és fölismerték az egyedül üdvözítő Szent-Lukács fürdőt. Ha valakit hajt, üz a rheuma és csuz ördöge és végigszánkózott rajta a polyartritis démona, az itt megtalálja azt a varázsigét, mely elűzi a gonoszt. Ha nyakig bentülök abban a forró és fekete iszapban, melynek sürü leve hozzátapad izmaimhoz, érzem, hogy lassanként mintegy megenyhül az a beteg izomzat, mely annyi sajgással igyekezett elűzni álmaimat. Abban a fekete iszapban valami csodálatos büverő rejlik, mely kiváltja azt a harmóniát a beteg testből, melynek neve : gyógyulás. De van is sürü tere-fere a tágas bassainban a legkülönfélébb bajok megbeszélése körül. Csak olyan nincs, amely elismerés^hijján van, amely kételyt táplál az eredmény iránt. Ha nem volna unalmas a bajok annyiféle variacióinak fölsorolása és rendelkezném a humor olyan üditő esprijével, mely ezt a komor témát is élvezhetővé teszi, akkor könyvet szeretnék irni azokról a kis tragédiákról, melyek ott a fekete iszap alatt lassanként vígjátékká alakulnak át. De talán elég is volt a fekete iszapról. Hisz Szent Lukács-fürdővalóságos oázis, mely tele van kellemességekkel. Hasonlít azokhoz a híres svájci hotelóriásokhoz, amelyek egész kis szigetet alkotnak a magok vendégkolóniájával, melyben minden elképzelhető komfort együtt van. Még a saját külön zenekaruk is. Kisebb méretekben itt is megvan mindez, és ha valaki pusztán szórakozási vágyból keresi fel, akkor sem csalódhatik benne. Az Olimpuszon nektárt ittak az. istenek, itt is van nektár, a gyógyforrásból készült hüs itóka, a közismert szénsavas viz, „Kristályvíz", mely nemcsak szomjat olt, de megnyugtatja az idegeket. Ezt igen szépen a fürdőigazgatóság kezeli és az igazgatóság nevében Jakovits cégjegyző előkelő finom modorral juttat néhány be-